A társasági adó egyre kisebb súllyal szerepel a költségvetésben, s jövőre már százmilliárd forintnyi adókedvezmény megy a sportra – más fontosabb kiadások helyett.

A jövő évi költségvetést is részben az adócsökkentések révén próbálta "eladni" Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a büdzsé egy héttel ezelőtti bemutatáskor.

Szavai szerint olyan "stratégiai" adócsökkentések jönnek januárban, mint a hal vagy az internet áfájának csökkentése.

Az előbbi 4, az az utóbbi pedig 25 milliárd forintjába fáj a költségvetésnek - más kérdés, hogy mindenkinek lehetnek tapasztalatai a 2017 internetáfa-csökkentésről.

Ezen túl a magánszemélyeket érintő adóváltozás nem is szerepel napirenden. Folytatódik viszont a több éves bérmegállapodási program: tovább csökken a cégeket terhelő tb-járulék - újkori nevén szociális hozzájárulási adó (szocho) - és marad az unió egyik legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adója.

Visszaesnek a társasági adóbevételek

Jövőre folytatódik az elmúlt években megszokott tendencia: a magánszemélyek egyre több adót fizetnek be jövedelem- és fogyasztási ágon, miközben a cégek adóterhelése tovább csökken.

Az idén - a már módosítás alatt álló - 2017-es költségvetés szerint a cégek 1505 milliárd forint adót fizetnek be a közösbe, jövőre ez 1350 milliárd forintra csökken.

A legnagyobb mértékben a társaságiadó-bevételek mérséklődnek: 2017-ben eredetileg 734,7 milliárd forintot kellett volna a cégeknek befizetniük a költségvetésbe, ekkor még a 10, illetve 500 millió forint felett 19 százalékos adókulccsal kalkuláltak.

Ám tavaly - minden különösebb előzmény nélkül - a kormány a társasági adó jelentős 9 százalékra való csökkentéséről döntött, így az idei bevételek 595,7 milliárdra, jövőre már 362,6 milliárd forintra csökkennek.

A jelentős kiesés mögött nem csak az adókulcs mérséklése, hanem a növekedési adóhitel kifutása is meghúzódik.

Még 2015 utolsó hónapjaiban ugyanis a GE adóoptimalizációs alkut kötött a magyar kormánnyal, ennek lett következménye a növekedési adóhiteles konstrukció bevezetése.

A GE 2016-ben és idén összesen 542 milliárd forint plusz adót fizetett be a magyar államnak.)

A kkv-kat érintő adókon (eva, kata, kiva) belül folytatódik átrendeződés: egyre kevesebben fizetik az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) és egyre nagyobb bevétel keletkezik a kisadózók tételes (kata) adójából.

A kisvállalati adóbevétel (kiva) is növekszik, jövőre már 27,2 milliárdot szednek be. A három adóból összesen 209,8 milliárd forint folyik be szemben a tavalyi 193,6 milliárddal.

További érdekes elemzésre csábíthatja a közgazdászokat a kkv-kat terhelők adók és a társasági adóbevételek összevetése - ugyanis a társasági adó a minden korábbinál is kisebb szerepet játszik az adóbevételekben.

Ma már mind az áfa-, a jövedékiadó-bevételek és természetesen a tb-járulékok megelőzik bevételben a társasági nyereségadót. A képet tovább árnyalja a pénzügyi szervezetek különadója, amely évi 50,4 milliárd forintnyi pluszterhet tesz bankokra.

Egyre többet fizet a lakosság

Míg a cégek adóbefizetései csökkennek - vagy legalább is stagnálnak, ha korrigáljuk növekedési adóhitellel -. a lakossági adóterhek dinamikusan emelkednek.

A növekedés a jövedelemadóknál a béremelésekből, a fogyasztási adóknál a fehéredésből és a magasabb jövedelméből származnak.

