A magyar parlament a múlt héten megszavazta az országonkénti jelentéstételi kötelezettséget (CbCR) előíró törvénymódosítást – hívta fel a figyelmet a Mazars. A könyvvizsgáló cég szerint ez jelentős változást hoz a hazai transzferár-dokumentációs kötelezettségek terén, egyben új fegyvert ad az adóhatóság kezébe. A transzferárazás az egymással kapcsolatban álló cégek szerződéseiben alkalmazott árazás összevetését jelenti az átlagos piaci árakkal. Az adóhivatal korábban is bármikor ellenőrizhette e dokumentációkat és azt is, hogy a cégek üzleti kapcsolataikban a szokásos piaci árat alkalmazzák-e. A friss törvénymódosítás lényege, hogy az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés kiegészül az országonkénti jelentéstételi kötelezettséggel, illetve az adóhatóságok közötti automatikus információcserével, így a hatóságok számára hozzáférhető, nemzetközi adatbázis jön létre.

Nagy Gabriella, a Mazars Kft. nemzetközi transzferárközpont vezetője elmondta, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) még 2015-ben fogadta el az úgynevezett BEPS-akciótervet, amely a társaságiadó-alap kreatív csökkentésének és a nyereség átcsoportosításának megakadályozására irányul. Erről lapunk is beszámolt: az akcióterv célja többek között az, hogy a transzferár-dokumentáció átfogó és hiteles képet nyújtson a multinacionális vállalatcsoport működéséről, illetve a tranzakciók nyomonkövethetőségéről.

Az országonkénti jelentési kötelezettség azokra a multinacionális vállalatcsoportokra terjed ki, amelyeknek összevont árbevétele eléri a 750 millió eurót (több mint 230 milliárd forintot). Nagy Gabriella kérdésünkre elmondta, arról nem készült felmérés, hogy ez hány leányvállalatot érinthet összesen. Hozzátette, az OECD eredeti szándéka szerint a kötelezettség a világ vállalatainak 10 százalékára vonatkozhat, amelyek a társaságiadó-bevételek 90 százalékát adják. Akkor is jelenteni kell, ha Magyarországon egy világcég csak néhány fős leányvállalattal, viszonylag alacsony bevétellel van jelen, de a csoport, amelyhez tartozik, átlépi a 750 millió eurós értékhatárt. Hangsúlyozta, becslések szerint az Európai Unióból 50-70 milliárd eurónyi társaságiadó-bevétel hiányzik. Ennek visszaszerzését segíti az országonkénti jelentés. Magyarországot is erősen érintő problémáról van szó, nemrég számoltunk be arról, hogy hazánk tizenegy legnagyobb vállalata a profitja után átlagosan kevesebb mint fél százalékot adózott 2015-ben. A Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány szerint az adatot még sokkolóbbá teszi, hogy adóalaptól függően akkoriban 10 vagy 19 százalékos volt a társasági adó mértéke (mára ez 9 százalékosra zsugorodott).

Bár az új adatszolgáltatás ebben az évben még csak egy szűk adózói kört érint, a Mazars szerint számos hazai vállalkozás már az idén szembesül a kapcsolódó adminisztrációs terhekkel. Hangsúlyozták, érdemes felkészülni a jövőre esedékes adatszolgáltatásra, mulasztás esetén 20 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki az adóhatóság. Az irányelv szerint az országonkénti jelentéstételi kötelezettség és az automatikus információcsere átültetését a nemzeti szabályozásba legkésőbb június 4-ig kell véghez vinni. Magyarország a most elfogadott törvény szerint egyelőre nincs késésben, ami az irányelvben előírt kötelezettség teljesítését illeti.

Szerző: Horváth Attila / mno.hu