Dél-Szlovákiában is jelentős támogatói bázisuk volt.

A 2019-es elnökválasztás első fordulóját Zuzana Čaputová és Maroš Šefčovič (Smer-jelölt) párharcaként írták le sok helyen, a versengés Čaputová, a Progresszív Szlovákia alelnökének nagyarányú győzelmét hozta. A szlovákiai magyar szavazatokért Bugár Béla és Zuzana Čaputová mérkőzésére lehetett számítani. A legtöbb helyen a Híd elnöke alulmaradt. 

A szélsőséges retorika

A már említett párharc mellett a dél-szlovákiai voksok jelentős részét két rendszerellenes jelölt, Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság bírója és Marian Kotleba, a Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) vezetője gyűjtötte be. Az első forduló előtti kampány egyik új eleme kétségkívül e két jelölt nyíltan vállalt, szélsőséges retorikája és szereplése volt. Az uniós politika és az euroatlanti irányultság támadása és megkérdőjelezése mindkettőjük kampányában hangsúlyosan megjelent.

Az MKP és a Híd pártokban csalódott magyar szavazók egy része nem vett részt az elnökválasztáson, akik részt vettek, elsősorban az első fordulót megnyerő liberális jelöltre szavaztak, másodsorban Bugár Bélára. Nem elhanyagolható viszont azoknak a dél-szlovákiai szavazóknak a száma sem, akik a választáson harmadik Harabinra és negyedik Kotlebára szavaztak. 

Az államfőválasztás első fordulójában országosan Harabinra vagy Kotlebára szavazott minden negyedik polgár. Dél-Szlovákiában a két gyűlöletet népszerűsítő jelölt támogatottsága elmarad az országos átlagtól, de tekintettel arra, hogyan elutasítják a demokratikus és európai értékeket, Harabin és Kotleba eredménye meglepő. Ráadásul, a kisebbségi helyzetben élők fokozattan érzékenyek lehetnének az uszító, kirekesztő és gyűlöletet hirdető jelöltekre. 

Nyugatról keletre

Az első érdekes tendencia Dél-Szlovákiában az, hogy nyugatról kelet felé haladva a szélsőséges jelöltek támogatottsága növekedik. Marian Kotleba például a Dunaszerdahelyi járásban 2,66%-ot szerzett, a Komáromiban 4,93%-ot, az Érsekújváriban 9,44%-ot, a Lévaiban 10,42%-ot, a Nagykürtösiben 18,24%-ot, a Rimaszombatiban pedig 15,14%-ot. Štefan Harabinnál pedig a következőképpen alakult a támogatottság délen: a Dunaszerdahelyi járásban 5,90%, a Komáromiban 7,02%, az Érsekújváriban 12,46%, a Lévaiban 12,02%, a Nagykürtösiben 12,50%, a Rimaszombatiban 11,20%.

Természetesen a magyarok aránya nem azonos a felsorolt járásokban, viszont a régió fejlettsége fordítottan arányos a rendszerellenes jelöltek népszerűségével.

Harabin és Kotleba több dél-szlovákiai városban ért el jobb eredményt, mint az egyetlen magyar jelölt, Bugár Béla. Rimaszombatban például Harabin 12,11%-ot (848 szavazat) ért el, Kotleba pedig 12,05%-ot (844 szavazat). Bugár ebben a városban 6,92%-ot (485) szerzett. Zselízen Harabin megelőzte Bugárt, az előbbi 12,48%-os (286 szavazat) eredményt ért el, ellenben az utóbbinak 12,35%-kal (283 szavazat) kellett beérnie. Szepsiben Kotleba (12,86%, 343 szavazat) megelőzte Harabint (10,65%, 284 szavazat) – a Híd jelöltje 12,97%-on, 346 szavazattal zárt.

Kotleba 6,28%-kal (144 szavazat) az ötödik lett a városban. Másutt a két szélsőséges elnökjelölt együttes eredménye megközelíti a Bugárra leadott voksok számát. Ipolyságon Harabin és Kotleba összeredménye magasabb a magyar jelölténél. A Híd jelöltje 13,46%-ot (251 szavazat) kapott, Harabin 9,12%-ot (170 szavazat), Kotleba 7,61%-ot (142 szavazat). A magyarlakta falvakban is találunk Kotleba-szavazókat, Ipolynyéken például 14,44%-ot kapott a Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) vezetője. 

A kiragadott példákon is látszik, a dél-szlovákiai elektorátus az államfőválasztás első fordulójában polarizált volt: a távolmaradók, a liberális jelöltre szavazók, a Bugár Bélára szavazók és a szélsőséges jelölteket támogatók nagyobb tömbjeire osztható. 

ujszo.com