Három hónap alatt több mint 2500 milliárd forinttal csökkentek a kormány likvid tartalékai az év végén. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy szeptemberben 4,5 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt dollárban és euróban Magyarország, és a hírek szerint abból az összegből még a 2022-es költségvetés tehermentesítésére is szántak. Ebből egyelőre kevés látszik, ha pedig a februári szja-visszautalást levonjuk a mostani tartalékból, akkor nem túlzás kijelenteni, hogy alig lesz tehermentesítés. - írja a Portfolio

Pillanatok alatt elolvadt a hatalmas kormányzati tartalék

Egészen érdekesen alakult a 2021-es év a kormányzati tartalékok szempontjából: az első kilenc hónapban gyakorlatilag stagnált 2800 milliárd forint körül az összeg, majd az augusztusi 2838 milliárd forintról egy hónap alatt közel 4500 milliárdra ugrott. Persze ennek volt logikus magyarázata: SZEPTEMBERBEN MINTEGY 4,5 MILLIÁRD EURÓNYI DEVIZAKÖTVÉNYT BOCSÁTOTT KI MAGYARORSZÁG DOLLÁRBAN ÉS EURÓBAN.

Aztán az év végére 1700 milliárdra zuhant a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege, vagyis az év utolsó három hónapjában korábban sosem látott költekezést hajtott végre a kormányzat.

Hova lett a devizakötvényből befolyt hatalmas összeg?

Amikor tavaly szeptemberben kibocsátotta a korábban soha nem látott összegű devizakötvényeket az ÁKK, akkor meglepő volt a lépés, hiszen az éves tervben nem szerepelt ekkora devizakibocsátás. A tranzakció után Kurali Zoltán, az adósságkezelő vezérigazgatója így indokolt a Portfolio kérdésére:

A gazdaság vártnál jobb teljesítménye mozgásteret biztosít a kötvénykibocsátásra, amelynek célja a likviditási tartalék növelése, az esetlegesen kieső RRF-előleg és egyes stratégiai kormányzati kiadások (pl. beruházások, esetleges 4. covid-hullám elleni további védekezés költségei és lehetséges állami vagyonbővítés) finanszírozása, valamint magas kamatozású, rövid lejáratú devizaadósság visszavásárlása és a 2022-es költségvetési hiány előfinanszírozása céljából.

Az EU helyreállítási alapjáról (RRF) továbbra sincs megállapodás, ebből tavaly 13%-os előlegre lett volna jogosult a kormány. Ezt eredetileg 326 milliárd forintra becsülték, de az év végén kiderült, hogy a vártnál erősebb gazdasági növekedés miatt az egész keret kisebb, így a jelenlegi számítások szerint 270 milliárd forint lehet az előleg majd egyszer, ha lezárulnak a csatározások.

Dollárkötvények visszavásárlására volt lehetőség tavaly, a Pénzügyminisztérium decemberi tájékoztatása szerint összesen 430 millió dollár (mintegy 140 milliárd forint) értékben. A tranzakció keretében korábban kibocsátott, 2023-24-es lejáratú, magas kamatozású dollárkötvényeket vásárolt vissza az állam.

A legérdekesebb a 2022-es előfinanszírozás kérdése. Szeptemberben a Portfolio kérdésére Kurali úgy válaszolt, hogy A kibocsátás előkészületei keretében folytatott befektetői egyeztetéseken maximum 1000 milliárd forintra becsültük azt az összeget, amely várhatóan 2022-es előfinanszírozásra fordítható,

Vagyis akkor még az volt a terv, hogy a befolyt összeg kétharmadával az idei évet tehermentesítik. Decemberben a 2022-es finanszírozási tervbe már az került be, hogy a nettó állampapír-kibocsátás 2663 milliárd forint lehet idén, ami 490 milliárddal alacsonyabb a közölt nettó finanszírozási igénynél. „A nettó finanszírozási igénytől elmaradó nettó forint kibocsátást a likviditási tartalékok részbeni felhasználása finanszírozza” – olvasható a kiadványban. Vagyis számoltak a kesz-egyenleg részbeni leépítésével, azonban a „maximum 1000 milliárd forintból” két hónap alatt 490 milliárd lett, vagyis ELTŰNT A TERVEZETT ELŐFINANSZÍROZÁS FELE.

Mire lehet ennyi pénzt elkölteni három hónap alatt?

Az már az előzetes 2021-es államháztartási adatokból kiderült, hogy a költségvetési hiány 5000 milliárd forint felett volt, ráadásul ennek tetemes részét egyetlen negyedév alatt sikerült összehozni az év végén, ezért kellett a tartalékokat is leapasztani. De mire lehet elkölteni ezt a mérhetetlen pénzt? Megnéztük a Pénzügyminisztérium rendszeres havi beszámolóit a fő egyszeri tételekről.

• Októberben az uniós programok kifizetései egy hónap alatt 215 milliárd forintot tettek ki, de ez még semmi nem volt a novemberi 436,2 milliárdhoz képest. Decemberre egyelőre nincsenek részletes adatok, de az éves előirányzat 2515 milliárd forint volt, vagyis nem lenne meglepő, ha a novemberihez hasonló összeg szerepelne. Vagyis az egész éves terv majdnem fele, három hónap alatt mintegy 1000 milliárd forint lehetett az uniós programok itthoni előfinanszírozása. Közben októberben és növemberben a költségvetésnek mintegy 250 milliárdos bevétele volt ezen a soron.
• Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások szeptember végén még 590 milliárd forintot tettek ki, ez két hónap alatt 954,8 milliárdra emelkedett, amiben még szintén nem volt benne a decemberi adat. Ha csak az MVM év végi több mint 200 milliárdos tőkeemelését nézzük, akkor ez is jelentősen emelkedhetett még. Tavaly ősszel még arról szóltak a hírek, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető társaságot is megveheti az állam, erre végül nem került sor, aminek éppen a költségvetés kiköltekezése lehetett az oka.
• A novemberi nyugdíjkiegészítés 170,6 milliárd forint volt.

A fontos egyedi hatások ellenére nem volt meglepő a költségvetés ilyen durva költekezése, hiszen a minisztérium előzetes terve 5300 milliárd forintot meghaladó éves deficitről szólt, ehhez képest a közölt 5105,5 milliárd forint még kedvezőnek is mondható.

További részletek a Portfolio cikkében >>