h i r d e t é s

Hamar a bóvli kategóriában találhatja magát Magyarország az EU-források nélkül

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam
a- a+

Hamar a bóvli kategóriában találhatja magát Magyarország az EU-források nélkül

2023. február 07. - 06:44

A januári leminősítés után további negatív lépések fenyegetik Magyarország adósbesorolását, amennyiben nem sikerül megállapodni az uniós források folyósításáról – olvasható ki a Standard & Poor’s Portfolionak küldött válaszaiból. 

A hitelminősítő szerint a Brüsszelből érkező pénzek jelentős és tartós elmaradása akár újabb leminősítést is indokolhat. Sőt, arra is tesznek utalást, hogy az Európai Bizottság által a jogállamisági eljárás miatt felfüggesztett 6,3 milliárd eurónyi forrás elvesztése is hozhatna további lépést, pedig a Brüsszelből elhozható pénzek közül ez tűnik a legkevésbé biztosnak. - írja a Portfolio

Rögtön bekezdtek a hitelminősítők az év elején

A januári két hitelminősítői felülvizsgálat mérlege elég rossz volt Magyarország szempontjából, hiszen a Fitch stabilról negatívra rontotta az osztályzatunk kilátását, a Standard & Poor’s pedig leminősítette az országot. Különösen utóbbi volt fájdalmas, hiszen ezt megelőzően több mint tíz évig nem fordult elő, hogy a három nagy cég valamelyike leminősítsen.

Persze a két januári vizsgálattal még éppen csak elkezdődtek a 2023-as értékelések, idén összesen hat időpontban vizsgálhatják felül a magyar adósosztályzatot. Legközelebb március elején a Moody’s értékelheti Magyarországot, akkor is reális veszély lehet a stabil kilátás negatívra rontása.

Az év eleji vizsgálatoknál elsősorban a gazdaság lassulását, a magas inflációt és az uniós forrásokkal kapcsolatos kockázatokat emelték ki a szakértők. Emellett további gyengeség az orosz energiától való függés, ami a háború esetleges eszkalálódásával lehet fájdalmas pont.

Egy lépésre a bóvlitól és lehet még lejjebb

Az S&P leminősítésével a jelenlegi BBB mínusz besorolás már csak egy lépésnyire van a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriától. Vagyis egy újabb leminősítés már fájdalmas lenne.

Vannak ugyanis olyan nagy intézményi befektetők, akiknek a befektetési politikája arra épül, hogy csak a legkiválóbb, befektetésre javasolt minőségű eszközökbe fektetnek. Ezek elsősorban nyugdíjalapok, befektetési alapok vagy hedge fundok. Egy újabb leminősítés esetén pedig nekik el kellene adniuk magyar eszközeiket, főleg akkor, ha két nagy hitelminősítőnél veszítjük el a befektetésre ajánlott kategóriát.

Ráadásul az S&P elemzésében volt arra utaló kommentár, hogy esetleg további negatív irányú lépések is „a csőben lehetnek”. Ahogy a hitelminősítő fogalmazott,

az előrejelzésünk azon a forgatókönyvön alapul, hogy az orosz gázszállítások komolyabb fennakadások nélkül folytatódnak, illetve a magyar kormány számára elérhetők lesznek a 2021-2027-es uniós kohéziós források és a helyreállítási alap pénzei is, legfeljebb késés lesz a folyósításban.

A hitelminősítő kiemelte, hogy amennyiben a fenti forgatókönyv bármelyik eleme negatív irányban változna, az további lépéseket indokolhatna. Az idézett mondat után elsősorban az uniós forrásokkal kapcsolatban voltunk kíváncsiak az S&P részletes véleményére. Decemberben ugyanis az Európai Tanács egy olyan javaslatot fogadott el, melynek értelmében 6,3 milliárd eurónyi kohéziós forrást befagyasztottak a jogállamisági problémák miatt. Kérdés, hogy elég jelentős csökkenést jelentene-e a hitelminősítésünk szempontjából, ha a fenti összeget nem tudná felszabadítani Magyarország idén, de a többi forráshoz akadálytalanul hozzájutna. Jelenleg nagyjából ez tekinthető az optimista forgatókönyvnek.

Az elemzésben egyértelművé akartuk tenni, hogy egy szimbolikus és célzott forrásvágás nem érintené a gazdasági alapforgatókönyvünket – válaszolta a Portfolio kérdésére Niklas Steinert, az S&P Global Ratings szakembere. Hozzátette, hogy a 6,3 milliárd eurós tanácsi befagyasztás jelenleg nem tekinthető forrásvesztésnek, csak késve juthat hozzá Magyarország ehhez az összeghez.

