Tatabányán nem a szél fújja ide-oda az Új Magyar Gárda Mozgalom Meddig tűrsz még?!... toborzó szórólapját, hanem postaládákból halásszák ki az emberek. Különös figyelemmel van a gárda a roma lakosokra. Akik közül sokan megunták a zaklatást és segítséget kértek, mit tegyenek. Kiderült, nem olyan könnyű a rendőrségi feljelentésig eljutni. Például előbb tisztázni kell, hogy a görögkatolikusok vagy romák ellen szánták-e az irományt a gárdisták.

A szórólapot egy tatabányai roma származású hölgy mutatta meg felháborodva egy antirasszista Facebook csoportban. A hölgy betegsége miatt a csoport egyik tagja, a pedagógus-újságíró Lévai Julianna úgy döntött, utána jár, milyen jogi eszközökkel lehet fellépni a gárdával szemben. Úgy érezte, ez a minimum, amit állampolgárként meg kell tennie.

Lévai Julianna először az Egyenlő Bánásmód Hatóság Komárom-Esztergom megyei kirendeltségéhez fordult e-mailben – mellékelve a szórólapot -, azzal a véleményükkel, mely szerint a cigányság ellen uszítja a tatabányai lakosokat az Új Magyar Gárda Mozgalom.

- Arról érdeklődtem – mondja Julianna -, hogy van-e lehetőség feljelentést tenni, milyen módon lehetne jogorvoslattal élni? A hatóság tehet-e feljelentést, hiszen egy betiltott szervezet utódjáról van szó, amelyik a szórólap szövege alapján önbíráskodni akar.

Ha nem akarsz félni többé saját városodban,

Mi tudjuk a megoldást!

Amennyiben problémád adódik, hívj minket… (szórólap részlet)

A választ szó szerint közöljük.

Tisztelt Lévai Julianna!

Az Új Magyar Gárdával kapcsolatos szórólapok ügyében küldött levelére az alábbiakban válaszolok: Sajnos, nem újdonság az a szórólap, amit leveléhez mellékelt, ugyanezen tartalmú szórólapok megjelentek például Oroszlányban 2012-ben. Emiatt az Oroszlányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Btk. 269.§-ába ütköző, közösség elleni izgatás bűncselekménye elkövetése miatt. (Az eljárás eredményét nem ismerem). Eszerint „…b) valamely nemzeti, etnikai … csoportja ellen gyűlöletre uszít”. Az elkövetési magatartás a gyűlöletre uszítás, az uszítás olyan gyűlölet felkeltésére irányul, ami aktív cselekedetbe megy át -„ eljött az idő, cselekedned kell!”. Tényállási elem a nagy nyilvánosság előtti elkövetés, és azzal, hogy az egész városban terjesztett szórólapról van szó, ez meg is valósul. Mivel egy jogerősen betiltott országos szervezet és mozgalom nevében lépnek fel, mindenképpen a rendőrségre tartozik a terjesztők kilétének megállapítása. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a hozzá érkezett panasz esetén jár el. A panaszt azonban konkrétan megnevezett személy vagy szervezet ellen kell benyújtani, akkor lehet pl. zaklatás miatt eljárást indítani. Meghatározott személynek vagy személyek csoportjának kell lennie a panaszosnak is, akit a hátrányos megkülönböztetés ér, vagy aki a zaklatás sértettje. Jelen esetben nem derül ki a leveléből, hogy Ön milyen minőségben – saját nevében vagy valamilyen szervezet nevében – kíván fellépni. Azt kérdezi, hogy a hatóság tehet-e feljelentést. Ha az EBH-ra gondol, az EBH nem tesz feljelentést, hanem közérdekű igényérvényesítéssel élhet a törvény szerint, de erre csak igen kivételes esetben kerülhet sor. Társadalmi érdekképviseleti szerv is indíthat eljárást az ehhez hasonló jogsértések miatt. Összefoglalva: javaslom tehát, hogy tegyen – saját nevében vagy az érintettek képviseletében – feljelentést a rendőrségen…

Üdvözlettel: Dr. K. J. egyenlő bánásmód referens

- Erre írtam megint – beszél a fejleményekről Julianna -, arról érdeklődve, ha meghatározott személynek vagy személyek csoportjának kell lennie a panaszosnak is, akit a hátrányos megkülönböztetés ér, vagy aki a zaklatás sértettje, akkor hogy ha én az EBH-hoz panaszt nyújtok be konkrétan az Új Magyar Gárda ellen a mellékelt szórólap, illetve annak tartalma miatt, akkor a Hatóság el tud-e járni?

