A családon belüli erőszakot a Büntető törvénykönyv hivatalosan kapcsolati erőszaknak nevezi, ami a hozzátartozókra vonatkozik, köztük az elkövető gyermekére, gyermeke szülőjére, illetve volt vagy jelenlegi házastársára, élettársára is.

A kijárási korlátozások elrendelése után alig néhány héttel már több országból is aggasztó adatok kerültek napvilágra, így várható volt, hogy a helyzet Magyarországon is súlyosbodni fog. Már a hazai korlátozás elején közölte az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat igazgatója, hogy a korábbi hetekhez képest jelentősen többen telefonáltak, és a továbbiakban is számítani lehet a hívások számának növekedésére.

Most pedig a G7 cikkéből az is kiderül, pontosan mennyivel több esetről érkezett bejelentés. A lap a Belügyminisztérium adatbázisa alapján vetette össze 2018, 2019 és 2020 statisztikáit, melyek szerint az utóbbi két évben sosem történt annyi családon belüli erőszak, mint idén márciusban – és ezek „csak” azok, amelyek a hatóságok látóterébe kerültek.

Az elmúlt években átlagosan havi 33 családon belüli erőszak eset vált ismertté, a legtöbbet eddig 2019 decemberében követték el. Az akkori 49-nél idén márciusban eggyel több eset történt, pedig jellemzően a karácsonyi időszak a leginkább kockázatos ebből a szempontból.

Mint arra a nemzetközi tendenciák is rámutatnak, az átlagosnál másfélszer magasabb szám jó eséllyel kapcsolatban van a bezártsággal, és azzal, hogy sokkal több időt töltenek együtt az emberek, az áldozatok pedig épp emiatt nem tudnak segítséget sem kérni.

A G7 úgy tudja, az előző két év és az idei első két hónap átlagos értékeihez képest nőtt az emberölések száma is 29, illetve a szexuális erőszaké 17 százalékkal, de a lap szerint ebben jelentős eltérések vannak az egyes hónapok között, így itt nehéz lenne pontos összefüggést találni.

Ahogy arról a Szolidaritás a válságban című cikksorozatunkban bővebben is írunk, a társadalmi és gazdasági krízishelyzetek általánosan növelik a nők elleni erőszak mértékét. Jellemzően olyan erőszakformákról beszélünk, melyeket a privát szférában követnek el férfiak nők ellen, így ezek a karanténban könnyebben fennmaradnak, vagy akár fokozódhatnak is.

A nők ellen elkövetett erőszak lényege a másik feletti kontroll megszerzése, a  hatalom fenntartása a másik felett. A bezártságból alapvetően nem következik az erőszak, ilyenkor csak felerősödnek a már amúgy is egyenlőtlen kapcsolatok, több felület jut a hatalomgyakorlásra, így az áldozatok gyakorlatilag folyamatosan ki vannak téve a bántalmazó akaratának, ráadásul az anya ellen alkalmazott erőszakban nagyon gyakran a gyermek az egyik legfőbb eszköz. (merce.hu)