h i r d e t é s

Itt baj lesz

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

Itt baj lesz

2020. október 04. - 07:29

A covid-19 második szakaszában teljesen nyilvánvaló lett, hogy szakemberek és illetékes hatóságok helyett Orbán Viktor dönt fontos járványügyi kérdésekben.

A dolgok már tavasszal gellert kaptak, amikor a katasztrófavédelemre alkotott jogi keretek közé szorították a vírus elleni védelmet. Még előtte pedig a közigazgatásban lefokozták a tisztiorvosi szolgálatot. Ennek látványos megnyilvánulása, hogy a járvány elleni védekezésre létrehozott tizenegy fős Operatív Törzs protokoll listáján egy fő kivételével mindenki megelőzi a tisztifőorvos asszonyt. (Más kérdés, hogy szakmai súlytalansága miatt ez nem tűnik föl senkinek.) A zsugorított hivatali pozíció aztán meghatározza a szakhatóság helyét az operatív feladatok meghatározásában és végrehajtásában. A tisztifőorvos főként életmód-tanácsokkal fokozza a vírus elleni éberséget.

A botrányok kikezdték a bizalmat

A járványügy már a covid-19 kitörése előtt félrecsúszott. A vírus megjelenése után pedig a miniszterelnök, szembesülve a ragály okozta kihívással, a pártja számára monopolizálta a járvány elleni védekezést. A társadalom felkészítéséből és erejének összefogásából kiszorította a parlamenti ellenzéket. Különleges jogrendet vezetett be, amely az adott körülmények között nem volt indokolt, viszont alkalmat adott bizonyos visszaélésekre. Brüsszeli nyomásra később visszatért a parlamentáris működéshez, de az antidemokratikus intermezzo csökkentette a kormányfő, a hatalmi szervek és a kormánymédia iránti bizalmat.
Kezdetben a közvélemény elfogadta az ajánlott és előírt viselkedési szabályokat, bár a járványkezelés kulisszái sem tudták eltakarni a botrányos ügyeket. A botrányok pedig kikezdték a közbizalmat. A védekezési eszközök beszerzése, a betegstatisztikák titkolása, a kórházi ágyak kiürítése, a helyzet átláthatatlansága olyan érzést keltett az emberekben, hogy az ország vezetése tessék-lássék kezeli a járványt, a kormány tagjai nem mutatnak példát. Egyre több jel utalt arra, hogy a járvány elleni védekezést a politika kivette a szakemberek kezéből. Bár a covid-19 első szakaszában nem alakult ki olyan súlyos helyzet, amely túlmutatott volna a közegészségügy határain. Az a benyomás alakult ki a közvéleményben, hogy szakemberek nagy erőfeszítéseket tesznek a drámai helyzetek elkerülése érdekében, miközben a miniszterelnököt ezzel ellentétes szándékok motiválják. A járványkezelés egyre inkább harci terep lett, ahol a kommunikáció legfőbb üzenete, hogy a kormány megsegíti az oltalomra szoruló lakosságot.

Tény, hogy nem minden évtizedben fordulnak elő világjárványok, a negyedik ciklusát töltő Orbán Viktornak sem volt módja kitanulni, hogy mi az ésszerű és felelős magatartás járványveszély idején. Viszont semmivel sem menthető, hogy a járvány második szakaszában a miniszterelnök olyan stratégiát alakított ki, amelyben a közhangulathoz igazítja az életbe vágó döntéseket. A társadalmi konzultációra hivatkozva azt hangoztatja, hogy "a választópolgárok úgy döntöttek, ősszel ne állítsuk le újra az ország működését, hanem tartsuk működésben az intézményeket, munkahelyeket, iskolákat". Politikus társai pedig ezt megfejelve bizonygatják, hogy az ország nem bír el még egy leállást, a tavaszihoz hasonló karantént. Mi lesz akkor, kérdezem szerényen, ha még sem lesznek elkerülhetők drasztikus korlátozó intézkedések? A kormány újra kiküldi a kérdőíveit?

