Az egyik leggazdagabb Közel-Keleti ország, Szaúd-Arábia életében a nők utazási tilalmának feloldása egy évvel azt követően valósult meg, hogy megengedték nekik a jogosítvány megszerzésének lehetőségét. Mindezek az intézkedések a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében történtek, amik az ország társadalmi modernizálódási és demokratizálódási törekvéseinek részét képezik.

Azonban a nők helyzetét továbbra is a gyámsági rendszer jogi köntösébe bújtatott elnyomás jellemzi, amely ellen a „gyengébbik” nem harciasabb képviselőifolyamatosan küzdenek. Ezzel azonban csupán annyit érnek el, hogy magukra uszítják az államgépezet megtorló intézkedéseit, és államellenes uszítás, vagy külföldi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok (koholt) vádjával hosszú évekre börtönbe zárják őket.

A női egyenjogúság ügyének vonatkozásában egyenetlen fejlődés mutatható ki Szaúd-Arábiában, Észak-Afrikában és összességében a Közel-Keleti területeken. Ezek a helyszínek egyebek mellett arról is ismertté váltak, hogy a szubszaharai Afrika mellett itt mutathatóak ki a legrosszabb statisztikai eredmények a női jogok vonatkozásában. A közéleti viták rendszeres tárgya a nők szerepe: az egyenjogúság mellett kiállók törekvéseinek a vaskalapos patriarchális és konzervatív szereplők igyekeznek útját állni.

Az utazási szabályok az új rendelet értelmében

Az új királyi rendelet augusztus végétől lép hatályba, ennek értelmében a 21. életévét betöltött szaúdi nők immár önállóan is igényelhetnek útlevelet, férfi gyámjuk nélkül utazhatnak külföldre, lakóhelyük, tartózkodási helyük már nem férjük vagy apjuk által meghatározott, a férfiakhoz hasonlóan bejelenthetik házassági, válási szándékukat. Néhány vonatkozó korlátozás azonban továbbra is érvényben marad, ilyen például az a követelmény, hogy a frigyre lépést a férfi gyámnak előzetesen jóvá kell hagynia – ez egyébként számos szomszédos országban is szigorú elvárás.

A gyámsági rendszer eredete

A gyámság intézménye a szaúdi férfiak szerint a nők érdekében jött létre, így fejezvén ki tiszteletüket a szebbik nem iránt, valamint ilyen módon látják leginkább garantálva a másik nem védelmét és biztonságát. A valóságban ez a teljes elnyomás egyik legkézzelfoghatóbb megjelenési formája és jól bejáratott módszere. Jogi eredete a Korán, az iszlám szent irata egyik versének szigorúan vett értelmezéséből származik.

2016-ban aktivisták a Királyi Bírósághoz benyújtott petícióval próbáltak nyomást gyakorolni a döntéshozókra a rendszer eltörlése érdekében. Azonban a 14 ezer aláírást tartalmazó beadvány eddig nem hozott érdemi változást, mivel számos konzervatív bíráló szerint ez ellentétes lenne az iszlám tanításaival, az ilyen jelentős politikai irányváltoztatás pedig családokon belül is végleges szakadáshoz vezethet.

A szaúdi jogi könnyítések háttere

Az ország ambiciózus célt tűzött ki maga elé, amelynek értelmében diverzifikálná gazdaságát és fokozatosan megszüntetné túlzott függőségét a királyság olajbevételeitől. Fontos előre felkészülni arra a hamarosan elkövetkező időszakra, amikor a nők az országban már tömegesen válnak alanyi jogon is munkavállalókká, hiszen ehhez a mozgásuk szabadságát is biztosítani kell. A már elért változásokhoz jelentős mértékben hozzájárultak azok a nők, akik az országból elszökve nyilvánosságra hozták az őket és sorstársaikat ért atrocitásokat. A gyámsági rendszer eltörlésének egyik kampányarca lett például az a fiatal szaúdi nő, aki a családjától megszökve egy bangkoki hotelszobában barikádozta el magát, és menedékért könyörgött az ottani hatóságoknál.

