h i r d e t é s

Hatalommegosztás elve

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Hatalommegosztás elve

2018. november 14. - 16:43

 

A hatalommal kapcsolatban sok hozzászólás található.Véleményem egy részét kifejtettem, de.szükségét érzem szólni és vitatkozni is a hatalommegosztási elvről is.

Forrás: pxhere.com

Nagyon sok múlik ugyanis azon, hogy rendeltetésének megfelelően tud - e működni, vagy olyan hatalom koncentráció valósul meg , amely lehetetlenné teszi az érvényesülését.

A hatalom koncentrációja megnövekedett anyagi lehetőséggel jár együtt és így válik lehetővé egyre több és több ember lekötelezése és cserébe egyre több hatalom akkumulálása.
Így alakulnak ki a modern társadalmakban is a feudális kötöttségek, a kliens- patrónus viszonyok.

Ilyen viszonyok létrejöttét hivatott megakadályozni a hatalommegosztás elve, amit a köznapi szóhasználatban a fékek és egyensúlyok rendszerének is szokás nevezni.

A francia forradalom vívmányának tekintik a hatalommegosztás elvét, de sokkal korábban, Arisztotalész és Ciceró műveiben már lehet róla ismereteket szerezni.

Történetileg az önkényuralom megakadályozására irányult, ma pedig a demokratikus hatalomgyakorlás elengedhetetlen feltételét jelenti és alkotmányos alapelvként kell érvényre juttatni.

Mit követel a hatalommegosztás elve?

Azt, hogy a különböző, azonos szintű döntéshozó szervek:

  • feladatok, más szóval hatáskörök,
  • szervezeti, más szóval intézményi és
  • személyi vonatkozásban is k ü l ö n ü l j e n e k el egymástól.

Az elkülönülés mellett további fontos követelmény, hogy f ü g g e t l e n e k is legyenek egymástól.

A 3 fontos hatalmi ág ( törvényhozói, végrehajtói, bírói) kiegészül az ellenőrzési feladatokat ellátó szervekkel ( Alkotmánybíróság, Adatvédelmi hatóság, média hatóság stb.) és a tömegtájékoztatási eszközökkel.

A legnagyobb szervezettel és létszámmal a végrehajtó hatalom rendelkezik, az egész közigazgatási rendszert értjük alatta.

A végrehajtó hatalom feje a Miniszterelnök.

Ide tartoznak a minisztériumok, az országos hatáskörű közigazgatási szervek, a kormányhivatalok, a járási hivatalok, s helyi önkormányzatok hatalommal összefüggő tevékenységei.

A bírói hatalom szervezetileg jól elkülönült.

Most azonban az új készülő törvény értelmében, amely létrehozni szándékozik a közigazgatási bíráskodás legfelső szerveként a Kúriát, megítélésem szerint, fellazítja, helytelenül a szervezeti elkülönülést azzal, hogy működést enged bíróként a közigazgatásból érkezőknek is.

A végrehajtó hatalomnak nem lehetne köze a bírói hatalomhoz, ez szervezeti üs személyi összefonódást jelent és ellenkezik a hatalommegosztás alkotmányos alapelvével is.

Az ügyészség nem külön hatalmi ág, mert a Kormánynak alárendelten működik.
Ebben nagy probléma rejlik.
Itt található az eredője az Európai Ügyészséghez való csatlakozás probléma körének is.

Az ellenőrzési feladatokat ellátó szervezetek közül kiemelkedő szerepe lenne az Alkotmánybíróságnak, ha jogkörét nem megkúrtitva, optimális összetételben gyakorolhatná.

Az Alkotmánybíróságnak a törvényhozás felett kell állnia, a végrehajtó hatalom nem korlátozhatja.
Nem lehetett volna törvényesen kialakított hatáskörét több lépcsőben is korlátozni.
A hatalom koncentráció a végrehajtó hatalom növekedését az ellenőrző tevékenység jelentős gyengülését eredményezte.
Ez pedig megkérdőjelezte a demokratikus hatalomgyakorlást. (Prof. Dr. Lakatos Gyula nyomán)


 

h i r d e t é s