Ezzel együtt is szembetűnő, hogy jövőre a cégek 1350 milliárdjával szemben a lakosság csak jövedelemadó ágon 2331,7 milliárd forintot fizet be, nem beszélve a szintén - jelentős részben - őket terhelő fogyasztási adókról.

A lakossági adóbefizetések nem csak a személyi jövedelemadóból (szja), de illetékoldalon is valószínűleg megugranak majd - köszönhetően a növekvő lakásépítéseknek.

(Az illetékek elvileg az eljárások költségeit hivatottak viselni, valójában egyfajta vagyonszerzési adóként alkalmazza ezeket az állam - a szerk.)

A fogyasztási adók - amelyeket szintén a lakosság fizet be - az egekbe emelkednek: jövőre már 5254,3 milliárd forintot vár az állam, az idei 4932,2 milliárd után.

A növekedés motorja az áfabevételek bővülés - itt 8 százalékot meghaladó mértékben nőnek a bevételek, míg a jövedéki adóbevételek 2,9 százaléka épp hogy megközelíti a tervezett 3 százalékos infláció mértékét.

Ezermilliárd folyik el a kedvezményeken 

Az NGM minden évben elkészíti összesítését arról, hogy az adókedvezmények révén mennyi bevétel esik ki a költségvetésből. A növekedés folyamatos: 2014-ben már 725,5 milliárd forint kedvezmény folyt ki, jövőre pedig már 908 milliárd forint az alsó és felső becslés átlaga.

Ugyanis jövőre az NGM alsó becslése szerint minimum 865,3 milliárd forintnyi adókedvezményt vesznek igénybe, de a felső becslés szerint elérheti a 950,8 milliárd forintot is.

A legnagyobb tétel a családi adókedvezmény: ennek keretében az szjából 265,5 milliárd forint esik ki, míg a tb-járulékokból további 46 milliárd forint -, így a teljes családi kedvezmény mértéke évi 311,5 milliárd forintot tesz ki.

Vagyis bevétele mintegy 15 százalékát osztja vissza az állam a családos adózóknak.

Csak sportra százmilliárd megy

Rögtön a második legvaskosabb tétel a sportcélú társasági adókedvezmény, amely jövőre már eléri a 80 milliárd forintot. (Jövő januártól új kedvezmény jár a látvány-csapatsportok támogatóinak, a kormány

azzal számol, hogy 18,8 milliárd forintnyi bankadó a költségvetés helyett a kosár-, kézilabda és futballcsapatok kapnak meg - így csak e két forrásból 99,3 milliárdnyi támogatáshoz juthatnak.)

Figyelemmel arra, hogy a költségvetés összes társasági adóbevétel nem éri el a 363 milliárd forintot, ez azt jelenti, hogy csak a sporttámogatások miatt nem szedik be társasági adóbevételek 22 százalékát.

Valójában ennél bőkezűbb a  kormány, mivel összesen 211 milliárd forint társasági adót ad vissza kedvezményként vagy épp nem szed be - ez a beszedett adó 58 százalékára rúg.  

A sport mellett nagyobb összegű adókedvezmény jár a társasági adóból a fejlesztésekre (39,4 milliárd), a kutatás-fejlesztés támogatására (35,5 milliárd forint) vagy épp a színházak támogatására (23,5 milliárd forint).

A legnagyobb a rés a beszedett és a beszedhető adók között az illetékbefizetéseknél látható. Jövőre a tervek szerint 188,6 milliárd forint illetéket szed be az állam, ám ezen felül 124,3 milliárd forintot nem szed be.

A sok illetékkedvezmény közül kiemelkedik a lakáscsere 52,5 milliárdra rúgó illetéke és az illetékmentes öröklés 33 milliárd forint értékű kedvezménye.

De 9 milliárd forint vagyonszerzési illetékről mond le a kormány a az autóbuszok, nyergesvontatók és teherautók vételénél is.

napi.hu