h i r d e t é s

IPCC jelentés : 3 év van vissza - Óra indul!

Olvasási idő
12perc
Eddig olvastam
a- a+

IPCC jelentés : 3 év van vissza - Óra indul!

2022. április 06. - 17:10

Kedves követők és olvasók! Tudom, ez már a harmadik blog anyag rövid időn belül és még meg sem említettem legújabb verses költeményemet, ami elkészült, amellett hogy kénytelen leszek felgyorsítani a könyvem megjelenítését is.

Tudom, sok a duma, felesleges, ki olvassa és ugyan miért, még ezt is? De azt kell mondjam mikor betöltöttem a 30-at ajándékot kaptam egy olyat, amit ha jobban belegondolunk és most kénytelen leszek belemenni a spiritualitásba, (amivel nem tudtam mit kezdeni soha). Nem tekintettem annak, halálra rémültem tőle. Miért fájt hogy ég az esőerdő Ausztráliában? Ez volt az első jel a legelső arról, hogy baj lesz...voltak persze azelőtt is álmatlan éjszakáim háborús idők alatt, képek kergettek mindenhova és tengernyi kín, amit azt sem tudtam hogy dolgozzak fel. De megszólított az Amazonas és Ausztrália kijött 2018-ban a jelentés és leblokkoltam mi lesz azzal, amit építek és amiért dolgoztam és tanultam, hogy folytassam? 

Az írás mindig kihúzott a pácból, emlékszem naplóimra panaszkönyvként funkcionálva sorakoztak, aztán jöttek a versek, érzéseimet eltitkolva szerelmek elől, végül a novellákhoz is elég erősnek éreztem magamat, persze mindezeket a fióknak írva szigorúan.   Nem vagy te író, nem vagy kommunikációs ember, újságíró vagy költő. Semmi nem vagy. Egy mezei felnőttképző, önkéntes balek, aki akkor is próbál segíteni szavaival, amikor már nem lehet hogyan. De 2019-ben elhatároztam, a fenébe is blogolok angolul és magyarul, jó írni arról, ami fontos, mert egy dolgot kijelenthetünk, hogy nem volt haszontalan több felületen is virítottak a gondolataim, eljártam a pandémia előtt konferenciákra, beszámoltam arról, amit hallottam. Hogy milyen sok területen van a baj és akkor szembejött velem egy pályázat...iszonyatosan lelkes voltam A hőség gyermekeinél...itt van, elmondhatom mit láttam és álmodtam én meg, miután megfordult velem a világ és kupán is csapott úgy, hogy koncentrálni már nem bírtam másra. 

Lelkesen adtam be a kész művet, flekket, szavak számát szóközökkel. De nem kellett, nem túl eredeti...vagy túl sokkoló. Igazán indokot nem tudtam kibogozni, mi a baj vele. Letörtem, aztán tovább mentem, végül megosztottam pár helyre, kaptam is like-okat vagy hűha fejeket az egészre. De egy dologra soha nem gondoltam volna, hogy ez évre pontosan fog bekövetkezni...hiszen 3 év van vissza, 2025-ben lejár a dátum, ahogyan megírtam 3 éve, hogy akkor fog felborulni minden, ha nem lesz komoly fordulat.  

Ha még a dátum napra pontosan is stimmelni fog, javaslom égessetek el, mert boszorkány vagyok, mert másképpen nem tudom megmagyarázni az egészet. Így is amikor kiderült miért írtam meg pont egy olyan könyvet, amiben lépéseket teszek arra hogy a fajt érzékenyítsem fontos témákra, a vízöntő korszakában, megdöbbentem mert az írás folyamata rekord idő alatt ment végbe, mintha nem is én lettem volna az alkotó, mert hajlamos vagyok mindent 50 szer legalább átrágni, mielőtt döntök, forgatókönyveket látva több perspektívából egy problémára, eseményre, amiből te csak annyit érzékelsz, hogy néma vagyok és figyelek. 

De az írás által transzba kerülök, kitárulnak a lehetőségek, dimenziók és a fantázia kapuja, mint egy meleg kuckó olyan lett ez számomra. És tényleg nehéz leállni, mikor a szabadságot a monitoron keresztül élem meg, vicces, groteszk, humoros dialógusok által annyira színesebb még a legkomolyabb téma is, hogy boldogan játszom el a szituációkat karaktereimmel. Kicsit hosszú a bevezető, de szerettem volna, hogy tudd hogy alakult az, hogy amit megjósoltam az íme bizonyság Isten előtt, itt van. 

Nos, akkor lássuk a velejét, ami a legfrissebb jelentésben áll, de nézzétek el nekem, hogy kisebb gondolatokkal tarkítom arra vonatkozóan, hogy ezt egy háborús helyzetben, ami nem mellesleg nem csak Ukrajnára vonatkozik, igen nehéz lesz kivitelezni. Amibe pumpolják is ezerrel a lóvét, fosszilis energiát használva a hadi iparban.

