A Seuso-kincseket bemutató vándorkiállítás országos jelentőségű program, amelyben érzékelhető a magyar kultúra decentralizációjának kormányzati szándéka - fogalmazott a kultúráért felelős államtitkár kedden Székesfehérváron, ahol megtekintette a tárlat első állomását.

Hoppál Péter a vándorkiállítás üzenetének nevezte, hogy szeretnék az anyagot az ország minden tájékára elvinni a magyar kultúrtörténet egyik legnagyobb értékének számító kincset. 

A szeptember első felében megjelent kormányhatározat szerint a Seuso-kincs magyarországi bemutatására szervezett vándorkiállítást Székesfehérvár mellett Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán és Zalaegerszegen láthatja a közönség. 

Hoppál Péter szerint a magyar történelem és államiság szempontjából kiemelt helyszínen, Székesfehérváron indult el a tárlatsorozat és az első héten regisztrált több mint hétezer látogató is igazolja, jó döntés volt a vándorkiállítás.

Október 29-én nyílt meg a teljes Seuso-kincset bemutató tárlat a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban. A kiállítást november 19-ig lehet megnézni a múzeum Fő utcai épületében minden nap 8-tól 22 óráig.

A Seuso-kincs a legjelentősebb ismert késő római ötvösművészeti leletegyüttes, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt, az 1970-es években találtak meg Magyarországon, majd illegális körülmények között jutott ki az országból.

A magyar kormány a Seuso-kincset két lépésben - az első hét darabot 2014-ben, a második felét idén nyáron - szerezte vissza. A leletegyüttest augusztus végéig a Parlamentben lehetett megtekinteni.

Székesfehérváron 2014 októberében nyílt meg a Seuso-kincsek első hét darabjából összeállított kiállítás, amely négy hónap alatt több mint 35 ezer látogatót vonzott. A tároló vitrinekben ezúttal együtt látható mind a tizennégy, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüst edényből álló ókori római eredetű kincslelet.

A tárlat egy Székesfehérvárhoz és környékéhez kapcsolódó ókori római kori emlékanyagból ízelítőt adó kamara-kiállítással egészül ki, amelyet Nádorfi Gabriella régész állított össze. Itt a Szabadbattyán határában, a Sárvíz-Malomcsatorna bal partján, a római korban hajózható Sárvíz folyó mellett feltárt Pannonia eddig ismert legnagyobb méretű, késő római kori épületről előkerült leletanyagból adnak ízelítőt.