h i r d e t é s

Itt az egészségügy reform első eredménye: nőtt a kórházi halálozás!

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Itt az egészségügy reform első eredménye: nőtt a kórházi halálozás!

2015. április 26. - 13:51
0 komment

Az orosz egészségügy reformjának első eredménye a kórházi halálozási arány emelkedése.

Meglepő módon a moszkvai legfelső számvevőszék jelentése tárta fel az orosz egészségügy folyamatban levő reformjának problémáit. A dokumentum szerint, amit a The Moscow Times ismertetett, a reform kezdete óta tavaly az előző évihez képest 2,6 százalékkal nőtt a kórházi halálozások aránya, 18 ezerrel több beteg halt meg gyógyintézetben. - írja a napi.hu

Az országos halálozási arány 2014 végén 1000 emberenként 13,1 volt a kormány által várt 12,8 helyett, vagyis az egészségügy optimalizálásának folyamata nem érte el egyik legfontosabb célját, a halálozások számának csökkentését. Az idei év első két hónapjában pedig 2,2 százalékkal haladta meg a tavalyi első két hónapét.

A 2013-ban indított optimalizálási program keretében több kórházat, klinikát bezártak, dolgozóikat elbocsátották, ami miatt számos tiltakozó akcióra és tüntetésre került sor. A számok megdöbbentőek: tavaly 90 ezer egészségügyi dolgozó vesztette el az állását, és bár a helyükön maradók keresete elméletileg nőtt, a folyamatot az auditálók a betegek szempontjából kétségesnek minősítették, a szolgáltatásokhoz való hozzájutást megnehezítették.

Az egészségügyi szolgáltatások átszervezésének hatása egyenetlen, Moszkva például - talán nem véletlenül - jól járt. A fővárosban 23 kardiológiai központot hoztak létre, ezeknek köszönhetően harmadára zuhant a szívrohamban elhunytak száma. Az átlagos moszkvai hat évvel tovább él az országos átlag 70,8 évnél. Azonban a fővároson kívüli 61 régióban nőtt a kórházi halálozások aránya. Az állami statisztikai szolgálat adatai szerint 2005-től 2013-ig vidéken 75 százalékkal, 8 249-ről 2 085-re csökkent az egészségügyi ellátó helyek száma. A 2 631-ről 124-re, 95 százalékkal zuhant a megyei kórházak száma.

A legfelső számvevőszék adatai azt mutatják, hogy 17 500 város és falu maradt teljesen egészségügyi infrastruktúra nélkül. Az elmélet az volt, hogy a kicsi és rosszul felszerelt klinikák és kórházak helyett korszerű intézmények foglalkozzanak a betegekkel. A jelenlegi eredmény azonban az, hogy 11 ezer helység lakóinak több mint 20 kilométert kell utazniuk a legközelebbi orvosig, miközben 35 százalékuknál egyáltalán nincs tömegközlekedés. Miután 2013-2014 telén számos kisvárosi vonatjáratot megszüntettek, a pszkovi régió három kisvárosának lakói a sínekre fekve kényszerítették a vonatokat megállásra, hogy elvigyék őket a legközelebbi kórházig.

A fő cél természetesen a költségek csökkentése volt, ami azonban már a legjobb, korszerű kórházakat is sújtja. A moszkvai 40-es számú rákkórház, az ország egyik legjobbja egy egész osztályt volt kénytelen bezárni, és csaknem ugyanannyi betege fekszik hordágyon a folyosóin, mint bent a kórtermekben. Miközben a nemzetközi rákkutató ügynökség szerint a világon az egyik legmagasabb Oroszországban a rákban elhunyt betegek aránya.

A szülészeti ágyak száma 8,5, a gyermekgyógyászatiaké 13,1 százalékkal csökkent. Miközben tavaly mintegy 90 ezerrel csökkent az egészségügyben dolgozók száma, vidéken 55 ezer orvos és 88 ezer nővér és kisegítő hiányzik. Már 3 235 orvos írta alá az Orosz orvosok függetlenségi nyilatkozatát, amelyben követelik a reformok leállítását, az állam és a biztosítók beavatkozásának megszüntetését az egészségügyi gondozásba. Országszerte rendszeressé váltak az egészségügyben dolgozók tiltakozó akciói. Eközben az egészségügyi miniszter tájékoztatta Vlagyimir Putyin elnököt a reformok hatalmas sikereiről.

 

napi.hu

Posted by SEJT on 2015. április 26.