Az IPCC harmadik munkacsoportjának friss jelentése azt ismerteti, hogy milyen politikai eszközökkel, technológiai változtatásokkal menekülhetünk meg az éghajlati válság elől. Az biztos, a fosszilis energiahordozókat (kőolaj, földgáz, szén) nagyon hamar el kéne felejtenünk.

Azt előre lehetett tudni, hogy a harmadik jelentés, illetve az abból politikai döntéshozóknak készült összefoglaló elfogadtatása nem lesz diadal menet, mert az üvegházhatású gázok kibocsátásnak nagymértékű csökkentése egy-egy országnak megugorhatatlan anélkül, hogy legalább átmenetileg csökkenjen gazdaságilag a versenyképessége. Magyarán, növekedjen a GDP. Persze a klímaváltozás elleni harcnak pont azzal a szemlélettel is együtt kéne járnia, hogy ne a profitmaximalizálás legyen a legfontosabb szempont, hanem esetleg az emberek élete. #PeopleNotProfit. 

Több ország megpróbálta felpuhítani a javaslatokat. India pénzügyi kérdésekben kért jelentős korrekciókat, és az olajtermelő Szaúd-Arábia is a fosszilis tüzelőanyagok további jelentős használata mellett érvelt. Rajtuk kívül Kína és Ecuador is kétségbe vonta az összefoglaló több pontjának pontosságát. Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutató, a mostani munkacsoport egyik alelnöke  azt mondta, hogy a kormányok sokkal jobbá tették a vezetői összefoglalót, mint ha csak a tudósok dolgoztak volna rajta ezáltal komplexebb volt az egész. 

Az IPCC-jelentés legfontosabb üzenete, hogy csak akkor van esélyünk 1,5 Celsius-fokon belül tartani a felmelegedést, ha legkésőbb 2025-ig elkezdjük a nagymértékű kibocsátáscsökkentést és szén-dioxid-kivonást. Enélkül szinte biztosan bekövetkezik az éghajlati krízis.

Bizony itt, visszautalnék arra kitételtre, hogy lényegében 1,8°C -os emelkedés mellett, amit az előző jelentés taglalt, lényegében élhetetlen viszonyok alakulnak a Föld különböző területein. Itt azonban van egy deadline is, amit most hagyjunk, hogy "én megmondtam" méghozzá az alelnöknő is olvasott zsűritagként a klímanovella pályázatnál. Mert ez a határidő lényegében arról szól, hogy megkezdődik az igazi tömeges migráció azokról a területekről, amiken már képtelenség lesz tovább élnie az embereknek tovább.

 Szerintem bűnbakokat most nem érdemes keresni országok által, ezt az emberi faj  alaposan baltázta el iszonyatosan, mert képtelen volt tartani az egyensúlyt és megvédenie a terület biodiverzitását is, ami az életének feltétele, saját magát és a természetet is totális mértékben kiszipolyozva.   

-Ha azt csináljuk, amit eddig, akkor 2050-re 3,2 fokot is emelkedhet az átlaghőmérséklet, pedig már eleve minden tizedfok rosszabb lesz az emberiségnek. Ehhez kapcsolódva a 3 °C már alkalmatlan arra hogy éljünk a Földön és igen a bolygóra egészére állhat fent ez a kitétel. Tehát aki abban reménykedik, hogy meghúzza magát az északi vagy déli sarkon az eléggé el van tévedve.  

A jelenlegi környezeti állapotért leginkább a fosszilis tüzelőanyagok felelősek, és ha további projekteket is az ilyen típusú energiahordozókra építünk, akkor a kibocsátásnövekedés valóban katasztrófához vezet majd. Viszont ha megvan a politikai szándék az IPCC-jelentésben megfogalmazottak teljesítésére, az olaj- és gázalapú energiaszektor hamarosan elavult lesz, a fosszilis energiahordozókba befektetők pedig dollárbilliókat is veszíthetnek. - Aha, ez nagyon lelkesítően hangzana, ha közben nem pénzelnénk vele olyan háborús konfliktusokat, mint ami Ukrajnában is jelen van. Ezen kívül az OECD jelentésben világosan feketén-fehéren kiderült 2020-ban, hogy 5 x -ös finanszírozása fosszilis energiának, mint a megújuló energiáknak. 

2010 és 2019 között minden korábbinál magasabb volt az emberiség üvegházhatású gáz-kibocsátása, némileg pozitívum, hogy ennek növekedési üteme legalább lassult. Az emberiség szempontjából pedig jó hír, hogy az IPCC szerint csökkenthetjük a felmelegedés mértékét. Ehhez persze gyorsan, minden ágazatot és szektort érintve kell lépni. Kérdés, tartható ez exponenciális mértékű népesség növekedéssel is? 