Láthatatlan kezek báboznak

A nyár végi tömeges érintkezések a nyaralóhelyeken, a sportpályákon és magánrendezvényeken, a tanítás megkezdése szeptemberben ijesztő mértékben megnövelte a fertőzöttek, a kórházban kezeltek és a halottak számát. Úgy tűnik, hogy az illetékesek a covid-19 okozta veszélyt mintha nem értenék. Mintha sosem hallottak volna régi korok pusztító járványairól, amelyek ma is tanulságokkal szolgálnak, mert ma is elégtelen a tudásunk a korona vírus elpusztításához. Egy: a fertőzés ellen kezdetben nincs orvosság. Kettő: a fertőzötteket a lehető leggyorsabban azonosítani és elkülöníteni kell.  Három: a ragály elleni védekezésben legfontosabb a megelőzés, a társas érintkezések egyértelmű korlátozása. Négy: a szükséges korlátozások megállapítása és kikényszerítése közérdek. Öt: védeni kell a védekezésben szolgálatot teljesítő személyeket. Hat: az élet minden területén erősíteni kell az ésszerű magatartást, a szolidaritást és az együttműködést.

Ha csak ezt a hat pontot veszem, a kormány és a közszolgálati média nincs a helyzet magaslatán. A járvány gyors lefutásával, a vírus elleni győzelemmel, felnagyított részeredményekkel hitegetik az embereket. Nem hangsúlyozzák, hogy a tesztelés célja a fertőzöttek gyors beazonosítása és azonnali elkülönítése. Ellentmondó kijelentéseket tesznek a korlátozásokról, amivel növelik a bizonytalanságot. Nem biztosítják a "frontvonalban" szolgálatot teljesítő orvosok, pedagógusok, rendőrök, gépkocsivezetők, ügyintézők és más dolgozók speciális védelmét és támogatását.

Mindemellett a járvány elleni védekezés leggyengébb láncszeme a kormányzati kommunikáció. Oktalanul korlátozzák a nyilvánosságot, eltitkolják az adatokat, nem válaszolnak kérdésekre. Az Operatív Törzs egy bábszínházra hasonlít, amelyet láthatatlan kezek rángatnak. Szerencsére néhány egészségügyi szakvezető vállalkozik a lakosságnak szóló üzenetek személyes és hiteles közvetítésére. De úgy tűnik, hogy a veszély növekedésével nem több, hanem kevesebb lehetőséget kapnak a közmédiában.

Versenyfutás vakcinára várva

Több jel is arra utal, hogy a miniszterelnök a járvány második szakaszában lényeges fordulatot hajtott végre a védekezési stratégiában. Az emberi élet helyett gazdasági, pénzügyi szempontok kerültek előtérbe, felbillent a korábbi egyensúly, ami különféle szempontok együttes érvényesítésére irányult. Mintha versenyfutás kezdődött volna a fertőzés terjedése és a vakcina várható bevezetése között a gazdasági károk elkerülése érdekében. A rendelkezésre álló számok alapján ez a versenyfutás inkább hazardírozás, a miniszterelnök mindent egy lapra tesz fel a "végső győzelem" érdekében.

Aktuális hír, hogy Trump elnök koronavírusos lett. Itthon pedig 12394 napi mintából 1322 lett pozitív. A 10 százalék fölötti tesztarány azt mutatja, hogy a fertőzötteknek mintegy a felét sikerül csak kiszűrni, a másik fele tovább fertőzi a környezetét. Következésképpen nincs messze az idő, amikor a most rekordnak számító napi 17 halott helyett 40-50 fő hal meg 24 óra alatt. A ragály azonban nem áll meg ezen a ponton, a vírus által veszélyeztetett munkahelyeken annyian dőlnek ki a sorból, hogy működésképtelenné válik az adott egység. Látni kell ugyanis, hogy a közegészségügyi szempontok háttérbe szorításával nem érvényesíthetők gazdasági, pénzügyi prioritások sem. Emiatt bukásra ítélt a kormányfő közhangulatra épített stratégiája, hiába hivatkozik az emberekre. A bukás nagy áldozatokkal jár. Itt baj lesz. Trump elnök már sejtheti.