Húsz év óta első alkalommal tartottak szociális csúcstalálkozót az EU-tagországok vezetői. A csúcstalálkozónak Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Stefan Löfven svéd miniszterelnök a házigazdája.

A Göteborgban megrendezett értekezleten az uniós intézmények vezetői, az uniós tagországok állam- és kormányfői, továbbá szociális partnerek vitatják meg, miként lehet előmozdítani az Európai Unióban a tisztességes munkafeltételek térnyerését és a gazdasági növekedést.

A találkozó célja, hogy az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közösen kihirdesse a szociális jogok európai pillérének létrehozását, hangsúlyozva, hogy a három intézmény kiáll a pillérben foglalt húsz elv és jog mellett.

A szociális pillér létrehozására irányuló kezdeményezést Jean-Claude Juncker hirdette meg az EU helyzetéről szóló 2015-ös beszédében, a hivatalos javaslatot pedig 2017 áprilisában terjesztette elő az Európai Bizottság.

A göteborgi csúcstalálkozó résztvevői az oktatás és a kultúra jövőjét is áttekintik.

A szekcióülésen Emmanuel Macron francia elnök azt hangsúlyozta, hogy mindenképpen komoly forrásokat kell áldozni a munkanélküliség kezelésére.

Lényeges a megfelelő és folyamatos képzés is, mert míg korábban egy munkavállalónak elég volt egyszer megszereznie egy végzettséget, amelyből aztán egész életében megélt, ma már akár öt év alatt elavulhatnak az elsajátított készségek

– mutatott rá. Hozzátette: azoknak a helyzetét is kezelni kell, akik idő előtt elhagyták az iskolát.

Úgy vélte, nemcsak húszévente kellene megvitatni a szociális kihívásokat, hanem rendszeresen, akár évente, és ebben nagy szerepe van az EU-nak. Meg kell védeni az európai szociális modellt, a munkavállalókat

– jelentette ki.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő arról beszélt, hogy országa sajátos helyzetben van, és a válság alatt nagyon megnőtt a munkanélküliség, amely még ma is igen magas a fiatal munkavállalók körében. Oktatási és képzési programokat indítottak a helyzet kezelésére – idézte fel. Hozzátette: az EU-nak is figyelembe kell vennie, hogy az egyes tagállamok helyzete eltérő.

Charles Michel belga miniszterelnök közölte: az európai projekt célja a gazdasági növekedés, a versenyképesség fokozása éppen annak érdekében, hogy megvalósuljon a társadalmi kohézió a tagállamokban.

Ma már más világban élünk, mint néhány generációval korábban, és ma sokkal fontosabb, hogy mindig naprakész tudással rendelkezzenek a munkavállalók, ezért meg kell erősíteni az európai oktatási együttműködést

– vélekedett. Hozzáfűzte: folyamatosan új foglalkoztatási formák jelennek meg, ami szintén megváltoztatja a munka világát és a gazdaságot, és ennek előnyeit ki kell aknázni.

António Costa portugál kormányfő elmondta: a változásokat, például a digitalizáció elterjedését lehetőségként kell tekinteni, hogy a munkavállalók helyzetét javítsák.

Lényeges felkészíteni a fiatal munkavállalókat arra is, hogy mit tegyenek, ha elveszítik a munkájukat

– vélte. Úgy látja, olyan terveket kell kidolgozni az EU-nak a szociális jogok védelmét illetően, amelyek évtizedekre meghatározzák Európa jövőjét.

Orbán: a magyar modell működik

A magyar modell működik, és mi, magyarok nem akarjuk lecserélni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az EU szociális csúcstalálkozóján.

A tanácskozás Munkahelyváltás a kihívásokhoz igazítva elnevezésű szekcióülésén felszólalva a kormányfő kiemelte: sok jó felvetést hallanak, miniszterelnöksége során ő is több hasonló tanácskozáson vett részt, amelyek célja az volt, hogy ötleteket adjanak egymásnak, és “most is jó ötletek vannak az asztalon”, például az unió felsőoktatási csereprogamja, az Erasmus program bővítése. De “a politikánk sikere nem az ötleteink minőségétől függ”, a siker kulcsa az, hogy a jó ötletekből tudnak-e a kormányok rendszert építeni, sikerül-e modelleket létrehozni a remek ötletekből – mutatott rá.

Emlékeztetett: Magyarország nagyon mély válságban volt 2010 előtt, de létrehoztak egy magyar modellt.

A kormányfő kifejtette: a magyar modell három pilléren nyugszik. Az első, hogy célul tűzzük ki a teljes foglalkoztatottságot, és munkaalapú gazdaságot építünk

– közölte.

Másodszor, mint mondta, “nem akarunk sem demográfiai, sem munkaerő-problémákat kívülről megoldani, tehát nem akarunk migrációval, bevándorlással problémákat megoldani”.

Harmadszor “rugalmasak akarunk lenni”, a munkaerőpiaci szabályozás, az adószabályozás és a duális képzés is nagyon rugalmas

– magyarázta.

Közölte: hét éve a munkanélküliség Magyarországon 12,5 százalék volt, ma 4, a növekedés mínusz 5-6 százalék volt, ma plusz 4, a költségvetési hiány pedig tartósan 3 százalék alatt van.