A női egyenjogúság fejlődése a környező országokban

A legnagyobb előrelépés a női egyenjogúság terén eddig Tunéziában, az Arab Tavasz néven elhíresült demokráciapárti tüntetéssorozat szülőföldjén valósult meg. Az állam 2014-es alkotmánya mindkét nemnek azonos jogokat és kötelezettségeket állapít meg, célul tűzte ki továbbá, hogy az összes választás útján elnyerhető politikai pozícióban paritás legyen a nők és férfiak között.

Tunézia híressé vált arról is, hogy törvényerőre emelte a vegyes házasság, azaz a muszlimok és nem muszlimok közötti házasság tiltásának eltörlését.Az országban jogszabályt fogadtak el mindezeken felül a nemek közötti gazdasági diszkrimináció és a nők elleni szexuális erőszak ellen is. Az említett Arab Tavasz és Tunézia sikere számos szomszédos országban is beindította a változás hullámát a nemek közötti egyenjogúság vonatkozásában.

A muszlim többségű országok közül eddig 7 olyan van, ahol ma már büntetés jár a családon belül elkövetett erőszakért (ilyen ország egyebek mellett Marokkó, Libanon és Szaúd-Arábia is). Egyre több olyan állami vezetés van, amely eltörölte azt a gyarmati időkből fennmaradt jogot, miszerint a szexuális erőszaktevő megúszhatja a vádemelést, ha feleségül veszi áldozatát, és ilyenformán nem csorbítja a család becsületét.

Ma már szerencsére olyan hírekről is hallani, hogy a régióban akad néhány állam, amely engedi, hogy a nők betörhessenek abba a világba, amelyet eddig tradicionálisan a férfiak sajátítottak ki maguknak: Az Egyesült Arab Emírségek állampolgára az első női vadászbombázó pilóta, aki részt vett az Iszlám Állam elleni légicsapásban Szíria területén 2014-ben. Jordániai a Közel-Keleti régió első hivatásszerű női birkózója. Elismerése méltó, hogy ma már az Arab Világ minden harmadik startup vállalkozásának alapítója vagy vezetője nő.

Nők és a politika a Közel-Keleten

A nők politikai szerepvállalásának térnyerése ma még gyerekcipőben jár az arab országokban, habár lassú előrehaladás itt is megfigyelhető: 1995-ben még csak 4,3 százalékos volt a nők aránya a politikai szférában, ez 2017-re 17,5 százalékra emelkedett, miközben a nemzetközi átlag is csupán 23,4 százalék.

A női reprezentáció 2010 óta ugrott meg látványosan, ebben 11 arab állam és a Palesztin Hatóság jár az élen, ahol már kötelező kvótát is bevezettek a női politikusok minimális számára. Ebben szintén Tunézia jár az élen, amely egyike azon kevés régióbeli országnak, ahol ma már elvárás a nemek közötti egyenlő képviselet ebben a szakmában. Szaúd-Arábia utolsó arab államként 2011-ben terjesztette ki a választójogot a nőkre. Az Egyesült Arab Emírségekben választották meg az első arab női országgyűlési elnököt 2015-ben, Bagdadban, Tuniszban, Betlehemben már nők is ellátnak polgármesteri tisztséget. Tunéziában 2018 óta a jegybank igazgató-helyettese is nő.

Megoldásra váró feladatok és kihívások

A Világgazdasági Fórum vonatkozó jelentése kimutatta, hogy nemzetközi viszonylatban a női munkavállalás terén a legrosszabbul teljesítő 15 országból 12 található Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. A társadalmi nyomásgyakorlás továbbra is nagyon meghatározó a berögzült és gyökeret eresztett hagyományok feladása ellen, amellett síkra szállva, hogy a nők helye és szerepe otthon van.

A nemek közötti egyenjogúság elérését akadályozó legfontosabb problémák közé sorolandó a gyerekházasságok eltörlése érdekében bevezetendő jogi intézkedések szükségességének semmibevétele, valamint az a továbbra is élő jog, miszerint a férj a feleségének a beleegyezése nélkül is felbontathatja a házasságukat.

Tunézia kormánya elfogadta azt a beadványt, amely az öröklési jogban nem tenne különbséget lány és fiú utód között, ezt azonban a parlament nem ratifikálta. A továbbra is érvényben lévő, Koránból eredeztethető szabály szerint a lányok feleannyit örökölhetnek, mint a fiúk.

Forrás: Bloomberg; szemlézte: Pallos Judit / kitekinto.hu