A volt fideszes környezetvédelmi államtitkár szerint a második kétharmad után a kormány azért nem választotta a konszolidáció útját, mert az uniós forrásokból még sokan meg akarják tömni a zsebeiket.

A paksi bővítésből kinyerhető százmilliárdokkal pedig megkísérelhetik bebetonozni a politikai hatalmat is. Illés Zoltánt a Hetek kérdezte a Simicska–Orbán háborúról is, de hárított, mondván, ő csak szakpolitikával foglalkozik. - írja a atv.hu

Szinte minden interjújára jut egy-egy új, markánsan Fidesz-kritikus mondat. A Heteknek is tartogatott valamit?

– Az én célom nem az, hogy a Fidesz megbukjon, hanem az, hogy megújuljon. A politikában ehhez három eszköz áll rendelkezésre: a személycserék, a strukturális változások, vagy a kettő együtt. Ezért mondtam például, hogy mi lenne, ha a pártelnöki és a kormányfői pozíciót szétválasztanánk, és mondjuk Kövér László vezetné a Fideszt.

Persze mindez a változás csak Orbán Viktorral együtt történhet meg – amennyiben felismeri ennek a szükségességét. Hiszen hol van az megírva, hogy az első számú vezetőnek mindig igaza van, és mindig helyes döntést hoz? Ott a német példa: Kohl kancellár kinyírt mindenkit maga körül, de a korrupciós botrány elsöpörte őt is. Két cikluson keresztül a baloldal volt hatalmon, közben viszont Angela Merkel – akit Kohl csak kislánynak hívott – megújította a pártot. Megújulás nélkül a Fidesz elketyeghet 2018-ig, akár még tovább is, előbb-utóbb menthetetlenül megbukik.

Fideszes politikusoktól ilyeneket nem nagyon hallani, még az is ritka, hogy „kibeszéljenek” a pártból. A sértettség motiválja?

– Ezt mondja Giró-Szász András is, de nem nagyon érti, hogy mit beszél. A történet nem ott kezdődött, hogy Illés Zoltán kibeszél, hanem ott, hogy a választások után államigazgatási szinten kiiktatták a környezetvédelmet. Mégis mit lehet tenni akkor, amikor a szívemnek legfontosabb dolgot, a szeretett gyermekemet a szemem láttára üti agyon éppen az a politikai család, amelyhez tartozom? Vágjak hozzá jó képet? Fél éven keresztül magamra erőltettem a szilenciumot, hogy ne vádolhassanak azzal, hogy befolyásolom az önkormányzati választásokat. És Szent Pál nyomán jártam el, aki azt mondja, hogy ha valaki felé valami panaszod van, akkor előbb négyszemközt beszéld meg vele.

Ezt nem Pál, hanem Jézus mondta.

– Valóban? Akkor egy még tekintélyesebb személy tanítása alapján jártam el. Sajnos a párt belső fórumai nincsenek olyan állapotban, hogy ilyen kérdéseket meg lehessen vitatni, de elmondtam a panaszaimat többek között Kövér Lászlónak, Semjén Zsoltnak és Pokorni Zoltánnak is.

És mi volt a reakció?

– Többnyire egyetértettek velem. Kövér László például azt mondta, igazam van, a környezet és a természet valóban abszolút érték.

Visszaolvasva korábbi cikkeket a tevékenységével kapcsolatban, kitűnt, hogy annak idején született egy megegyezés: Ön nem kritizálja a pártot, viszont államtitkár lehet. Most, hogy nem államtitkár, ismét helye van a kritikának?

– Nem az a baj, hogy nem vagyok államtitkár, hanem az, hogy államtitkárság sincs, és a szakértelem fontos legkevésbé.

Érvényesülni ma a lojalitással lehet. Tudja, hogy a napelemekre kiszabott termékdíj ötlete honnan ered? Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség vezetőitől, akik úgy gondolták, hogy ha megértik az idők szavát, és tesznek valamit a megújuló energiák ellen, akkor majd nem szüntetik meg őket. Mégis ez történt. 

Államtitkárként kapott megkereséseket, hogy ezt vagy azt el kéne intézni, Zolikám?

– Persze. Volt egy képviselőtársam, aki mellettem ült a parlamentben, és nem múlt el hét, hogy meg ne kérdezze, hogy mikor adunk ki engedélyeket, hogy Tokaj-Hegyalján Natura 2000-es területeken lehessen szőlőt telepíteni. A válaszom az volt, hogy soha. Ugyanakkor többször jártam ott, és jelöltünk ki más területeket, ahol lehet szőlőt telepíteni, ha akarnak.

Nem szóltak még a pártból, hogy vegyen vissza? Egyáltalán mi értelme van ennek a szélmalomharcnak?