Orbán Viktor úgy vélte, értéknek kell tekinteni a saját modelljeinket, és

mi, magyarok, akiket a saját modellünk kihúzott a válságból, sem akarjuk a magunk modelljét lecserélni.

Azt mondta, nem gondolja, hogy mások automatikusan tudnák alkalmazni a magyar modellt, de “bizonyos elemeit talán igen”.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség üdvözli a szociális jogok európai pillérének kihirdetését

A Magyar Szakszervezeti Szövetség üdvözli a szociális jogok európai pillérének mai, a göteborgi szociális csúcstalálkozón való kihirdetését. Fontos mérföldkőnek tartjuk, hogy megerősítést nyert a dolgozó emberek, az állampolgárok életminőségét, munkakörülményeinek javítását, a „három A minősítésű szociális Európa” elérését célzó törekvés – olvasható a szövetség közleményében.

Az Európai Uniónak erős, hatékony és fenntartható szociális dimenzió nélkül nincs jövője. A szociális alapjogok deklarálásán túl azonban konkrét intézkedésekre van szükség. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szorgalmazza, hogy a munkavállalók és családjaik a mindennapok során érezzék az élet- és munkakörülményeik javulását – s ehhez érdemi intézkedésekre van szükség a politikai döntéshozók és a jogalkalmazók részéről egyaránt.

Ahogyan azt az Európai Szakszervezeti Szövetségben megfogalmaztuk, mind uniós, mind nemzeti szinten világos és a szociális partnerekkel együttműködésben kidolgozott akciótervekre van szükség a szociális pillérben megfogalmazott 20 alapelvnek és jogoknak a gyakorlati érvényesítéséhez.

Csak így lehet valódi előrelépést elérni a munka és a magánélet közötti egyensúly megvalósítása, a méltányos munkafeltételek megteremtése, a munkavállalói és a kollektív érdekképviseleti jogok érvényesítése, a munkahelyi egészség, biztonság, valamint az egyenlő bánásmód terén.

Generációk jövőbeli esélyeit javíthatja, ha megvalósulnak a szociális pillérben megfogalmazott gondolatok, így a foglalkoztatás elősegítését, a tisztességes és méltányos bérezést, az egyenlő esélyeket teremtő oktatást, képzést szolgáló célok, s ha mindezek érdekében létrejön a szociális partnerség, az érdemi szociális párbeszéd. Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy a szociális pillér a befogadó, igazságos társadalom megteremtésére szólítja fel a tagállamokat.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elvárja, hogy a szociális pillér mai elfogadását követően a magyar kormány kezdeményezzen valódi párbeszédet a szociális partnerekkel a tagjaink életét befolyásoló e húsz alapjog érvényesítéséhez szükséges lépésekről, intézkedésekről. Ezt követeli a szociális jogok európai pillérének szelleme. A magunk részéről készek vagyunk e közös munka elindítására.

A munkavállalók nem politikai nyilatkozatokra várnak – konkrét lépéseket remélnek mind az európai intézményektől, mind saját kormányaiktól.

Hiába hadakozik ellene Orbán, indul a szociális Európa

A Párbeszéd üdvözli a göteborgi EU-csúcson elfogadott szociális pillért, mert hiszünk abban, hogy az Európai Unió jövője a szociális biztonság erősítésében van. Orbán Viktor „magyar modellnek” hazudja azt, hogy a Fidesz elveszi az emberektől a létbiztonságot és a méltóságot, miközben a kiváltságos kevesekre és úri passzióikra számolatlanul költik a közpénzt. A Párbeszéd a hazai egyenlőtlenségek csökkentéséért, egy erős, szorosabban együttműködő unióért és egy összetartó európai társadalomért dolgozik.

Orbán Viktor – bár kényszeredetten aláírta a göteborgi nyilatkozatot – nem a szociális biztonság, hanem a kiszolgáltatottság növelésén dolgozik, hogy könnyen uralkodhasson egy gyenge, függőségbe taszított, létharcokkal elfoglalt társadalom fölött.

A Párbeszéd meggyőződése, hogy a magyar embereknek ugyanolyan szociális jogok járnak, mint a nyugat-európaiaknak: hatásos védelem a szegénység ellen, méltányos bérek és munkakörülmények, a munka és magánélet egyensúlya, minimumnyugdíj, színvonalas és elérhető egészségügy, a hátrányos helyzetűek és a fogyatékossággal élők megfelelő támogatása, ifjúsági garancia, ingyenes képzések, lakhatáshoz való jog.

Azért tartjuk történelmi jelentőségűnek a szociális EU-csúcsot és a 20 pontos szociális pillér-nyilatkozatot, mert 1997 óta nem szenteltek kellő figyelmet az unióban ennek a területnek. A mai nappal viszont elindul a szociális Európa felépítése, ami középtávon a közös piacból valódi európai közösséget teremthet. Olyan közösséget, ahol mindenki számít, ahol mindenki egyaránt biztonságban érezheti magát.

Karácsony Gergely
a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje

gepnarancs.hu