Több szempontból is történelmi döntés született az Európai Tanácsban. Egyrészt most először egy gazdasági válság következményeire közösen adott választ az európai közösség, hiszen a válságot közös hitelfelvétellel finanszírozzák. Másrészt ezzel a döntéssel nagy lépést tettek előre az Európai Egyesült Államok felé.

Orbán Viktor tarisznyájában, amelyet 133, állítólag bátor fideszes pakolt meg neki, komolynak tűnő feltételek szerepeltek a megállapodás aláírásához. Ezekből semmi sem valósult meg:

• Orbán feltételhez kötötte a magyar kormány ellen indított, 7-es cikkely szerinti eljárások lezárását
• azt, hogy a civil szervezetek nem kaphatnak uniós támogatást
• hogy a gazdagabb országok nem kaphatnak plusz támogatást
• hogy a jogállami feltételhez kötött pénzfizetés nem szerepelhet a megállapodásban.

Ezek közül semmi sem valósult meg. A leggazdagabb tagállamok visszatérítést kapnak és tíz tagállam az utolsó pillanatban a korábbinál nagyobb összeget harcolt ki magának, míg Orbán egy plusz fityinget nem szerzett Magyarországnak. A végső dokumentum 22. és 23. pontja azt is világosan kimondja, hogy a pénzek utalását jogállami feltételhez kötik.

Orbán saját országára mért vereséget, ismét kiderült, hogy érdekérvényesítő képessége csekély. Orbán kudarcot vallott, mert saját pénzügyi érdekei fontosabbak voltak Magyarország pénzügyi és politikai érdekeinél. (Dobrev Klára a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, az Európai Parlament alelnöke)