Kéri László politológus szerint jó helyen kotorászik a Momentum, amikor az elszámoltatás ügyét veszi elő, de sok párt, köztük a Jobbik és a Fidesz is lépett már színre ilyen ígéretekkel, és eddig egyikből se lett semmi. Változott viszont a helyzet annyiban, hogy nagyon egyértelmű, kik azok a kevesek, akik a semmiből lettek multimillárdosok 2010 óta.

Hétvégén az ellenzéki pártok eldöntötték, hogy augusztusban indul az előválasztás, a képviselőjelölteknek 400, a miniszterelnök-jelöltek 20 ezer ajánlást kell összegyűjteniük.

Kéri László politológust kérdeztük, aki elmondta: voltak alapvető kérdései, mert ezt a folyamatot legalább fél éve ígérik a pártok. Remélte, hogy legkésőbb most tavasszal dűlőre jutnak, és úgy tűnik, hogy ezt viszonylag jól megoldották. A kérdések között említette, hogy mindenhol kell-e előválasztás, mi lesz a civilekkel, írnak-e előbb programot, vagy ráér, és ezekre szerinte viszonylag megnyugtató válaszok születtek. Úgy véli, nem baj, hogy ha mind a 106 körzetben lesz előválasztás, még akkor se, ha legalább 20-30 helyen megvannak egy-egy pártnak a viszonylag ismert emberei, jó esélyekkel.

Ugyanis az előválasztás lényege, hogy a politika súlypontja átkerül a választókra. Az a bázis, amelyik 2014-ben és 2018-ban is megközelítőleg akkora volt, mint a Fidesz támogatottsága, és akkor lényegében hiába ment el szavazni, mert szétaprózódott az ellenzék, most a kormánypárt egyenrangú kihívójának érezheti magát. Megkaphatja azt az élményt, hogy alkotó része ennek a folyamatnak, rajta is múlik valami. Az előválasztás tehát fölkelti a választókban azt a vágyat, hogy igenis kíváncsiak rá a pártok, és „ennél jobb kampányt nem folytathat az ellenzék, mert más lehetősége úgy sincs”. Országos médiába nem fér be, pénze nem lesz, plakátokat alig tud kitenni, a helyi közigazgatást pedig a megyei jogú városok szintje alatt javarészt a Fidesz dominálja.

Az úgynevezett elszámoltatásban a Momentum tűnik a legkeményebbnek. Kéri László felhívta a figyelmet arra, hogy amikor feltűnt a Jobbik, akkor „húsz évet a húsz évért” szlogennel kampányolt. Ezzel volt tele a város, ezzel lett milliós párt. A Csurka-párt is ilyesmit mondott, a Fidesznek is „szörnyű nagy volt a szája”, hogy micsoda elszámoltatások lesznek, és egyikből se lett semmi. Bár úgy tűnik, ebből nem tanul a Momentum, mégis megváltozott az ország: eddig nem lehetett ennyire egyértelműen nevekhez és százmilliárdos vagyonokhoz kötni azt, ami millióknak borzalmasan büdös. Ha elkezdik nevesíteni, hogy kikről van szó, összegyűjtik a nagy vagyonok adatbázisát, bemutatják, hogy az illetők 2010-ben még nagy nullák voltak, mára pedig sokmilliárdos vagyonok letéteményesei, akkor lehetne látni, hogy komolyan gondolják. Erre van társadalmi igény, felháborodás, morális kritika, a Momentum jó helyen kotorászik. De a politológus látta már ezt a lovat lesántulni az elmúlt évtizedek politikai lóversenyeiben.

Hozzátette: az előző hasonlatnál maradva a Momentum a hatpárti együttműködés ellenére kénytelen az elöl vágtató, félig betört vadló szerepét játszani az önképe, generációs háttere és a politikába berobbanása miatt is, hogy mutassa, mennyire különbözik a többiektől. Kéri László ezeket az akciókat a többi párt helyében nem is nagyon kommentálná. (Klubrádió)