Megvannak azok az irányelvek, szabályozók és piaci eszközök, amelyek már hatékonynak bizonyultak. Ha ezeket megnöveljük, és szélesebb körben, méltányosan alkalmazzuk, átfogóan támogathatják a kibocsátáscsökkentést, és ösztönözhetik az innovációt" - mondta Hoeszung Lee, az IPCC elnöke a jelentést ismertető tájékoztatón.

A munkacsoport egyik társelnöke, Priyadarshi Shukla is hasonlóan optimista, szerinte  2050-ra  40-70 százalékkal csökkenthető a kibocsátásunk, ha változtatunk az életstílusunkon és a viselkedésünkön. És hogy mik ezek az eszközök és lehetőségek, amelyekben bíznak? Ha 2025 a határidő a katasztrófa elkerülésre miért nem veszik ezt komolyan és miért képzelik hogy a rend fennmarad, amiben nyugodtan lehet innovátorkodni, mikor már özönleni fognak az emberek hogy elkerüljék a tengerszint emelkedés vagy a szárazság következményeit? 

Az egyik például az, hogy jóval olcsóbbak lettek az energiaszektorban is azok a technológiák, amelyek alacsonyabb kibocsátással járnak. A nap- és szélenergiai iparban akár  85 százalékkal is csökkentek a költségek  2010-hez képest, és ez segítheti a további elterjedésüket a fosszilis alapú technológiákkal szemben. 

A kibocsátások harmadáért az energiaszektor a felelős, és ezen a területen történtek is jelentős változások. Ürge-Vorsatz szerint egyre több olyan régió van a Földön, ahol egész évben vagy annak jelentős részében az elektromos áramot megújuló forrásokból biztosítják. A kutató szerint is pozitív lépések ezek, de még nem elégségesek, és nem szabad csak az áramtermelésre koncentrálni.

Városi közlekedésben az elektromos meghajtású járművek hasznos alternatívát jelentenek, de a repülésben és a nagy tömegeket megmozgató szállítmányozásban ezek nem igazán használhatók, hiszen óriási méretű akkumulátorokra lenne szükség. A helyettesítők itt sokkal nagyobb energiasűrűségű, alternatív üzemanyagok lehetnek, de ezek még kísérleti fázisban vannak.

Az egyéni döntések is számítanak

A kibocsátást persze úgy is lehet csökkenteni, ha egyszerűen nem ülünk repülőre. Ahogy arra a korábban idézett Priyadarshi Shukla is utalt, egyéni döntéseinken, vásárlói szokásainkon is nagyon sok múlhat. "Az egyéni cselekvésnek nagy a potenciálja, de a globális kibocsátásokat csak akkor lehet velük mérsékelni, ha rendszerszintű változtatások is segítik. Például ha bátorítjuk a távmunkát, a digitális oktatást, jelentősen csökkenthetünk a közlekedési kibocsátásokat" - mondta Ürge-Vorsatz

Itt kitérnék ahhoz a megállapításhoz, hogy a munkáltatók nagy része áll rugalmatlanul, a Home office témához és nem engedélyezik a tömeges bevezetését, holott tényleg alternatíva lehetne, de ahhoz olyan munkáltatók és valódi vezetők kellenének, akik nem akarják megfojtani a munkavállalóikat és totálisan kizsigerelni. Pláne úgy, hogy értenek is területükhöz és nem protekció vagy nepotizmus útján jutottak hozzá. 

Szintén egyéni döntés lehet, hogy milyen étrendet követünk, Ürge-Vorsatz szerint nem kell vegánná válnunk, de az IPCC is kevesebb húsfogyasztást, kiegyensúlyozott étrendet javasol, hiszen az állattenyésztést a nagy karbonlábnyomú tevékenységek közé sorolják a metánkibocsátás miatt. Az ilyen jellegű tudatosság már tetten érhető néhány régióban, több helyen a marhahúsfogyasztás visszaesését tapasztalták. Ez is mutatja, hogy az egyéni szokások képesek hatni a kínálatra is, ez pedig elindíthatja a változást. 

Ez kulturális szintű kérdés, mivel ha valamihez hozzá vannak szoktatva az emberek arról, képtelenek lemondani, ám ugyebár a covid utáni gazdasági válság még csak most jön, szóval segíthet hogy ne mindennap húst hússal képzeljünk el, így talán az elhízáson és vérnyomás problémákon is javíthatunk, de kérdés hogy a merev étkezési szokások megváltoztatását hogy bírják azok az emberek, akik szerint salátát csak a nyulak esznek...

Ürge-Vorsatz ebbe a körbe sorolta a várostervezést is. Ha megfelelő és biztonságos gyalogos és kerékpáros infrastruktúrát építenek ki, és egy-egy városrészen belül kapnak helyet oktatási, gazdasági és lakóövezetek is, csökkenhet az autóhasználat, és máris kiiktattunk egy csomó közlekedési kibocsátást.

