Ami egyértelműen látszik, hogy nemcsak a zsebpénz gyűjtögetése, de akár a pénzügyi társasjátékok is hasznosak lehetnek a felnőttkori megtakarításhoz – amit sohasem késő elkezdeni. 

Vajon valóban segíti felnőttkorban a pénzügyek tudatos kezelését, ha már gyerekkorban saját zsebpénzzel gazdálkodhatunk, vagy pénzkezeléssel kapcsolatos játékokkal töltjük a szabadidőt? Úgy tűnik, a válasz egyértelműen igen. A K&H prémium befektetők körében végzett megkérdezése alapján ugyanis a jelenleg megtakarítással rendelkezők túlnyomó többsége már gyerekkorában is foglalkozott „pénzügyekkel”, azaz saját zsebpénzből gazdálkodott, vagy olyan társasjátékokkal játszott – mint például a Monopoly vagy a Gazdálkodj okosan! –, amelyek segítik az alapvető pénzügyi fogalmak és folyamatok elsajátítását. 

Szerencsére ma már Magyarországon is egyre többen figyelnek arra, hogy legyen valamekkora biztonsági tartalékuk. Az ehhez szükséges pénzügyi tudatosságot már a gyermekeinknek is érdemes megmutatni és ösztönözni őket, hiszen annál könnyebb dolguk lesz felnőtt korukban.

Annak sem kell azonban megrettennie, akinek ez eddig nem sikerült. Mindig érdemes ugyanis elkezdeni a megtakarítások gyűjtését, hiszen bárkivel történhet olyan váratlan esemény – elromlik egy drágább műszaki berendezés, betegség vagy munkahelyváltás miatt kiesik a fizetés egy része, netán munka nélkül marad –, amikor hirtelen lesz szükség egy nagyobb összegre

 – mondta Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója.

A rendszeres megtakarítás azonban jóval többet jelent a biztonságnál, hiszen arra is megtanít, hogy ne csak a mára, hanem a holnapra is gondoljunk. A pénzügyi tudatosság, tervezés tehát egy felelősebb, a jövőre is gondot fordító szemléletmódot jelent, amit a mai „eldobható” világban különösen érdemes elsajátítani, a környezetünk fenntarthatósága és a gyermekeink jövője érdekében is

 – hangsúlyozta ki Zobor Zsuzsanna. 

ezt a 3 dolgot érdemes tisztázni, mielőtt belevágnál a takarékoskodásba: 

Első lépés: mennyit célszerű havonta félretenni? 

Talán ez a legnehezebb feladat, hiszen nehéz meghatározni azt a keretet, amire innentől havonta nem lesz szükségünk. Ebben segítséget jelenthet, ha belegondolunk, hogy az elmúlt 1-2 hónapban milyen olyan felesleges kiadásaink voltak (pl. egy megvásárolt, de sose hordott ruhadarab vagy egy parkolási büntetés), amelyeknek sokkal jobb helye lett volna a megtakarításaink között. 

Második lépés: mekkora a biztonsági tartalék ideális összege? 

A válasz itt roppant könnyűnek tűnik, hiszen minél nagyobb megtakarításunk van, annál jobb. Vagy mégsem?

A mai alacsony kamatkörnyezetben azoktól a megtakarításoktól nem sok hozamot vagy kamatot lehet várni, amelyeknek a mindennapok biztonságának megteremtése a célja, tehát bármikor könnyen hozzáférhetők.

Épp ezért érdemes odafigyelni a biztonsági tartalékként félretett összeg nagyságára. Ha ugyanis túl nagy a biztonsági tartalék aránya a teljes megtakarításunkhoz képest, akkor sok jövőbeni hozamlehetőségről kell lemondani. Az általános gyakorlat az, hogy 6 havi kiadásnak megfelelő összeg felett már a közép- és hosszú távú megtakarításokban is érdemes gondolkodni

– tanácsolja a befektetési szakember. 

Harmadik lépés: hol érdemes tartani a megtakarítást? 

A biztonsági tartalék esetében olyan megtakarítási formát célszerű választani, ami gyorsan hozzáférhető és biztonságos. Lehet ez akár egy megtakarítási számla 0% felé közelítő kamattal, de még jobb, ha olyan alacsony kockázatú befektetést választunk, ahol jó esélyünk van pozitív hozamra. Ilyen lehet akár egy óvatos besorolású vegyes alap befektetési jegye. Rendszeres befektetés keretében, a havi megtakarításunkból, rendszeres vételi megbízással egyszerűen fektethetjük be a pénzünket. A havi befektetésekből szépen gyarapodhat a vagyonunk (sok kicsi sokra megy), és a rendszeres vételeknek köszönhetően, időben is megosztva, különböző beszállási pontokon keresztül építhetjük fel megtakarításunkat.