– Ez nem szélmalomharc. Nagyon sok embernek a vélekedésével egybevág, amit mondok, a párton belül és a támogatói körben is. És nem csak a környezetvédelemről beszélek: a szakmaiatlanság és a mohóság minden területen tetten érhető. Pedig a második kétharmados győzelem után mindenki konszolidációt várt. Szerintem ez azért nem valósult meg, mert 2020-ig tart az az utolsó időszak, amikor uniós támogatások érkeznek Magyarországra. Vannak, akik úgy gondolják, hogy most meg lehet még tömni a zsebeket. Én viszont azt az egymillió embert képviselem, aki elpártolt a Fidesztől. Egyelőre még csak passzívak lettek – lásd a veszprémi választást –, de előfordulhat, hogy legközelebb büntetni fognak.

Egy interjúban azt mondta, hogy Orbán Viktor azzal indokolta a menesztését, hogy Önnek nem fognak tetszeni azok a döntések, amelyeket hozni fognak. Mire gondolt?

– Erre egyébként azt válaszoltam neki, hogy Paks II-nél nem tudsz erősebbet mondani. Nyilván arra utalt, amit látunk: a környezetvédelem kiiktatását, aminek a fő mozgatórugója a mohóság.

Amit mond, azzal a miniszterelnök személyéhez köti a korrupciót.   

– Nem feltétlenül. Ő ugyanis úgy gondolkozik – ha jóhiszemű vagyok –, hogy az uniós forrásokat ki fogjuk használni iparosításra, munkahelyteremtésre, akármit is mond az Illés Zoli. Ő a mi lelkiismeretünk, de most elaltatjuk, kiiktatjuk, mert mi realisták vagyunk. Mondtam neki egyébként, hogy főnök, igazad van, ha nincs munkahely, akkor nem tudják magukat eltartani az emberek. De a legjobb munkahely sem ér semmit, ha a gyerekem a környezetszennyezés következtében rákban meghal. Azt is kifejtettem neki, hogy nem az a művészet, ha egyoldalúan megoldja a problémákat, hanem az, ha számos környezetvédelmi, jogi, társadalmi szempontot összehangolva teszi meg ezt.

Ez a hozzáállás nem új: a rendszerváltás előtt az állam ellenséges volt a környezetvédelemmel szemben, a zöldszervezeteket külföldi ügynököknek tekintették, mondván, ez egy nyugati huncutság. Most mit látunk? A Norvég Alap elleni háború fő célpontjai – többek között – éppen az ilyen környezetvédelmi szervezetek voltak.

Itt annyit azért hadd jegyezzek meg, pozitív jelnek veszem, hogy a legújabb hírek szerint talán a kormány mégsem veszi el a nemzeti parkok területeit, hogy bérbe adja azokat, illetve a természetvédelmi törvényt sem akarják egybegyúrni az erdészeti és vadászati törvénnyel.

Mit szól a paksi szerződések titkosításához?

– A bővítés pontos költségét csak becsülni lehet, de a titkolózás nem segít eloszlatni a gyanút, hogy száz-, ha nem ezermilliárdos az az összeg, amit „ki lehet nyerni” a beruházásból. Ráadásul lehetnek ma még nem látható költségek is: az Európai Unió illetékes szervei Finnországban nem találták szabványosnak az oroszok által tervezett atomerőművet, és most plusz 4 milliárd euróért kell egy héjszerkezetet építeni biztonsági okokból. Biztos forrásból tudom, hogy az orosz elképzelések Paks esetében sem felelnek meg az uniós biztonsági előírásoknak. Lehet, hogy a titkosításnak az is célja volt, hogy ezeket a pluszköltségeket elfedjék. Ha viszont így lesz, akkor az ott termelt áram végképp nem lesz versenyképes. Ami pedig az energiafüggőség csökkentését illeti, egy fontos tényről nem beszélnek: ha megvalósul a bővítés, a fűtőelemek nem jöhetnek Franciaországból, Japánból, vagy az Egyesült Államokból, ugyanis azok nem kompatibilisek az orosz technológiával. Vagyis még jobban Moszkvához leszünk kötve.

A Heti Válasz szerint viszont Amerikából érkezhetnek a fűtőelemek, sőt, ez lehet a magyar–amerikai békülés kulcsa.

– Még egyszer mondom: ez komoly biztonsági kockázatokat rejt magában. Csak egyetlen példa: tavaly év végén az orosz gyártású dél-ukrajnai atomerőműben üzemzavart okozott, hogy a nem kompatibilis amerikai fűtőelemek eldeformálódtak.

Hetek / Sebestyén István

atv.hu