h i r d e t é s

Házi őrizetbe zárták a Debrecenben gyárat építő Semcorp alapítóit, a külügy szerint minden rendben

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

Házi őrizetbe zárták a Debrecenben gyárat építő Semcorp alapítóit, a külügy szerint minden rendben

2023. január 12. - 06:26

A milliárdos testvérpár állítólag ki akarta menekíteni Kínából a Semcorp pénzét. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, James Heng-Kuang Si, a Semcorp Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Pósán László fideszes országgyűlési képviselő és Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester a Semcorp debreceni szeparátorfólia-gyártóüzemének alapkőletételén 2021. szeptember 13-án. - Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A külügyminisztérium szerint nem okoz fennakadást, hogy a debreceni akkumulátorfólia-gyárat építő Semcorp két tulajdonosa házi őrizetbe került Kínában, mert az ottani hatóságok gyanúja szerint titokban külföldre akarták vinni saját cégük tőkéjét. A hírek szerint 1,4 milliárd dollárt, jelenlegi árfolyamon mintegy 520 milliárd forintot csatornáztak ki a Semcorp Csoportból. A magyar kormány 13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott a kínai cég debreceni gyárépítéséhez. - írja a 24.hu

A kínai hatóságok nyomozást indítottak a Debrecenben akkumulátorfólia-gyárat építő Semcorp Advanced Materials Group alapító-tulajdonosai ellen, és házi őrizetbe helyezték Paul Xiaoming Lee-t és Tony Xiaohua Li-t. A Kínában zajló vizsgálatról Magyarországon eddig nem jelentek meg hírek, az intézkedések hatásait azonban a Külgazdasági és Külügyminisztérium már korábban vizsgálhatta. A tárca sajtófőosztálya a nyomozás magyarországi következményeit firtató kérdéseinkre ugyan nem válaszolt, azt azonban közölte, hogy a vállalattól kapott információk szerint nincs fennakadás a debreceni építkezésben.

A milliárdos testvérpárra a múlt év végén csaptak le a rendőrök, azzal gyanúsítják őket, hogy titokban külföldre akarták vinni saját cégük tőkéjét.

A hírek szerint 1,4 milliárd dollárt, jelenlegi árfolyamon mintegy 520 milliárd forintot csatornáztak ki a Semcorp Csoportból. A két testvér és családjaik vagyonát összesen több mint 10 milliárd dollárra, azaz 3700 milliárd forintra becsülik, amivel a déli Jünnan tartományban ők a leggazdagabb vállalkozók, de országos szinten ez nem elég ahhoz, hogy bekerüljenek a leggazdagabb kínai milliárdosok százas körébe.

Az amerikai állampolgárságú Paul és a kínai Tony az 1980-as években a Massachusettsi Egyetemen szerzett diplomát, az üzleti karrierjüket is az Egyesült Államokban alapozták meg. 2010-ben nyergeltek át a csomagolóanyagok piacáról az elektromos autókhoz kapcsolódó üzletágra, és a konkurencia felvásárlása után a Semcorppal egy évtized alatt világelsők lettek a lítium-ion akkumulátorokban használt elválasztó fóliák gyártásában. Az elmúlt években a sanghaji központú cég fő beszállítóvá vált a Samsung, a Debrecenben szintén gyárat építő CATL és több más világcég (például az LG és a Panasonic) akkumulátorüzemeiben. A cég 2020-ban állapodott meg a magyar kormánnyal, hogy Debrecenben, a Déli Gazdasági Övezetben építi fel az első európai gyárát, amely képes lesz arra, hogy a világ teljes szeparátorfólia-szükségletének tíz százalékát előállítsa.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2021-ben a debreceni alapkőletételi ünnepségen azt mondta, hogy a beruházás

a magyar-kínai gazdasági együttműködés sikertörténetnek újabb fejezete.

Személyesen köszöntötte a beruházást Paul Lee is, a miniszter pedig azt prognosztizálta, hogy 2022 második felére befejeződik az építkezés, amelyhez a magyar kormány 13 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást adott. Sőt Szijjártó tavaly tavasszal már azt is beharangozta, tárgyalnak arról, hogy a cég duplázza meg a beruházást. Ha ez megtörténik, a kormány is hajlandó lesz további nagyösszegű támogatást nyújtani a bővítéshez.

