Minden hónap utolsó vasárnapjára meghirdetett ételosztásainkat a járvány miatt sajnos nem tarthatjuk ugyan meg, de a legvédtelenebb embertársainknak igyekszünk segíteni. 

A magyar társadalom talán legkiszolgáltatottabb tagjai, az utcán élő honfitársaink. Debrecenben is sokan vannak, akik fedél nélkül tengődnek, többen még most sem keresnek maguknak szállást estére.  Elbújnak a Nagyerdőbe, ott épített kalyibába, hiszen a városban  még hatósági zaklatásnak is ki vannak téve. Sok emberséggel nem igen találkoznak. 

Egyesületünk 2011-ben az első étel osztásait  hajléktalanoknak hirdette meg. Pár éve sajnos egyre több kisnyugdíjas, több gyermekes család állt a sorban. Mivel az utcai ételosztás most ellehetetlenült, így azoknak a hajléktalanoknak vittünk ételt, akik a hideg elől  fedett helyre menekültek, vagy már évek óta a számukra kialakított szállókban élnek. 

A debreceni Wesselényi utcai hajléktalan szállóba 90 adag ebédet-, a Szávay Gyula utcai Hajléktalanok Átmeneti Szállásra 30 adag ételt vittünk. Mind a két helyen nagy örömmel fogadtak bennünket, hiszen hétvégén, és több napos ünnepekkor nem jutnak meleg ételhez. Kérésünknek megfelelően mindenkin volt maszk, és a legalább 1,5 méteres távolságot is betartották. Többen elmondták, hogy hétvégén is éhesek, pénzük nincs, pár kiflinek, egy liter tejnek is nagyon örülnek. Nem értik, miért nem működik a Népkonyha hétvégén, vagy miért nem oldható meg, hogy ilyenkor a szállókban élők számára főzzenek.  

Sajnos ezekre a kérdésekre mi nem tudjuk a választ, azt látjuk, hogy ez évek óta visszatérő gond, de nem történik semmi. Pedig a szegény ember hétvégén, vagy netán ünnepnapokon is éhes, bármilyen "furcsa". Nem gondoljuk, hogy akár Debrecenben, akár országosan megoldhatatlan lenne, hogy a nélkülözők a hét minden napján, TAJ - kártya nélkül is, naponta egyszer meleg ételt kapjanak.

 A járvány időszakában mind többen kerülnek kilátástalan élethelyzetbe, sorsuk különösebben a hivatalosságokat nem érdekli. Vajon a gazdaságvédelmi alapból miért a világ egyik leggazdagabb emberének, a dubaji dollármilliárdos luxusszállodájának a "veszteségeit" kompenzálja a kormány, de folytathatnánk a sort az ország legtehetősebb emberei zsebébe tett, vissza nem térítendő, több milliárdos  támogatásokkal. Biztos rossz helyen kerestük, de eddig nem találkoztunk azzal, hogy az út szélére került, egyik napról, a másikra élők segítésére csoportosított volna át forrásokat a család -, és magyar emberbarátnak mondott kormány. 

Nem értjük azt sem, miért nem tarthatnak ételosztásokat a civil szervezetek--ha már az állami, önkormányzati szervek nem teszik-, a járványügyi előírások betartásával. A bevásárlóközpontokban, vagy éppen a kaszinókban minden további nélkül csoportosulhatnak az emberek, de ételt osztani az éhezőknek tilos, hiszen a közterületen való csoportosulást tiltott. 

Az ország nehéz helyzetben van, nagyon sokan már felélték az utolsó tartalékaikat, a szegények, még szegényebbek lettek. Városunkban is mind több a szegény, nehéz sorsú ember, akik segítségre, támogatásra szorulnak.

Az egyesület a járvány időszakában is igyekszik a maga szerény lehetőségeivel segíteni a rászorulókat. Mivel a szervezetünk egy fillér állami, önkormányzati támogatás nélkül, a kispénzű emberek adományaiból, és saját zsebből próbál segíteni, így lehetőségeink igencsak végesek.

Naponta újabb és újabb debreceni lakosok keresnek meg bennünket, hogy támogassuk őket. Eddig senkinek sem mondtuk, hogy nem, mert meggyőződésünk, segítenünk kell, mind többen higgyenek abban, azért mert szegények, ugyanolyan emberek, mint azok, akiknek az élet napos oldalán jutott hely.

Sajnos támogatóink közül is egyre többen kerülnek nehéz élethelyzetbe, így a korábbinál jóval kevesebb lehetőségünk van a szegények támogatására.

Ezért is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a debreceni önkormányzat több alkalommal nyilatkozott arról, hogy a "Gondoskodó Debrecen" program keretében, a járvány alatt fokozott segítséget nyújtanak a városban élő szegényeknek.

Kérünk mindenkit éljen ezzel a lehetőséggel, hiszen a város szociális szolgálata számára közpénz áll a rendelkezésére, hogy gondoskodjanak az itt élő kisnyugdíjasokról, a járvány miatt utcára került emberekről. Forduljanak bizalommal az önkormányzathoz, úgy gondoljuk, ebben a mai helyzetben ez a legbiztosabb megoldás. Gondoskodó város sok minden más mellett azt is kell, hogy jelentse, hogy nincs a városban éhező ember, egyetlen gyermek sem fekszik le hétvégén sem éhesen.

Az önkormányzati telefonos segélyvonalak számai:

+3652/517-768
+3652/517-614
+3652/517-631

Kérünk minden debrecenit, aki támogatásra szorul, a fenti számokat hívja. Kérjük mindazokat, akik ismerősi körében van nehéz körülmények között élő ember, tájékoztassa arról, miképp fordulhat a debreceni városvezetéshez.

Az egyesület természetesen a maga lehetőségei szerint a jövőben is teszi a dolgát, de teljesítő képességünk határait feszegetjük. Eddigi "védenceink" továbbra is számíthatnak ránk, de ezt a kört tovább nem tudjuk civil szervezetként, anyagi támogatás nélkül, bővíteni.

A mai ételosztáson sem feledkeztünk meg a Mentőállomás dolgozóiról, akik megfeszített munkát végeznek. Számukra 30 adag ételt vittünk. Támogatásukat fontosnak tartjuk, hálásak vagyunk mindazért, amit a betegekért tesznek. Nagyszerű emberek, akik hivatásuk magaslatán állnak, dolgoznak, éjjel, nappal. Egy nagy köszönet jár nekik.

Szabó Zoltánné
az egyesület alelnöke