A beszállítókkal a napokig tartó ártárgyalások öt percessé csökkentek: vagy elfogadják a cégek a magas árakat, vagy eladják másnak az alapanyagokat, alkatrészeket. Ezt azért is tudják megtenni, mert súlyos alapanyaghiány korlátozza a termelést, ezért a cégek elfogadják a magasabb árakat. A helyzet olyan nehéz, amit a vállalatvezetők nem láttak karrierjük során. - írja a Portfolio

Karikó Zsolt, a Hanon Systems ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy „nagyon rossz a helyzet”. Magasak a költségek, miközben a darabszám alacsony. Senki sem gondolta, hogy olyan helyzetbe kerülünk, mint amiben most vagyunk – vélekedett. Kínában az egyik gyárigazagató azt mondta, hogy 9%-kal nőttek az energiaköltségei, ami nagy gondot okoz számukra. Nos, nálunk 300%-kal emelkedett a villamosenergia ára – mondta Karikó Zsolt.

Kiemelte: karrierem során nem láttam még akkora válságot az autóiparban, mint ami most zajlik. Nem tudom, hogy fogunk ebből a helyzetből helyreállni, nagyon súlyos a hiány sok szempontból, a félvezetőhiány sem oldódik meg idén, amiről azt gondolták korábban, hogy az idei második negyedévben ez már nem okoz gondot. A 2023-as kilátások sem jobbak. „Nagy kérdés, hogy meddig tart a túlélés időszaka” – emelte ki Karikó Zsolt. Az McKinsey tanulmánya alapján azt mondta, hogy az autók gyártása 2030-ra fogja elérni a 2019-es volument.

Karikó Zsolt elmondta, hogy Kínából hoztak át termékek gyártását Európába, Magyarországra. Erre azért is volt szükség, mert megemelkedtek a szállítási költségek, egy tengeri konténeri szállítási ötszöröse a két évvel ezelőttinek. A probléma az, hogy most Európában jönnek fel úgy az energiaárak, ami Ázsiában nem jellemző, ami rontja a versenyképességet. Ez le fogja lassítani a visszatelepítési folyamatot – tette hozzá.

Kis István, a Harman Becker ügyvezető igazgatója elmondta, hogy sosem látott még olyan helyzetet, mint ami most zajlik. Ez a helyzet a Coviddal kezdődött, az ellátási láncok megszakadásával, a visszapattanással, majd a háborúval folytatódott, de ezek nem egymást követő események, hanem mindegyik jelen van egyszerre. A legnagyobb tanulság, hogy „háborús, kritikus helyzetben van” az ipar.

Karikó Zsolt szerint egyre fontosabb a home office, sokan alapvetőnek tartják ezt, habár számos munkakör estében nem lehet alkalmazni. Lakatos Péter, a Videoton társ-vezérigazgatója szerint a munkaalapú társadalom számára a munkavállaló alapú társadalom felé haladunk. A home office-nak vannak korlátjai, szerinte könnyebb és hatékonyabb a személyes jelenlét. Úgy kell megszervezni a munkaköröket, hogy az embereknek kedvük legyen bejárni a munkahelyre. Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója rámutatott, hogy a munkaerőhiány egyre súlyosabb, ami miatt külföldről kell képzett dolgozókat hozni Magyarországra, akikkel mérsékelhető a munkaerőhiány. A demográfiai folyamatok miatt ugyanis még súlyosabb lesz a munkaerőhiány a következő időszakban.

Szincsák Attila, Denso Magyarország alelnöke kiemelte, hogy nem igazán érzik a gazdasági válság előszelét és előjelét, mert magas a rendelésállomány, ami jó hír a jövő szempontjából. Ugyanakkor a hiánygazdaság itt van velünk. Két éve folyamatosan az a helyzet a gyárban, mint amikor péntek este hazaér az ember, és elfelejt bevásárolni. „Az lesz a vacsora, ami még a hűtőben van, vagyis azt gyártunk, ami épp a raktárban van” – mondta. A beszállítói ártárgyalások nagyon rövidek lettek: a korábbi 1-2 napos tárgyalások 5 percesek lettek. „Vagy megvesszük tőlük, amennyiért kínálják, vagy eladják másnak” – fogalmazott.

Nálunk nem 3-4 ember hiányzik most, hanem 450 ember, úgy, hogy a fluktuáció alacsony - beszélt a súlyos munkaerőhiányról Szincsák Attila. Most fel tudnánk venni 450 embert, ha valaki tud ennyit, akkor szóljon - tette hozzá.

Sebők Balázs, Valeo-Siemens ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy amikor sok cég hazaküldte a dolgozókat vagy leállt, mert nem tudott termelni, akkor ők nem álltak le. Kihasználták az időt arra, hogy megerősítsék a vállalatot. Az operátoroknak nem munkát kell adni, hanem 10-15 éves karriert. A kérdés az, hogy aki ma egy egyszerű munkát végez egy gyártósoron, meg tudjuk-e győzni, hogy technikumot végezzen, robotot programozzon, aztán angolul programozzon robotot. Nem biztos, hogy több emberre van szükségünk, hanem rugalmasabb és fejlődni vágyó dolgozókra. Ez az igazi felelősségünk a jövőre nézve – fogalmazott.

Frank Iepema, a Hydro Extrusion Hungary ügyvezető igazgatója szerint 3 féle cég van most. Az első csoportban azok vannak, amelyek szenvednek, a másodikban azok vannak, amelyek szenvednek, de próbálnak kreatívan gondolkodni, a harmadikban pedig nyugodtan hátradőlhetnek és élvezik az áremelkedések kedvező hatásait. Az első kategóriába tartozók, akik panaszkodnak, nagyon hamar problémákkal néznek szembe. A harmadik típus, aki élvezi a kedvező hatást, legközelebb lesznek nehéz helyzetbe, mert nem készülnek fel a jövőre. A második kategóriába tartozik, akik cselekszenek, kreatívak, ők még erősebben fognak kijönni ebből a helyzetből, ugyanúgy, ahogy a Covid válság idején azok a cégek, akik cselekedtek.

Világos, hogy a nap végén nem lesz megfelelő számú munkavállaló - beszélt a munkaerőhiány kérdéséről. Lengyelországban az egyik cégük külföldi munkavállalókkal döntött új rekordot a termelésben, így a kérdés az, hogyan tudjuk integrálni ezeket a külföldi munkavállalókat. Ez nem az egyetlen megoldás, hanem egy lehetőség, de abban a helyzetben vagyunk, hogy ezt a lehetőséget meg kell vizsgálni. A bevándorlás és az ukrán munkavállalók kérdése kapcsán az a feladatunk, hogy felgyorsítsuk az integrálásukat - tette hozzá. (Portfolio)