- Nem akartam mindjárt közvetlenül a rendőrséghez fordulni magánszemélyként. Én ugyan nem kaptam szórólapot, de roma és nem roma emberek igen, így szereztem róla tudomást, és hozzájuk hasonlóan én is felháborítónak és veszélyesnek találom az Új Magyar Gárda akcióját – indokolta meg Lévai Julianna, hogy miért fordult a hivatalhoz.

Amikor városodban egy kisebbség tartja rettegésben a többséget…

Amikor vetsz és mások aratnak…

Amikor gyermekeid az iskolában sincsenek biztonságban…

Amikor a rendőrség már nem segít rajtad… (szórólap részlet)

Az újabb válaszból az derült ki: csak akkor nyújthat be panaszt, ha rendelkezik úgynevezett védett tulajdonsággal (nem, kor, egészségi állapot, bőrszín, etnikumhoz tartozás, stb), ami miatt a sérelem, vagy hátrány éri. Tehát akkor, ha Lévai Julianna roma vagy valamilyen, a romák érdekképviseletét alapító okiratában tartalmazó társadalmi szervezet képviselője. Ezután, ha a hatóság bűncselekményt állapít meg, akkor átteszi az ügyet a rendőrségre.

És ekkor elfogyott Julianna türelme, az amúgy korrekt levelezést abbahagyta, felkereste az eredeti szórólapokért a roma hölgyet, majd irány a rendőrség – elvégre a hatóság is ezt javasolta!

Az ott történtekről érdekes dolgokat mesélt.

- Nagyon elszánt, nem hagyta annyiban az ügyet, miután a egyenlő bánásmód hatósággal konkrétan nem sokra ment. 

- Igen, megtettem a feljelentést az Új Magyar Gárda Mozgalom uszító, önbíráskodási szándékra utaló szórólapja miatt. Nem tudom, máshol mi a helyzet, de Tatabányán már a portán, a többi várakozó előtt el kell mesélni, miért is vagy ott.

- Bármilyen panasz esetén?

 – Igen, ha mondjuk éppen családon belüli erőszak miatt tennél feljelentés, akkor is mások előtt, minden diszkréciót kizárva teheted meg.

- A porta után már egyenes útja volt? 

- Nem mondanám. Miután a „portás” felszólt az illetékesnek, lejött a nálam vagy egy tizessel fiatalabb rendőr főhadnagy asszony és egy kopasz, kigyúrt rendőr. Kellően flegma arckifejezéssel félrevontak a lépcsőházba beszélgetni. Megnézték a szórólapot, a férfi rendőr megkérdezte tőlem, hogy akkor most a görögkatolikusok miatt teszek feljelentést?

 - Hogy jönnek képbe a szórólapról a görögkatolikusok? 

- Ezt kérdeztem én is, illetve konkrétan azt mondtam neki: tessék? Ő pedig mutatta, hogy a szórólapra csak az van írva, „kisebbség”.

- Ez komoly? A rendőr szerint a kisebbség Tatabányán egyenlő a görögkatolikusokkal?

- Mondtam a rendőrnek, ne vicceljen, mindenki tudja, kikre vonatkozik a „kisebbség” szó, kiket fenyegetnek a gárdisták. Az volt a válasza, hogy én ezt beleképzelem. Erre megjegyeztem, hogy a görögkatolikus az nem egy kisebbség, mire ő még fokozni tudta a helyzet komikumát, mert hozzátette: „okés, de a görögök általában katolikusok“. Tájékoztattam, hogy a görögök általában nem katolikusok, hanem ortodoxok. Ez aztán némileg kizökkentette a szerepéből.

- A rendőrségi folyosón állva adott kisebbség- és egyháztörténeti félórát? 

- Igen, így is mondhatnám. Ez nyilván egy szokásos játszma volt a részükről, csak nálam nem működött. Próbáltak pár percig győzködni, hogy felesleges feljelentést tennem, és hogy belemagyarázok a szórólapba dolgokat, még azt is, hogy a gárda a maga kezébe akarja venni az igazságszolgáltatást.

- Lett feljelentés? 

- Kötöttem az ebet a karóhoz, így a rendőr főhadnagy asszony tett még egy kört és elment, beszélt a főnökével. Végül megtiszteltek azzal, hogy megtehettem a feljelentésemet. Igaz, nem ígértek sokat. Megjegyzem, abszolút magabiztosan mentem el a rendőrségre, hiszen annyira evidensnek tűnt, hogy ez a szórólap egy jogállamban elfogadhatatlan. Ám ott hamar eszembe juttatták, hogy hol is élek.

Ígéretet kaptunk Lévai Juliannától, hogy a rendőrségi feljelentés eredményét is megtudjuk tőle. Kíváncsian várjuk.

gepnarancs.hu