A városokra az IPCC jelentése nagy hangsúlyt fektet, az összes kibocsátás közel kétharmada hozzájuk kötődik, a közlekedéshez, infrastruktúrához, épületekhez, de itt is van esély a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátásra. Egyrészt az épületek energiahatékony felújításával, a közlekedésben az elektrifikáció elterjedésével, és még ott vannak azok a várostervezési eszközök, amelyek megkötik a szén-dioxidot. "Vissza kell integrálni a városokba a természetet, a kék és zöld infrastruktúra, ha nagy biomasszát képvisel, sok szén-dioxidot eltárolhat" - mondta Ürge-Vorsatz.

Szimpatikus, most már csak az a kérdés, hogy a meglévő természeti kincseinket miért írtják nálunk? Miért vágtunk ki fákat halomra felforrosítva az aszfaltot, hogy képtelenség legyen kibírni a városokban a nyarakat és miért térköveztünk le mindent? 

Az IPPC arra is figyelmeztet, hogy ugyanezen okokból szükséges megőrizni természetes állapotukban a nagy biológiai sokféleséggel rendelkező ökoszisztémákat is. Úgy tűnik, a Velencei tó, Fertő tó, Balatoni nádas nem ez a kategória....

De miből álljuk?

De hiába vált most trenddé, hogy minden és mindenki faültetéssel akarja megmenteni a bolygót, a biomassza ilyen megnövelése nem képes ellensúlyozni a kibocsátások növekvő mértékét. Az IPCC szerint a repülésben és az iparban nem is reális a zéró kibocsátás elérése. Utóbbiban még úgy sem, ha egy-egy terméknél hosszabbá válnak az életutak, fontos szemponttá válna a javíthatóságuk, és elterjedtebbé válna az anyagok, hulladékok újrafelhasználása.

A kormányközi testület így azzal is számol, hogy a klímacélok eléréséhez szükség lesz szén-dioxid-kivonó technológiákra is.

Már léteznek olyan leválasztó berendezések, amelyek a légkörből is ki tudják vonni a szén-dioxidot, amelyet aztán a föld alá vagy a tengerbe sajtolnak, de ezek valódi hasznát és használhatóságát nem övezi konszenzus. Több szakember szerint nem is feltétlenül jó irány, hogy a többletet akarjuk eltüntetni.

Jogos kérdés, hogy ha belekezdünk egy átfogó technológiai átállásba, mindez mibe fog kerülni. Az IPCC szerint a világ gazdaságát nem ütné meg nagyon ez a folyamat. A testület úgy számolt, hogy 2050-re megduplázódik a globális GDP, a kibocsátáscsökkentés pedig csak 1-2 százalékkal fogná vissza a növekedést. Ezt viszont ellensúlyozhatja az, hogy csökkennek a szélsőséges időjárási események által okozott károk, így végül is még pénzt is hoz ez a befektetés.

A jelentés szerint jelenleg forráshiányos ez a terület, a szükségesnek csak a hatodát kapja meg, 2050-ig 1-4 billió dollárt kéne kibocsátáscsökkentő beruházásokra költeni, hogy 2 Celsius-fokon belül maradjon a felmelegedés. 2 fokon belül már tuti az invázió és a katasztrófa. 3 foknál ember nem marad meg az adott területen életben, állat sem ha már itt tartunk. És a tengerek óceánok rohamosan melegszenek fel.  

António Guterres, az ENSZ főtitkára is kommentálta: "Egyes kormányzati és üzleti vezetők mást mondanak, mint amit cselekszenek. Egyszerűen fogalmazva, hazudnak. A fosszilis tüzelőanyag-termelés fokozása csak ront a helyzeten. Itt az ideje, hogy abbahagyjuk bolygónk elégetését, és elkezdjünk befektetni a körülöttünk bőségesen rendelkezésre álló megújuló energiába."

Ez a záró akkord is nagyon lelelkesítő, a kérdés miért vártak eddig mikor már akkor lehetett tudni, hogy e felé tartunk amikor én még meg sem születtem (80-as évek vége) ? Miért csak kiegészítőként tekintettek rá és nem fő energia forrásra onnantól hogy rájöttek hogy használható?  És ismételten kimarad a népesség tervezés témakör, csapó snitt. 

Nem látják a fától az erdőt még mindíg nem, pedig változni nem én fogok, mert felébredtem és az összes területre van igen érzékeny vevő antennám, hogy rávilágítsak, hol a baj és lehetne egy igazságosabb globális út felé menni a fajunknak. De csak akkor, ha végre észbe kap és megtalálja a helyét, ami nem mindenek felett áll. 

ForrásTelex (FUTURE TRAVELLER)