h i r d e t é s

Fizetések átvállalása: szinte már csak az Orbán-kormány különutas

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Fizetések átvállalása: szinte már csak az Orbán-kormány különutas

2020. március 31. - 07:56

 

Európában már alig találni olyan országot, mely a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk enyhítése érdekében ne vállalta volna át a munkaadóktól a bérköltségek bizonyos hányadát.

Budapest, 2020. március 30. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) részt vesz a kormány és a gazdasági kamarák negyedik videókonferenciáján az ITM épületében 2020. március 30-án. Mellette Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. - Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien Cher

Magyarországon egyelőre még csak az ellenzéki pártok és az érdekképviseletek próbálják érzékeltetni a bérköltség átvállalásának fontosságát, a kormány erre az útra még nem lépett rá. Pedig a régiónkban már minden ország meghozta ezt a döntést, sőt, Európán belül is alig akad olyan ország, mely ne sietett volna ilyen módon a munkaadók segítségére. 

A koronavírus-járvány terjedése és hazai megjelenése után szinte azonnal földbe álltak bizonyos ágazatok, mint például a turizmus, vendéglátás és az ehhez kapcsolódó különféle szolgáltatatások. A helyzet súlyosságára világít rá az a tény, hogy esetükben nem egyszerűen arról van szó, hogy visszafogottabb teljesítményre kényszerülnek - a légiközlekedés, a határokon átívelő személyforgalom megszűnésével - a turisták is eltűntek. Üresen konganak a szállodák, az éttermek, az ajándékboltok se érdekelnek senkit sem, sőt, a korlátozó intézkedések miatt ma már - házhoz szállítás, elviteli lehetőség hiányában - a kisebb büfék, menüztető helyek nyitvatartása is okafogyottá vált. Ha pedig nincs kereslet, úgy nincs bevétel sem, és nincs miből fizetni az alkalmazottakat sem. 

A munkaadók jelenleg kilátástalan helyzete miatt a munkavállalók talán még nehezebb helyzetbe sodródtak. Azok, akik most elveszítik a munkájukat, jó eséllyel a saját területükön rövid időn belül nem tudnak elhelyezkedni. Átmeneti állásokat a szerencsésebbek ugyan talán tudnak találni, anyagi helyzetükben és biztonságérzetükben érzékelhető romlás következhet be. Márcsak azért is, mert a különböző statisztikák rendre rávilágítanak: a magyarok többségének túl kevés a megtakarítása ahhoz, hogy egy-egy ilyen időszakot átvészeljen - még a váratlan kiadások fedezése is sokaknak gondot tud okozni.

Emellett a hazai szociális ellátórendszer sem feltétlenül jelenti azt a védőhálót, amire ilyenkor szükség lenne: mindössze három hónapig támogatja a munkájukat elvesztő magyarokat. Ez azt jelenti, hogy az, aki a járvány okozta gazdasági hatásoknak leginkább kitett ágazatokban dolgozva lett állástalan március közepén, júliustól kezdve ellátás nélkül fog maradni. Márpedig azzal számolni, hogy június végére újra helyreáll az élet és a gazdaság, optimista forgatókönyv. 

Még Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is legutóbbi kormányinfóján az akkor rendelkezésre álló adatokra alapozva azt mondta: június végére-július elejére tetőzhet a járvány Magyarországon. Vagyis várhatóan az ellátási jogosultsági időn túlnyúlik majd a krízis hazánkban. 

Ilyen információk ismeretében és látva más európai országok intézkedéseit, egészen érthetetlen a kormányzat tétlenkedése a bérköltségekhez való hozzájárulást illetően. Igaz, a kabinet jelenleg a munkahelyek megőrzését kívánja segíteni különféle járulékcsökkentésekkel, ám be kell látni, ez kevésbé hatékony intézkedés a leginkább sújtott ágazatokban. Gyakorlatilag nulla bevételnél néhány tízezer forintos könnyítés nem biztos, hogy elég a munkahelyek megtartására. Ennek sikere csak azon múlik, hogy az adott vállalkozásnak mennyi tartaléka van, hány hónapig tudja kihúzni a mostani körülmények között. 

A régiónkból egyébként utolsóként bár, de Szlovákia is csatlakozott a fizetést adó államok sorába: a kormány a járvány miatt elbocsátottak fizetésének 80 százalékát állja egészen a krízishelyzet végéig. Európa-szerte egyébként jelentős mértékű átvállalásról döntöttek a kormányok. A legszűkmarkúbbnak a lengyel kormány tekinthető, hiszen a fizetések 40 százalékát vállalja magára, majd a német és bolgár kormányok következnek 60-60 százalékos átvállalással. A kormányok döntéseit végignézve átlagosan 75 százalékos vállalás jellemző Európában.

Hogy az Orbán-kormány a többi európai országhoz hasonlóan bevállalja-e ezt a költségtételt, csak jövő héten derülhet ki biztosan. Orbán Viktor hétfői nyilatkozata szerint ugyanis "április 6-án vagy 7-én bemutatják Magyarország történetének legnagyobb gazdasági akciótervét". Jelenleg annyi tűnik biztosnak, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kormány elé tett javaslataiban ilyen formában ez az intézkedés nem szerepel. A kifizetett bérekkel kapcsolatban annyit fogalmaztak meg, hogy az állam ennek arányában nyújthatna kölcsönt, amit 2021-ben vagy 2022-ben kellene visszafizetnie a cégeknek. 

Az elmúlt hetek alapján kezd kirajzolódni az Orbán-kormány stratégiája: minden intézkedést igyekeznek akkor meghozni, amikor annak saját számításaik, belső modelljük alapján éppen ideje van. Csak fokozatosan lépésről lépésre, beazonosítva a kritikus pontokat és megvárva míg az egyes intézkedések hatásai esetleg megmutatkoznak. Legyen szó korlátozó vagy gazdaságélénkítő, -védő intézkedésekről. 

A kormány tehát első intézkedésként (konkrét és gyors bérköltségekhez való hozzájárulás helyett) a munkahelyek megőrzését szorgalmazza, ha pedig ez nem válik be, az érintetteket az európai viszonylatban rendkívül rövid ideig biztosított szociális juttatásokra bízza. Ha pedig három hónapnál tovább tartana a krízis, más eszköze nem maradna, mint meghosszabbítani a jogosultsági időt, vagy újra felfuttatni a 2008-as válság utáni talpraállásban hatékonynak bizonyuló közfoglalkoztatási programokat. Utóbbi nyilvánvalóan sokkal kisebb költséggel járna, mint a jogosultsági idő kitolása. (mfor.hu)


 

h i r d e t é s