A rövid a "Kormány 1562/2022. (XI. 23.) Korm. határozata Ukrajna pénzügyi támogatása érdekében szükséges kormányzati intézkedésekről" címet viselő kormánydöntés 3 pontból áll.

A kormány ebben kimondja, hogy "továbbra is elkötelezett abban, hogy részt vegyen Ukrajna háború miatt szükségessé váló pénzügyi támogatásában".

De az igazán fontos és új elem, hogy a határozat értelmében

a kormány felhívja a pénzügyminisztert, hogy gondoskodjon az Európai Unió által Ukrajnának nyújtandó, 18 milliárd eurós hitelből hazánkra eső 187 millió euró biztosításáról.

A feladat felelőse Varga Mihály pénzügyminiszter, és a határidőket a felmerülés ütemében kell teljesíteni.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig azonnali határidővel megkapta azt a feladatot, hogy Magyarország nevében kezdjen tárgyalásokat Ukrajnával az előző pont szerinti pénzügyi támogatáshoz szükséges megállapodás kidolgozása érdekében.

De miért is ennyire fontos ez az ügy és miért érdekes ez a kormányhatározat?

Hetek óta meghatározó téma az Európai Unióban, a legtöbb uniós tagállamban, de Magyarországon is az Ukrajnának szánt legújabb, 18 milliárd eurós közös uniós hitelkeret nyújtása. Ursula von der Leyen november 6-án jelentette be, hogy az Európai Bizottság havi 1,5 milliárd eurós, összesen legfeljebb 18 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasol Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére. Ezt rendkívül kedvezményes, hosszú lejáratú hitelek formájában nyújtaná az uniós közösség, a kamatköltségek fedezése mellett. Azóta az is kiderült, hogy a hiteleket 2033-tól kezdődően legfeljebb 35 év alatt kell visszafizetnie Ukrajnának. A kölcsönök finanszírozásának biztosítása érdekében a testület a tőkepiacokon történő közös hitelfelvételt javasolja.

Ez az a pont, amit fontos kiemelni magyar szempontból. A Bizottság elnökének bejelentése után ugyanis gyorsan kiderült, hogy a magyar kormány nem támogatja a 18 milliárd eurós mentőcsomag ilyen formában történő megvalósítását, vagyis a közös EU-s hitelfelvételt. Elvi síkon ellenzi a kormány ezt a megoldást. Már akkor jelezte a külügyminiszter, hogy a magyar kormány elsődlegesen a kétoldalú kapcsolatokon keresztül képzeli el Ukrajna pénzügyi támogatását. Egy hete Orbán Viktor miniszterelnök is leszögezte: Magyarország nem fogja elfogadni, hogy az európai uniós tagállamok közösen hiteleket vegyenek fel Ukrajna megsegítése érdekében, de azt a javaslatot tette, hogy az uniós tagállamok nézzék meg, hogy Ukrajna működéséhez mennyi pénzt akarnak adni, azt arányosan, fair módon osszák el egymás között. "Ezt az összeget, évente 60-70 milliárd forintot, a nemzeti költségvetésből biztosítaná Magyarország az ukránokkal kötött kétoldalú megállapodás keretében" - mondta.

A magyar álláspontot nem hagyták szó nélkül vezető uniós politikusok. Johannes Hahn költségvetési biztos a múlt héten azt nyilatkozta, hogy Magyarország nem azért nem támogatja ezt a pénzügyi megoldást, mert a pénz nagyságáról lenne szó, hanem azért, mert politikai zsarolásra használja fel azt. Ezt megelőzően hasonlóan vélekedett Annalena Baerbock német külügyminiszter is, amikor úgy fogalmazott, hogy Budapestnek nem szabad ezzel "pókereznie", hogy nyomást gyakoroljon Brüsszelre a jogállamisági vitában. Egyes nyugat-európai politikusok tehát azt látták a magyar kormány, 18 milliárd eurós hitelt elutasító álláspontjában, hogy azzal engedményeket akar elérni az EU-s tárgyalások során, az uniós források minél nagyobb felszabadítása érdekében. Fontos megjegyezni, hogy az Ukrajnának szánt új uniós mentőcsomag csak akkor valósulhat meg, ha azt mind a 27 tagállam vezetője támogatja.

Mindezek fényében kifejezetten érdekes a szerda esti magyar kormányhatározat időzítése és sajtelmes tartalma. A rövid kormánydöntés ugyanis nem feltétlenül egyértelmű abban a tekintetben, hogy akkor most a kormány valóban önállóan, különutat járna Ukrajna pénzügyi támogatásában, vagy egy gesztust gyakorol és végül hozzájárul a közös mentőcsomaghoz. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a 187 millió eurós összeg épp a 18 milliárd forintos hitelkeret 1%-át jelenti, ami megegyezik a magyar GDP súlyával, és az uniós szabályok alapján a közös csomagból is ekkora terhet kellene vállalnia Magyarországnak. Elképzelhető, hogy a nem egyértelmű megfogalmazással a kormány célja épp az, hogy az uniós intézmények felé lebegtesse: kész akár ebben a kérdésben a kompromisszumra, vagyis fordulatra, ha a másik oldalon ő is kap valamit. A friss, Brüsszelből származó lapértesülések alapján nem nehéz kitalálni, hogy mi van a kormány kérésében: minél jobb alkut szeretne kiharcolni az EU-források terén.

Azt is meg kell említeni, hogy amennyiben a határozatot úgy értelmezzük, hogy a kormány önálló utat jár Ukrajna pénzügyi támogatásában, vagyis közvetlenül a magyar állami költségvetésből utalja ki a 187 millió eurót, jelenlegi árfolyamon számítva 77 milliárd forintot (körülbelül annyit, mint amit Orbán Viktor jelzett a múlt héten), akkor azzal a drágább finanszírozási megoldást választja. A magyar állam ugyanis lényegesen magasabb kamatok mellett, vagyis drágább forrásköltséggel tudja bevonni ezt a forrást, mintha a közös uniós adósságvállaláson keresztül valósítaná meg a forrásbevonást. A német 10 éves kötvényhozam valahol 1,9% körül jár, és megközelítőleg ekkora lenne a közös kötvénykibocsátás kamata is uniós szinten. Ehhez képest a magyar 10 éves kötvényhozam az elmúlt napok hozamesése után is 7,8%-on áll, tehát többszörös lenne a kamatköltsége ennek a bilaterális alapú segítségnyújtásnak a közös uniós megoldáshoz képest. (Portfolio)