A pesszimista forgatókönyvünk számol az uniós források egy részének elvesztésével, ez további kockázat a magyar adósbesorolás szempontjából

- emelte ki Steinert.

A hitelminősítő szakembere kérdésünkre külön kitért arra, hogy a besorolás szempontjából nem önmagában az uniós források mennyiségét vizsgálják, hanem megpróbálják megbecsülni, hogy a konkrét forrásvesztés milyen hatással lehet a költségvetés helyzetére, a külső finanszírozásra, illetve a középtávú növekedési kilátásokra. Nagyrészt ezek a hatások dönthetik el, hogy tesznek-e további lépéseket, ugyanakkor azzal számolnak, hogy az esetleges negatív hatások akár több évre is szétterülhetnek, ezt pedig ellensúlyozhatja a további hozzáférhető uniós források vártnál gyorsabb lehívása.

Elemzésében az S&P azzal számolt, hogy a kormány minimálisan véti majd el a tavaly év végén 3,9%-ra emelt költségvetési hiánycélt, szerintük a GDP 4,2%-a lehet az idei deficit. Niklas Steinert is kiemelte, hogy a kettő közti különbség nem jelentős, és ez adódhat az eltérő növekedési előrejelzésből is. A hitelminősítő ugyanis a kormány 1,5%-os bővülésével szemben csak 0,3%-os idei növekedést vár.

A szakember szerint nehéz lenne a teljes uniós forrásmennyiséget kiváltania Magyarországnak alternatív forrásból, hiszen a hétéves költségvetési ciklus és a helyreállítási alap pénzeinek összege a GDP 25-30%-a lehet. Ugyanakkor azt elképzelhetőnek tartják, hogy a tartós késés miatt a forrás egy részét máshonnan, például hitelfelvételből oldja meg a kormány, ez jelenthet akár további külső eladósodást, vagyis devizakötvény-kibocsátást is.

Vagyis a hitelminősítői értékelés szempontjából is az lehet a kulcskérdés, mikorra sikerül kiszabadítania a kormánynak a jelenleg befagyott uniós forrásokat. Ezzel kapcsolatban ismert már, hogy az Európai Bizottság 27 úgynevezett szuper-mérföldkő teljesítését várja el a magyar kormánytól. Ezek különböző határidőkhöz kötődnek, az első fontos időpont március végén lehet, ameddig a kulcsfontosságú igazságszolgáltatási reformot kell végrehajtania Magyarországnak. Érdekes lesz majd, mit reagál Brüsszel azokra a törvényekre, melyeket elfogadhat a parlament a megszabott határidőig. Az S&P azzal számol, hogy kedvező esetben, ha sikerül meggyőzni a kételkedőket a jogállamisági elköteleződésről, akkor akár rövidtávon is jelentős mennyiségű uniós forrás szabadulhat fel Magyarország számára.

A jelenleg ismert menetrend alapján nem számítunk arra, hogy a befagyasztott uniós források nagy részéhez az első félévben hozzájut Magyarország. Ugyanakkor az sem számít az alapforgatókönyvünknek, hogy a források folyósítása jóval 2024-re tolódna

- hangsúlyozta Steinert. Hozzáteszi, hogy alapforgatókönyvük szerint továbbra sem várható nettó forrásvesztés, de a folyósítások egy része átcsúszhat 2024-re.

Vagyis az S&P azzal számol, hogy az idei év második felében sikerülhet felszabadítani a befagyasztott források nagy részét. Ez pedig azt jelenti, hogy továbbra is sürgeti az idő a kormányt, ha ugyanis tovább tolódik a brüsszeli pénz folyósítása, akkor akár már decemberben átértékelheti jelenlegi forgatókönyvét a hitelminősítő.

Persze nem kell rögtön leminősítésre gondolni, a stabil kilátás rontása lehet az első lépés, majd, ha 2024-ben is lassan halad a megegyezés az uniós forrásokról, akkor akár a bóvli kategóriába is lecsúszhat Magyarország.

Ez csak az S&P véleménye, de általában hasonló szokott lenni a három nagy hitelminősítő megítélése, vagyis a másik két intézettől is várhatók negatív lépések. Említettük már, hogy március elején a Moody’s várhatóan szintén rontja a kilátást. Azt követően a nyáron a Fitch és az S&P felülvizsgálatai aligha hoznak változást, kivárhatnak a hitelminősítők, decemberben viszont már nagyrészt látható lesz a 2023-as év alakulása, ez pedig akár pozitív, akár negatív lépést indokolhat. (Portfolio)