Bár éves összehasonlításban nagyot nőtt a hazai GDP, a tavalyi év második félévét nézve koránt sem ilyen rózsás a helyzet. A magyar gazdaság ugyanis második negyedéve tartó recesszióban van. A KSH után az Eurostat is publikálta adatait, amiből kiderült, hogy ilyen mértékű gazdasági visszaesés csak igen kevés országot ért 2022 végééig. De hogyan hathat ki mindez a magyar emberekre? Látszólag egyelőre a munkaerőpiac megúszta a válságot, így a foglalkoztatottság a megszokott szinten maradhat. Úgy tűnik viszont, hogy a munkanélküliek helyzete romolhat, ugyanis 2023 nem a létszámbővítés éve lesz a nagyvállalatoknál.

Magyarország bruttó hazai terméke tavaly a negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.  Az adat azonban csalóka, ugyanis a GDP adatok ennek ellenére már a második negyedévben mutattak visszaesést az előzőhöz képest, azaz belecsúsztunk a recesszióba.

Így bár éves összevetésben a hazai GDP volumene a környező országokkal összevetve szép növekedést mutatott, az Eurostat kedden publikált adataiból az is kiderült, hogy az előző negyedévhez viszonyítva a magyar gazdaság teljesítménye jócskán elmaradt a legtöbb európai országétól.

2022 negyedik negyedévében a kiigazított és kiegyensúlyozott GDP növekedés az eurózónában 0,1 százalékos volt az előző negyedévhez viszonyítva és stagnált a 28 tagállam átlagát tekintve. Mint ismertették, a harmadik negyedévben még mindkét regionális összesítést tekintve 0,3 százalékos volt a növekedés, tehát kijelenthető, hogy kontinens-szintű jelenség a gazdasági lassulás.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a recesszió is általános lenne. Bár számos ország adatai nem álltak még rendelkezésre mikor az Európai Bizottság statisztikai hivatala összeállította jelentését, ahogy grafikonunkon is látszik, az európai országok szűk többségében még konjunktúra látható.

Negyedéves összevetésben Írország teljesítménye volt messze a legkiemelkedőbb, ahol 3,5 százalékos GDP növekedést produkáltak, de Ciprus, Románia és Dánia is a külső körülményekhez képest egészen kiemelkedő termelési számokat produkált (mindhárom országban 1.1 százalékos volt a GDP növekmény).

A recesszió ezzel szemben Lengyelországban ütötte fel a a fejét a leginkább drasztikus módon, ahol 2,4 százalékos volt a GDP-visszaesés a harmadik negyedévhez képest. De hasonló gazdasági lassulás volt látható Litvániában is, ahol 1,7, valamint Ausztriában, ahol 0,7 százalékkal esett vissza a bruttó hazai termék negyedéves szinten.

A technikai recesszió kapujában álló Magyarország a vizsgált államok közül az ötödik legrosszabb helyzetben van, ha ebben a negyedéves összevetésben vizsgáljuk a gazdaságok teljesítményét. Pánikra azért egyelőre nincs ok.

A technikai recesszió ijesztő kifejezés, de valójában nem jelent feltétlenül katasztrofális gazdasági helyzetet. Két egymást követő negyedévben kissé csökkent a gazdaság teljesítménye, de nincs szó olyan mély gazdasági visszaesésről, mint amit például a 2008-09-es pénzügyi válságban vagy a 2020-as koronavírus-lefagyásban láttunk. Ennek megfelelően a mostani recesszió családokra gyakorolt helyzete is jóval visszafogottabb. A leglátványosabb negatív folyamat a lakossági fogyasztás visszaesése, a háztartások vásárlóereje ugyanis a magas infláció miatt már csökkentést mutat. Ugyanakkor a mérsékelt visszaesés azt jelenti, hogy a munkaerőpiacon nincs súlyos alkalmazkodás, a munkanélküliség alig emelkedik, tehát az emberek nem veszítik el tömegével a munkájukat

- árulta el a jelenlegi gazdasági helyzet magyar emberekre gyakorolt hatásáról kedden a Pénzcentrumnak Madár István, a Portfolio vezető elemzője. A szakértő elemzését pedig egyelőre a számok is visszaigazolják.

Egyelőre nem nőtt ki a munkanélküliség

A gazdasági nehézségeket mindannyian a bőrünkön érezzük. Az elszálló árak miatt pedig a fogyasztás - a szakértő által is említett - visszaesése is mindenütt tetten érhető. Az még egy dolog ugyanis, hogy a magas árak miatt tavaly decemberben élelmiszerből 11 százalékkal vásároltak kevesebbet az emberek, mint egy évvel korábban,de mint az elmúlt héten kiderült, már fűteni is kevesebbet fűtünk. Öröm az ürömben, hogy egyelőre a munkaerőpiacon viszont hazánkban valóban nem látni komolyabb problémát.

A foglalkoztatottak aránya negyedéves bontásban az Európai Unióban 2022 negyedik negyedévében 0,4 százalékos emelkedést mutatott és a havi bontásokból is úgy tűnik, hogy a tagállamok nagyobbik részének munkaerőpiaca stabil. Tavaly decemberben ennek megfelelően az EU-n belül csak átlagosan 6,1 százalékos volt a munkanélküliek aránya, ami a 11. hónaphoz képest stagnálást jelent.

10 százalék feletti munkanélküliséget továbbra is csak Görögországban (11,6 százalék az aktív korú álástalanok aránya), illetve Spanyolországban (ahol 13,1 százalék munkanélküli) mértek. Utóbbiban ráadásul novemberhez képest is 0,1 százalékkal romlott ez a statisztika.

Hazánkban ezzel szemben a KSH jelentése szerint csupán 4 százalék az állástalanok aránya. Ezzel a tavalyi év végén régiós szinten is a stabilabbak közé sorolható volt a munkaerőpiacunk. Ausztriában például 5, míg Romániában 5,6 százalékos volt a munkanélküliség, de Szlovákiában ennél is magasabb, 5,8 százalékos volt az állam által számon tartott állástalanok aránya. Ráadásul Magyarországon a statisztika novemberről decemberre 0,1 százalékkal javult is. Volt azért a régiónkban olyan ország is, amelynek munkaerőpiaca a mienknél is biztosabban volt képes felvenni a munkaerőt. Lengyelországban ugyanis csak 2,9 százalékos, míg Csehországban mindössze 2,3 százalékos volt az állástalanok aránya.

A helyzet azért a foglalkoztatottság tekintetében sem fekete-fehér. A munka nélkül maradtak ugyanis a friss felmérések szerint nincsenek könnyű helyzetben. Egy február elején publikált kutatás szerint a nagyvállalatok túlnyomó része (89%) nem tervez változtatni a munkaerő-létszámon, mégis elég  borús képet látni az idei foglalkoztatottsági szándékukról.

13 százalékról 5 százalékra visszaesett ugyanis a munkaerőfelvételt tervező cégek aránya, ami ezen felmérés történetében az eddigi legalacsonyabb érték. Másrészt a létszámcsökkentésben gondolkodó cégek aránya nem változott az előző negyedévhez képest, továbbra is 6 százalék. Összességében tehát, ha árnyalatnyival is, de jelenleg már többen vannak az elbocsátást tervező cégek, ami azt eredményezi, hogy a teljes nagyvállalati szektorban idén 0,4 százalékos létszámleépítés várható. Ennél nagyobb mértékű (1%) elbocsátásra eddig mindössze egyszer, 2 évvel ezelőtt készültek a cégek. (Pénzcentrum)