fbpx Jobb a magyarok véleménye az EU-ról, mint a saját kormányukról | CIVILHETES

h i r d e t é s

Jobb a magyarok véleménye az EU-ról, mint a saját kormányukról

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Jobb a magyarok véleménye az EU-ról, mint a saját kormányukról

2021. szeptember 10. - 06:35

 

Itthon egyetért a többség azzal, hogy a brüsszeli támogatást kössék jogállami feltételekhez. A kérdezettek harmada bízik csak abban, hogy a kabinet megfelelően használja fel a pénzeket. 

Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az európaiak jelentős többsége, 81 százaléka egyetért azzal, hogy csak olyan tagállamok jussanak uniós támogatáshoz, amelyeknek a kormánya tiszteletben tartja a jogállamot és a demokratikus elveket. A magyarok nagy része, 77 százaléka osztja ezt az álláspontot – olvasható az Eurobarométer legfrissebb felmérésében, amely a 27 tagállam csaknem 26,500 lakosának a megkérdezése alapján készült augusztusban.

Legalább ennyire fontosnak tartják a kontinens polgárai, hogy a járvány utáni helyreállításra és gazdaságélénkítésre szánt alapból érkező pénzek elköltését hatékonyan és átláthatóan ellenőrizzék az ezzel megbízott hatóságok. Az EU-ban a megkérdezettek 85, Magyarországon 84 százaléka azonosítja magát ezzel a nézettel. Az ebből a pénzügyi borítékból származó összegek a magyarok 64 százaléka szerint segíteni fogják a koronavírus pandémia által okozott gazdasági és szociális károk helyrehozását. Ugyanakkor csak 28 százalékuk bízik benne, hogy a kormány megfelelően fogja felhasználni a támogatást, szemben az európaiak átlagosan 44 százalékával. Figyelemre méltó, hogy az összes megkérdezett közül a legnagyobb arányban (39 százalék) a magyarok és a szlovének vélekedtek úgy, hogy ebben a tekintetben egyáltalán nem bíznak meg a kormányukban. Utánuk a horvátok (33 százalék) és a lettek (30 százalék) adtak hasonlóan lesújtó véleményt országuk politikai vezetéséről.

A kérdezőbiztosok arra is kíváncsiak voltak, hogy a polgárok szerint jól vagy rosszul mennek a dolgok a saját hazájukban, illetve az Európai Unióban. A magyarok 15 százaléka azt mondta, hogy a dolgok helyes irányba mennek Magyarországon, míg 64 százalékuk ezzel ellentétes véleményt hangoztatott. Ennél pesszimistábban csak a szlovákok (66 százalék) látták országuk jövőjét. Honfitársaink kedvezőbb képet festettek az EU-ról: 28 százalékuk állította, hogy ott jól alakulnak a dolgok, 32 százalékuk szerint nem jól, 35 százalékuk szerint pedig se jól, se rosszul. Emellett véleményt nyilvánítottak a saját kilátásaikról is: a válaszadók 23 százaléka derűlátóan nyilatkozott a jövőjéről, 33 százaléka borúlátóan, 40 százaléka “semleges” maradt. Ezzel szemben az európaiak 36 százaléka optimista, és csak 21 százaléka pesszimista a saját esélyeivel kapcsolatban. Összehasonlításképpen: a listavezető finneknek több mint a fele bizakodó.

A felmérés során szóba került a koronavírus-járvány kezelése is. A magyarok szerint az EU e téren is jobb teljesítményt nyújtott, mint a kormány: 49 százalékuk helyeselte Brüsszel oltóanyag-stratégiáját, míg a budapesti kormányét csak 40 százalékuk. A 27 tagállamban hasonlóan magas volt az elégedettek aránya az uniós válságkezeléssel. Honfitársaink 66 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy az állami szervek nem működtek kellőképpen átlátható módon a Covid19 vakcinákkal kapcsolatban. Ennél rosszabb bizonyítványt csak Horvátország (73 százalék), Szlovénia (68 százalék), Románia (68 százalék) és Ciprus (67) hatóságai kaptak a polgáraiktól. Az EU-s átlag 59 százalék.

A megkérdezett magyarok lényegesnek tartják a klímaváltozás elleni küzdelmet, és az EU-s többséghez hasonlóan 42 százalékuk az Európai Parlament tevékenységének egyik központi elemévé tenné. Majdnem ugyanilyen fontosságot tulajdonítanak a szegénység és a szociális kirekesztés elleni uniós szintű harcnak, valamint a demokrácia és a jogállam betartásának, betartatásának. Ez utóbbit kétszer annyi honfitársunk (38 százalék) helyezné az EP prioritási listájára, mint a tagállamok átlaga.

Az európaiak és a magyarok óriási többsége egyetért azzal is, hogy az Európai Unió ragaszkodjon az alapvető értékek betartásához a nemzetközi színtér meghatározó szereplőivel – például az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal vagy Törökországgal – fenntartott kapcsolataiban. Az előbbiek 85 százaléka, az utóbbiak 78 százaléka ezen a véleményen van.

Pegazus a plenárison

Az Európai Parlament képviselői jövő csütörtökön általános vitát tartanak a “Pegazus kémprogram botrányól”. A plenáris eszmecsere keretében meghallgatják az Európai Bizottság és a tagállamközi EU Tanács álláspontját is. A képviselő-testület egyik szakbizottságában tartott csütörtöki meghallgatáson a Pegazus-botrányt kirobbantó Forbidden Stories (Betiltott történetek) nevű nemzetközi újságíró-hálózat két vezetője megerősítette, hogy az izraeli NSO Group által árusított kémszoftverrel a cég ügyfelei évek óta szisztematikusan visszaéltek, és a megfigyelő programot Magyarországon is bevetették. Világszerte több száz áldozata van a megfigyelésnek, az újságírókon kívül orvosok, emberi jogi aktivisták, államfők. Laurent Richard, a hálózat ügyvezető igazgatója szerint az Európai Uniónak sürgősen szabályokat kell kidolgoznia az ilyen típusú szoftverekhez való hozzáféréséről és a használatukról, mert a Pegazus és a hozzá hasonló kémprogramok ellenőrizetlen alkalmazása “halálos veszélyt a demokráciára”.  Halmai Katalin (Brüsszel)

nepszava.hu


 

Kommentek

h i r d e t é s