Az Egyesült Királyság Meteorológiai Irodája, a genfi Meteorológiai Világszervezet (WMO) és két amerikai szervezet, a NASA és a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) külön-külön elvégzett elemzése a globális hőmérséklettel kapcsolatban ugyanarra az eredményre jutott: a szerdán közzétett jelentések alapján 2018 a negyedik legmelegebb év volt a sorban 2016, 2015 és 2017 után. Ez a négy év együttvéve melegebb volt, mint bármely más négyéves periódus korábban.

Az NOAA adataiból kiderül, hogy 2018-ban az átlaghőmérséklet 14,69 Celsius fok volt, ami 0,79 Celsius-fokkal melegebb a 20. századi átlagnál. Az iparosodás előttihez képest kerek 1 fok a melegedés. A brit meteorológiai hivatal számításai szerint a következő öt év átlaga 14,73 és 15,27 Celsius fok között várható, tehát melegebb lesz, mint az elmúlt négy évben. Az elemzések alapján a feljegyzések kezdete óta a 20 legmelegebb évet az elmúlt 22 évben mérték.

"Az elmúlt négy évben a melegedés üteme kivételes volt a szárazföldön és az óceánokban is" - hangsúlyozta közleményében a WMO főtitkára, Petteri Taalas. A tudósok szerint a most közzétett adatok világosan jelzik, hogy folytatódik a hosszú távú klímaváltozás, ami összefüggésben van a levegőben lévő üvegházhatású gázok rekordnagyságú koncentrációjával. "Ha kitermeljük az összes ismert fosszilis energiaforrást, akkor a hőmérséklet-emelkedés még drasztikusabb lesz" – mondta korábban a főtitkár.

Bár a szén-dioxid koncentrációja 2017-ben is növekedett, most 146 százalékkal magasabb, mint az ipari forradalom előtt volt. Egy év alatt kisebb volt a növekedés, mint 2015 és 2016 között, ám majdnem akkora, mint az utóbbi évtized átlagos tempója. Az ENSZ értékelése szerint a világ jelenleg afelé halad, hogy a Földön 2100-ra 3 Celsius-fokkal vagy annál is többel nő az átlaghőmérséklet.

Patrick Verkooijen, a klímaváltozás hatásaival foglalkozó hollandiai Global Center on Adaptation vezetője hangsúlyozta: a WMO jelentése rámutat, hogy "a klímaváltozás nem egy távoli jelenség, hanem már itt is van". A szakember figyelmeztetett, hogy további és zöldebb beruházásokra van szükség, a teendők széles skálája a tengerszint emelkedése elleni védekezéstől a szárazságtűrő gabonákig sok mindenre ki kell terjedjen.

A klímaváltozás miatt régóta kongatják már a vészharangot a szakemberek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) által közreadott legfrissebb jelentése szerint az emberiségnek alig 10 éve maradt, arra, hogy csökkentse a légkörben a szén-dioxid mennyiségét. A klímaváltozás ráadásul a kihalási dominóeffektust is beindíthatja, amely végső soron a földi élet megsemmisüléséhez vezet. Pedig a változáshoz nincs szükség csodára. (hvg.hu)