A Harvard University biomérnökei létrehozták az első kiborgszövetet: neuronok, szívsejtek, izom és erek összekötve nanoszálakkal és tranzisztorokkal.

A kiborgszövetek félig élő sejtek, félig viszont elektronikából állnak. A sejtek ugyanúgy működnek, mint más esetben, az elektronikai oldal azonban érzékelőként működik, ráaádsul hálózatba kötve, így a számítógépek közvetlenül kapcsolódhatnak a sejtekhez. A kutatók szívszövethez már használta beültetett nanoszálakat a pulzus méretére - írja az Index.

A kiborghús létrehozásához a háromdimenziós vázat használtak, erre épültek rá a sejtek. A váz általában kollagénből készül, szinte minden állatnak ebből áll a kötőszövete. A Harvard mérnökei normál kollagénből, nanoszálakból és tranzisztorokból készítették el az általuk nanaoelektrikus váznak (nanoelectric scaffolds, nanoES) nevezett szerkezetet.

A kutatók nagyrészt patkányos szöveteit növesztették, de készült 1,5 centiméteres kiborgsejt emberi véredényből. A nanoelektromos részeket arra is használták, hogy információt olvassanak a sejtekből – ez az első lépés abba az irányba, hogy úgy kommunikáljanak a sejtekkel, ahogy a biológiai rendszerek teszik. 

Ebbe a csipbe ültettek a kiborgsejtből

A jövőben, ha képesek leszünk írni is a sejtekbe, akár adrenalint pumpálhatunk magunkba egyetlen bomnyomásal, vagy olyan érzékelőket készíthetünk, amik egyből reagálnak a szívproblémákra. Ezektől azonban egyelőe mesze vagyunk, a laborban előállított kiborgsejtek viszont mindenképpen nagy lépést jelentenek.

index.hu (Címlap: A kutatók zölddel jelölték az elektronikát, a többi normális sejt - Fotók: extremetech.com)