h i r d e t é s


Gyűlöletkeltés a maffiaállamok megmentésére

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Gyűlöletkeltés a maffiaállamok megmentésére

2017. december 14. - 06:35

 

Európai Egyesült államok kontra nemzeti maffiaállam és a néptömegek nyomora vagy halála!

A Gyűlöletkeltés, mint „kerülő út” vissza a jövőbe!

A magyarországi pártok, valamennyi, tagsággal alig rendelkező „médiaszereplő” vállalkozás alig vagy egyáltalán nem érdekelt, hogy ezekkel a problémákkal forduljon a hazai közösségekhez.

Miután felszámolták az ország alkotmányos státuszát!

A nemzetállamok és a nemzeti hazafiság propagálása a mai nemzetállamoknak tekintett államszervezetekben csak egy szűk, haszonélvezői rétegnek érdeke, hogy az egyetemes és ésszerűnek tekinthető emberi jogok, morális értékek mellőzésével egyeduralmukat fenntarthassák, a közösség kárára, miközben a közösséget a nemzeti érzelmek mítoszával borítják a tudatlanság és az önérdek feláldozására gyártott lepellel, szellemi, vallási és történelmi tények akár meghamisításával is.

Maga a probléma, amiről szólok, széleskörű viták alapja a világban, ami minimum azt üzeni, hogy Magyarországnak mélyen el kell gondolkodnia, bezárkózik-e egy primitív államiság börtönébe és várja a megsemmisülést, vagy csatlakozni tud a világot foglalkoztató törekvésekhez, biztosítva maga számára is a nemzetközi közösségen belüli jövőnk garanciáját?

Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy ennek a felfogásnak, nagyon komoly ellenérdekeltséggel kell szembe néznie a „nemzetállamok” rivális, érzelmi és nem utolsó sorban gazdasági okokra visszavezethető hagyományai, mesterségesen is élesztett politikai ellentétei miatt!

Magyarország számára egy reálpolitikai stratégia alapja nem lehet más, mint a nemzetközi, meghatározó folyamatokhoz való beilleszkedés!

Bármennyire is igyekszik a kormány a nemzet megmentését úgy „eladni” a részben félrevezetett közösségeinknek, hogy „az ország mentés éppen ezzel a történelmi és elkerülhetetlen integrációval való szembenállás lehet”!

A történelmi városállamok megszűnése, a monarchiák megszűnése, a nemzetállamok, a nacionalizmus kialakulása, mint a tőkés, gépi nagyipar terméke, egy egységes, univerzális, alkotmányos hazafiság irányát mutatja. A tudományos és hamis politikai ideológiák erőltetésével, a nemzeti-etnikai-vallási-ideológiai nacionalizmus ma már idejétmúlt

Természetesen ezt a folyamatot is egy hosszabb idődimenzióban látom, mint a városállamok keletkezését, megsemmisülését is.

Száz vagy több száz évet is igénybe vehet, a kérdés csak az, hogy a részleges oligarcha érdekek mennyi emberi és anyagi áldozatokra képesek kényszeríteni a tendenciával szemben a nemzetállamok népességét, ha önző érdekeikkel, kiváltságaikkal még hosszabb ideig, korlátlanul élni szeretnének.

A tendencia marad, kérdés csak annyi, mekkora emberi és anyagi áldozatokat kényszerül vállalni az ország, egy irracionális rendszer fenntartása, saját érdekeivel szemben történő védelme oltárán?

Dolf Sternberger és Jürgen Habermas fogalmazott meg egy modernkori koncepciót az „alkotmányos hazafiság” elnevezéssel, ami lényegében a II. Világháború utáni németországi helyzetre kereste a választ. Lényegében a kulturális és etnikai különbségekre utaltak ezzel a koncepcióval, amelyek sok veszélyt és kárt okoztak már a történelemben.

Érvelésükben alternatív súllyal jelenik meg egy új, „racionális azonosságtudat szükségessége, amely nem etnikai, vallási, kulturális identifikáción, nemzeti azonosságtudaton alapul, hanem az egyetemes emberi, morális értékek és jogok, amelyeket egy egyetemes, univerzális alkotmány foglalhat magában. Az úgynevezett „posztnemzeti” hazafiság helyzetében, ami az Európai Uniót is jellemezhetné, szupranacionális államszövetségek egyesülésének alapjává válhat, a szolidaritás és a közösségi azonosságtudat, vagy mondjuk, identifikáció megalapozására szolgál.

Eddig az egyetemes emberi értékeken alapuló „alkotmányos hazafiság” pontos és egyszerűen érthető koncepciója nem került újra napirendre, hogy alapjait precízen meghatározhassuk.

Vannak ugyan emberi jogi, nemzetközileg elismert és szerződésileg vállalt kötelezettségei a nemzetállamoknak, azonban az uralkodó réteg anyagi és hatalmi érdekei többnyire semmibe veszik, kisebb-nagyobb mértékben a különböző nemzetállamokban. A nemzetközi közösségek pedig egyelőre szemet hunynak felette, hogy saját nemzetállami birtokaikon a kisebbségek haszonélvezetét ne fenyegessék.


 

h i r d e t é s

betöltés..