A milliárdos testvérpár elleni hatósági fellépésről Kínán kívül az amerikai The Epoch Times (ET) írt először. A gazdasági lap decemberi cikke szerint a Semcorp (Kínában Jünnan/Yunnan Energy) részvényei a házi őrizetről szóló bejelentés után nagyot zuhantak a kínai tőzsdén. Az árfolyam azóta sem emelkedett vissza a korábbi színvonalra.

Az ET szakértői azt állították, hogy nem egyedi esetről van szó: Kínában az év vége felé Lee-éken kívül számos más gazdag vállalkozó próbálta mobilizálhatóvá tenni vagyonát, hogy elhagyhassa az országot. A lap szerint a szupergazdagok körében tapasztalható kivándorlási hullám több tényezőre vezethető vissza: benne van a kaotikus Covid-helyzet és a szabályozási szigorítások, de a Kínai Kommunista Pártban zajló események is tápot adhattak a vállalkozók aggodalmainak.

A 24.hu azt kérdezte a külügyminisztériumtól, hogy továbbra is bíznak-e a beruházó cégben, vagy átgondolja a kormány, hogy mekkora állami támogatást nyújt a gyárépítéséhez. A minisztérium a kérdésekre nem reagált, csupán azt írta:

a projekt kapcsán a vállalat semmilyen fennakadást sem jelzett, a beruházás gyors ütemben halad, aminek köszönhetően az idei év első felében már a próbaüzem megkezdésével lehet számolni.

Debrecenben a Semcorp építkezése egyébként csupán az egyike az akkumulátoros üzletághoz kapcsolódó óriásberuházásnak. A Déli Gazdasági Övezetben 264 milliárd forintból épít gyártó üzemet a dél-koreai EcoPro BM. Az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges katódot előállító gyár lesz a második legnagyobb értékű beruházás Magyarországon. A katódgyár a természetre igen veszélyes alapanyagokkal dolgozik majd, és a dolgozókra sem veszélytelen. Dél-Koreában, az EcoPro BM ochangi üzemében például a múlt év elején történt hatalmas robbanás, amelyben egy ember meghalt és többen megsérültek, a gyártást pedig hosszabb időre le kellett állítani.

A legnagyobb figyelmet azonban a másik kínai óriáscég, a CATL kapta, amelyet a rekordnagyságú beruházás miatt eddig előszeretettel emlegetett eredményei között Szijjártó Péter is.

Talán ezért is lephette meg Debrecen fideszes városvezetését, hogy a központi támogatásokkal elhalmozott városban hirtelen milyen nagy erővel tört felszínre a lakosság lázadása a megaprojekt ellen.

A kínai CATL akkumulátorgyár katasztrófavédelmi engedélyezési eljárása miatt hétfőn közmeghallgatást kellett tartani a városban, ami botrányba fulladt: a több száz fős hallgatóság lehurrogta és percekig szóhoz sem engedte jutni a cég képviselőjét, és sok bekiabáló érzékeltette, hogy legjobb megoldásnak azt tartanák, ha a prezentáció megtartása helyett azonnal „csomagolnának”. Szokatlanul kemény kérdéseket kapott a város polgármestere, Papp László is, akitől arról érdeklődtek, hogy tényleg megtesz-e mindent a város jövőjének megőrzéséért, vagy egy veszélyes anyagokkal dolgozó gyár érdekében hajlandó feláldozni a jó levegőt és az egészséges környezetet.

A 7,3 milliárd eurós beruházásba vetett közbizalom az utóbbi időben erősen megingott, miután sorra derültek ki olyan információk, amelyeket korábban nem igazán hirdetett sem a befektető, sem a kormányzat. A közmeghallgatás előtt vált például világossá, hogy az eddig ismerthez képest az akkumulátorgyár területe tízszer nagyobb lesz, és a telephely nagysága a végső állapotban elérheti majd a 221 hektárt. A korábban megismert jelentés mindössze 21,8 hektáros területet, és 9000 munkavállaló helyett csak 2921 dolgozót említett, és az eddig kommunikált számok a vízfogyasztást illetően is csak a beruházás harmadára vonatkoztak. (24.hu)