Egy 2025-ben megjelent cikkünkben az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói bemutatták, hogy miként változtak meg néhány évtized alatt az évszakok arányai. A tavasz és a nyár hosszabb lett, a tél pedig egészen összezsugorodott.

A tél rovására meghosszabbodott tavaszt a növények is megérzik, és így a vegetációs időszak egyre korábban elkezdődik. Ez azt jelenti, hogy a növények egyre korábban érik el az egyes fenológiai fázisaikat (rügyeznek, virágoznak és kezdenek termést érlelni): a hidegtűrő növények két-három héttel is hamarabb kezdenek fejlődni, mint 40 évvel ezelőtt. Erről a változásról is írtunk.

A klímaváltozás azonban nem egyszerű felmelegedés, sokkal inkább a megszokott időjárási rendszerek változása. A meghosszabbodott tavaszban előfordulhatnak durva sarkköri hidegbetörések, amelyek gyakran a legsérülékenyebb helyzetben — virágzás közben, rügyfakadáskor, vagy éppen a terméskötődéskor — érik a melegigényes növényt, a szőlőt vagy a gyümölcsfákat. Egy virágzás alatt vagy közvetlenül azután fellépő, -3 °C alatti fagy 50%-os termésveszteséggel járhat a gyümölcsösökben az adott évben. A klímaváltozás ezen negatív hatását és a hidegebb tavaszok (2020, 2021, 2022) rossz termésátlagait egy, a témáról szóló cikkünkben elemeztük.

A szőlőre is negatív hatással vannak a fagyok: a pesszimista forgatókönyv szerint a borvidékeken jelenleg előforduló tavaszi fagyok gyakorisága háromszorosára nőhet a jövőben, amely jelentősen csökkenti a hozam mennyiségét. Emellett itt a nyári hőség kockázata is előtérbe kerül, miközben az éves hőösszeg növekedésével a jelenlegitől eltérő fajták termesztése válik gazdaságosabbá (röviden: a mi klímánk egyre inkább a vörösbornak kedvez). E nagy változások mellett a meleg területekről érkező új kártevők katasztrofális veszélyt jelenthetnek a szőlőre. Erről is beszámol a szőlőtermesztés esélyeit és klímakockázatait taglaló cikkünk.

Szakértőként ajánljuk a fenti négy tanulmányt jegyző szerzőnket, Szabó Pétert, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktoranduszát, aki a következő emailcímen érhető el: [email protected]

Néhány fontosabb ábra a cikkekből:

A hidegtűrő (felső sor) és a melegigényes (alsó sor) növények vegetációs időszakának átlagos kezdetei 1971-1990 és 2001-2020 között a megfigyelések szerint, illetve a két időszak közötti változás mértéke. Szürke pöttyözés jelöli a statisztikailag szignifikánsan változó területeket

Az alma és a többi gyümölcsfa virágzása idején előforduló fagyos évek számának változása 1971-1990 és 2003-2022 között, illetve a fagyos napok átlagos számának megfigyelt változása. A körök nagysága a gyümölcsös terület nagyságával arányos. Alapadatok: NÖSZTÉP és HungaroMet

(masfelfok.hu)