h i r d e t é s

Készüljünk a sáskajárásra? És hogyan?

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Készüljünk a sáskajárásra? És hogyan?

2017. július 12. - 21:29

A globális felmelegedés nemcsak hozzájárul bizonyos fajta rovarok elszaporodásához, de felgyorsítja azok migrációját is. A szakember egyelőre mégsem tart komoly egészségügyi problémáktól. - írja a nepszava.hu.

Forrás: nepszava.hu

A jól megszokott szúnyogok, legyek és egyéb mérsékelt övi "kártevők" mellett egyre újabb rovarok. bogarak jelennek meg környékünkön és otthonainkban.

Némelyek olyan csípésekkel támadnak, amelyeknek a következményei még az orvosokat is megdöbbenti. Idén májusban az Égei-tenger északi részén fekvő görög Ai-Sztratisz (más néven: Agiosz Efsztratiosz) szigetén rendkívüli állapotot kellett kihirdetni sáskajárás miatt. Mindez nem független a klímaváltozástól.

A különböző kutatások egybehangzóan arra utalnak, hogy a globális felmelegedés nemcsak hozzájárul bizonyos fajta rovarok elszaporodásához, de felgyorsítja azok migrációját is.

A migráló rovarok élő tömege közel nyolcszorosa a madarakénak

- ez derült ki abból a nemzetközi felmérésből, amelyet a Science közölt idén januárban. Tehát óriási tömegről van szó, amelyből egyes fajok veszélyeztetetté válnak, mások pedig megerősödnek.

Ez utóbbiakhoz tartoznak például a kullancsok, amelyeknek kedveznek a rövidebb telek.

  • Terjeszkedésükre jellemző, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt években megkétszereződött a kullancs által terjesztett Lyme-kóros esetek száma.
  • A vörös, vagy más néven tűzhangya, amely már az 1950-es években szerepelt amerikai horrorfilm rémeként, Dél-Amerikából indult el világhódító útjára. Falánksága nemcsak a veteményekre, hanem számos kisebb állatra, sőt, a földön fészkelő madarakra is kiterjed, csípése az embernél súlyos allergiás tüneteket okozhat.
  • Ugyancsak a gabonaföldeken okoz nagy pusztítást a zöld pajzsbogár, amely korábban a Mediterrán-medencében, Afrikában és Ausztráliában volt honos, de az utóbbi időkben már a brit szigeteken is garázdálkodik.

Zacher: inkább a hőguta okozhat gondot

A következő 30-40 évben nem várható, hogy rovarok migrációja komoly egészségügyi problémát okozna nálunk

– mondta a Népszava kérdésére Zacher Gábor toxikológus, aki szerint a globális felmelegedésnek inkább olyan hatásait érezzük, mint az ózonpajzs vékonyodása, amellyel nő a hőguta, illetve az idős embereknél a kiszáradás veszélye.

Ugyanakkor, tette hozzá Zacher, számolni kell azzal, hogy az országba érkező migránsok magukban hordozhatnak különböző rovarok okozta, a mi égövünkön szokatlan fertőzéseket, mint például a maláriát, melynek kórokozójával ő maga is találkozott egy ilyen páciensnél.

  • Mindezek ártatlan jószágok az ázsiai tigrisszúnyoghoz képest, amelynek egy rokonát, a koreai szúnyogot tavaly már Baranyában azonosították a pécsi Szentágothai János Kutató Központ munkatársai.

Invazív fajról van szó, amely új környezetben is feltalálja magát.

Mivel ilyenkor gyakran versenytárs, természetes ellenség és a fajt pusztító betegségek nélkül marad, hihetetlen mértékben képes elszaporodni.

Ezt a szúnyogfajtát teszik felelőssé az Indiában gyakori chikungunya-láz vagy a nyugat-nílusi láz terjesztéséért, amellyel nemcsak embereket, hanem lovakat, kutyákat és más állatokat is képesek megfertőzni.

  • Ezek hazánkban eddig csak behurcolt betegségekként jelentkeztek, de Olaszországban és Franciaországban már tört ki kisebb chikungunya-járvány.

A korábban abszolút trópusi betegségnek tartott malária is egyre inkább terjeszkedik a „hűvösebb” területek felé.

A Pennsylvaniai Állami Egyetem (Penn State University) 2014-ben tette közzé kenyai kutatásainak eredményét: az afrikai ország négy különböző éghajlatú zónájában figyelték meg a maláriaszúnyogok tevékenységét, és arra a következtetésre jutottak, hogy a korábbi „vadászterületeiken”, a nagy síkságokon csökkent az aktivitásuk, míg a kevésbé forró, magasabban fekvő zónákban erősödött.

  • Mindez azért van így, mivel a szúnyogok ektoterm lények (mint a madarakon és az emlősökön kívül az összes állat), vagyis hőmérsékletük alkalmazkodik a külső hőmérséklethez, és az extrém melegben nem tudják a vírust átadni áldozataiknak.

Így a Michael Mann professzor vezette csapat gyakorlatilag egyetlen ország területén mutatta ki a klímaváltozás egyik veszélyes következményét.

  • Ezt támasztotta alá az idén egy újabb amerikai kutatócsoport, akik az eddig „védettnek” tekintett kolumbiai és etiópiai fennsíkokon regisztráltak maláriás megbetegedéseket.

Ugyancsak a „magaslati védőpajzs” megtörését illusztrálja, hogy Bolíviára februárban a görög szigeten három hónappal később tapasztalt „bibliai átok” csapott le, és a sáskajárás több ezer hektárnyi gabonaföldet tarolt le.

Ezt az általános tendenciát rögzítették brit tudósok, akik a világon elterjedt 612 különböző kártékony rovar migrációját követik.

  • A Nature Climate Change-ben közzétett tanulmány szerint az 1960-as évek óta e rovarok folyamatosan terjesztik élőhelyeiket a két sarkkör felé, évtizedenként 26,6 kilométerrel.

Daniel Bebber, az exeteri egyetem kutatója szerint ha ez a jelenség folytatódik, a világ népességének rohamos növekedésével, és a mezőgazdasági területek egyre nagyobb mértékű pusztulásával együtt súlyos fenyegetést jelent a világ élelmiszer-biztonságára.

  • A kártevőket segíti a felmelegedés azzal is, hogy felborul számos élelmiszernövény érési ideje, és a növekedés legkritikusabb pillanataiban szenvedik el az élősködők támadását.

Sötét képet festett a jövőről a tavalyi marrákesi klímakonferencián Flavia Bustreo, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazgató-helyettese: az előrejelzések szerint 2030 és 2050 között évente 250 ezerrel többen halnak meg közvetve vagy közvetlenül a klímaváltozás miatt, és az okok között említette a különböző rovarok által terjesztett fertőzéseket is.

Húsevő baktérium a Balti-tengerben

Az emelkedő hőmérséklet az emberre veszélyes vírusok és baktériumok, illetve hordozóik terjedését is segíti. Például a Vibrio vulnificus húsevő baktérium, amely halásos betegséget képes okozni, eddig csak délebbi tengerekben fertőzött, mára a Keleti(Balti)-tengerben is feltűnt.

A Vibrio vulnificus kétféleképpen fertőz; nyers kagylófélék fogyasztása útján, illetve, ha valaki nyílt sebbel a testen fürdőzik a tengervízben.

nepszava.hu