h i r d e t é s

Hiúz is lehetett az ókori amerikaiak háziállata

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Hiúz is lehetett az ókori amerikaiak háziállata

2015. július 10. - 12:07
0 komment

Egy, a mai Illinois területén fellelt, 2000 éves halomsírban fiatal vörös hiúz maradványaira bukkantak.

Az ókori élőlény speciális nyakörvet viselt, és az általában embereknek fenntartott külön sírban temették el. A kutatást vezető Max Planck Intézet szakemberei szerint nagyon úgy tűnik, nem azért temették oda, mert az ember vad társa volt, hanem mert bizonyos szempontból tisztelet övezte.

Sírja egy temetkezési komplexum részét képezte, amelyet a Hopewell-kultúra tagjai emeltek. Eme ókori amerikaiak egy ma több államot felölelő – Ohiótól Floridáig – területen éltek. Míg mindegyik régióban némileg különbözött életvitelük, és kissé eltérő dialektusban is beszélhettek, a Hopewell-kultúrának mégis egyedi küllemű tárgyai voltak, úgymint állatokat formázó pipák, vagy éppen fényes, csillámpalát idéző anyagból kifaragott állatszobrok. A lakosok falvakban éltek, amelyeknek különálló, rituális temetkezési helyük volt.

Angela Perri, a kutatás vezetője doktorijára készülve az Illinois-i Állami Múzeum gyűjteményében bukkant rá egy kutyának titulált maradványra, amely medvefogakkal, kagylókkal és egyéb tárgyakkal díszített nyakörvet viselt. Ez még nem is volt annyira meglepő, mivel a Hopewell-kultúrára jellemzőek a háziasított kutyák, a régészek gyakran találkoznak maradványaikkal a feltárt településeken. Viszont általában a faluban temették el őket, nem pedig a sírokban.

A csontvázat közelebbről szemügyre véve éles, nyírásra alkalmas fogakat lelt fel, amiből rögtön rájött, hogy macskafélével van dolga. Azonosításához átfésülték a múzeum katalógusát a helyi állatcsontvázakról. Hamarosan találtak egy modern hiúzpéldányt, amely az ókorihoz hasonlóan tej- és maradandó fogakat is hordozott. A modern hiúz 5-7 hónapos lehetett, ami azt sugallta, hogy az ókori rokon is körülbelül ugyanilyen idős volt.

Ez kritikus időszak életükben, a hiúzok öt hónaposan választják el kölykeiket, amelyek már apróbb zsákmányokat, úgymint gyíkokat és madarakat próbálnak elkapni, de még anyjuk hozza nekik az elfogyasztható hús nagyját. Hét hónapos korukban kezdik meg az önálló vadászatot.


Vöröshiúz-kölyök (Fotó: AFP)

Egyelőre nem tudják, az ókori hiúzt – amelynek testmérete egy nagy termetű, kifejlett házi macskáét idézi – miért temették el olyan gondosan, mint ahogy az embereket szokták. A legegyszerűbb magyarázat talán az, hogy az ókori lakosok kötődtek az állathoz. A hiúzok, különösen eme zsenge korban, nagyon aranyosak és könnyen megszelídíthetőek.

Perri szerint talán elárvultan találtak rá, vagy maguk ölték meg anyját, és hazavitték a kölyköt. Elképzelhetőnek tartja, hogy nem megfelelő élelmet kapott, és ezért pusztult el. Bár gyermek háziállata lehetett, a temetést felnőttek végezték, mivel a sír túl nagy volt ahhoz, hogy egy gyermek ássa ki.

 

hirado.hu (Címlap: Vörös hiúz - Fotó: AFP)

Posted by SEJT on 2015. július 10.