Az MSZP politikus feladata nem is feltétlenül az, hogy szem előtt legyen, lévén, hogy ő az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. Most azonban sajtótájékoztató keretein belül olyan kockázatokat ismertetett, amelyek legnagyobb veszélye kérdőjeles voltukból adódik.

Az év elején elhunyt Ghaith Pharaon letelepedési engedélye máig tisztázatlan. Ehhez Zaid Naffa mint nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott, jordániai tiszteletbeli konzul együttműködése kellett. A kérdés, hogyan sikerült mindez.

Némileg ettől függetlenül az is érdekes, hogy Kiss Szilárd 2011-ben megbukott az átvilágításon mégis politikai szinten élvezett védelmet, így jószerével érinthetetlenvolt. Kétszer is fennakadt az ellenőrzés hálóján.

Annál is érdekesebb, hogy a letelepedési kötvényeket forgalmazó Arton Capital-nál történt betörésről sincs semmilyen érdemi információ.

Az azeri baltás gyilkos ügye 2012 óta máig gyűrűzik, és semmivel sem állunk közelebb az ügy megoldásához, mint akkor.

A vasárnapi boltzárról tartandó népszavazást sikeresen szabotálták Nyakó Istvánt kiszorítva az NVI épületéből. Hogy kik és kinek a megbízásából, „rejtély”.

Simonka György tevékenysége is komoly aggályokat támaszt, csakúgy, mint Farkas Flóriáné, vagy éppen a Magyar Nemzeti Bank alapítványaié

„Molnár Zsolt figyelemelterelésnek minősítette, amit a Czeglédi-üggyel tesz a kormány. Felhívta a figyelmet arra: korábban az volt a kormányzat álláspontja, hogy folyamatban lévő büntetőeljárással nem foglalkozik, ehhez képest az Országgyűlésben a plenáris ülésen külön napirendi pontként szerepel a kérdés.” (BalraMagyar)

Mindezekben az ügyekben csend van, ha mégsem úgy a szokásos terelő taktikát alkalmazzák Molnár szerint.

El kell ismernünk, ebben a történetben hiába is fordulnánk a miniszterelnökhöz vagy a legfőbb ügyészhez. Nagyon úgy tűnik, hogy az országra rákötött pénzszivattyú működésében legalábbis érdekeltek.