A magyar sajtópiac egyre koncentráltabb, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvánnyal (KESMA) a helyzet még rosszabb lett, holott a 2010-es, a Fidesz által elfogadott médiatörvény szerint ezt el kellett volna kerülni – ez az egyik legfőbb megállapítása annak a jelentésnek, amit a firenzei székhelyű Médiaszabadság Központ készített az Európai Bizottság megbízásából. A dokumentum szerint, amit először a Népszava ismertetett, minden, a magyar média függetlenségét és működését meghatározó tényező romlott a KESMA létrehozásával. 

„Önkéntes felajánlások” 

Mint ismert, a KESMA-t 2018 őszén hozták létre, majd ezt követően az addig Mészáros Lőrinchez, a néhai Andy Vajnához, Schmidt Máriához és más kormányközeli szereplőkhöz tartozó lapok – például az összes megyei napilap, a második legnagyobb bulvárlap –, rádió-, és tévécsatornák – például a legnagyobb kereskedelmi frekvencia, a Rádió 1, valamint a Hírtévé és a később ebbe olvasztott Echo televízió – rövid idő alatt az alapítványhoz kerültek a tulajdonosok „felajánlásai” útján. A KESMA elnöke Liszkay Gábor, akit a jelentés „Orbán Viktor közeli politikai szövetségeseként” jellemez, a dokumentum arra is kitér, hogy a kuratóriumban volt és jelenlegi Fideszképviselők ülnek, de a vezetésben a kormányközeli Alapjogokért Központ is részt vesz. 

Súlytalan ellenőrzés 

Azt már a Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ 2017-es jelentése is megállapította, hogy a magyar újságírók egyre nehezebb munkakörülmények között dolgoznak, az pedig egyre gyakoribb, hogy egy-egy tulajdonosváltás – jellemzően „kormányközeli kézbe kerülés” – újságírók elbocsátásával jár, legutóbb a Hír TV és az Echo TV összevonásakor történt csoportos létszámleépítés. Mint cikkünk elején említettük, a jelentés külön kitér arra, hogy még a Fidesz „saját” médiatörvénye szerint is el kellett volna kerülni a kialakult helyzetet, igaz azt is megjegyzik, hogy az ellenőrző szervek – például a Gazdasási Versenyhivatal, Médiahatóság – súlytalansága miatt még a jelenleginél szigorúbb törvényi szabályozás sem tudta volna megakadályozni az egészségtelen állapotok kialakulását. De az ellenőrzés súlytalanságának is az az oka, hogy ma már minden elvileg független intézményt a Fideszhez lojális vezetők irányítanak. 

A KESMA-t elvileg vizsgálnia kellett volna a GVH-nak, de a kormány egy határozattal „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette az ügyletet, így már papíron sem volt jogosultsága a hivatalnak a vizsgálatra. 

Vezető pozíció 

A jelentés kitér rá, hogy – bár ezt a kormányzati szereplők következetesen tagadják –, hogy Magyarországon a KESMA lett a piac meghatározó szereplője, a nyomtatott, az online médiában és a rádióknál is vezető pozícióban van. Bár a televíziós piacon egyelőre papíron a második helyet foglalja el, de ez is csak azért van, mert az abszolút kormánypárti TV2 papíron nem tagja az alapítványnak. Mint ismert, a televízió híradója forgatott riportot az Országos Onkológiai Intézetről, miután kiderült, hogy a betegeknek hajnalban, embertelen körülmények között kell órákat várniuk a kezelésre. A Tények riportja szerint viszont minden rendben van, senki nem vár egy percet sem, az egyik vezető híradós személyesen is támadta a kritikus beszámolók szerzőit. A független hírszolgáltatás mára jórészt egyes online médiumok működésére korlátozódik, bár az Indexszel kapcsolatban megjegyzi a dokumentum, hogy „egy ködös kormánypárti kapcsolatokkal bíró tulajdonos” szerezte meg. 

Az EB figyel 

A jelentés szerint abszurd módon egyetlen terület van, ahol a KESMA létrejötte már nem rontott a helyzeten: a magyar média politikától való függése ugyanis rosszabb már nem lehet. Ennek egyik oka például az állami reklámköltések egyenetlen eloszlása. A KESMA médiumaiban pedig a kormánypárti politikusok sokkal nagyobb felületet kapnak, mint az ellenzékiek. 

Az alapítvány létrehozása a jelentés szerint ráadásul egyes kisebbségi csoportok (nők, hátrányos helyzetű rétegek) médiához való hozzáférését is korlátozta, a reprezentációjuk is csökkent. Az Európai Bizottság a Népszavának azt közölte a jelentéssel kapcsolatban, hogy annak tartalmát tudomásul veszik és továbbra is „átfogóan és szoros figyelemmel kíséri a média szabadságával kapcsolatos kockázatokat az Európai Unióban”. „A független újságírás elengedhetetlen a kormányok elszámoltathatóságához, az átláthatóság biztosításához, a demokratikus folyamatok nyomon követéséhez” – írták. 

Kósa András / ujszo.com