A jelentés egy része a szervezet által évek óta hangsúlyozott kifogásokat sorolja,  az eddigieknél részletesebben, és egyúttal új problémák is felkerültek a magyar kormánynak küldött kritikai megjegyzések és felszólítások között.

Ezek között szerepel  többek között, hogy a kormány vonja vissza  a civileket megbélyegző törvényt, sürgősen találjon megoldást a menekültügyi rendszer emberi jogsértéseire, tegyen lépéseket az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálására, valamint hogy ratifikálja végre az Isztambuli Egyezményt és alakítson ki stratégiát a női esélyegyenlőtlenség és a családon belüli erőszak elleni érdemi fellépésre.

A mostani jelentés Dunja Mijatovic és munkatársainak idén februári magyarországi látogatása során tapasztaltakat  összegzi. A küldöttek találkoztak a kormány és az igazságszolgáltatás  képviselőivel,a közigazgatásban emberi jogvédelemmel foglalkozó szervezetekkel és  civilekkel találkozhattak, köztük Pintér Sándorra, Trócsányi m iniszterrel, az Emmi államtitkárával Pacsay-Tomassich Orsolyával, s a Miniszterelnökségről Varga Judit Európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárral, a Kúria elnökével Darák Péterrel, az Alktománybíróság elnökével Sulyok Tamással, Székely László ombudsmannal, az Egyenlő Bánásmód Hatóság vezetőjével Honecz Ágnessel, Németh Zsolttal, az  Európa Tanács magyar küldöttségének vezetőjével, valamint  civilekkel.

Az emberi jogi biztos ezt követően vonta le azt a következtetést, hogy egymással összefüggő módon vannak problémák Magyarországon az emberi jogok tiszteletben tartásával a menekültekkel való bánásmód, a civilek, az igazságszolgáltatás függetlensége és a nemek egyenlősége terén.

Mijatovic ezért felszólítja  a kormányt a “tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet (migrációs válsághelyzet”) meghirdető rendelet visszavonására , mert ezt szerintük nem indokolja az ideérkező menekültek és menedékkérők  száma. A biztos hangsúlyosan – és nem először – sürgeti: hagyja abba a kormány az idegengyűlölő magatartást terjesztő menekültellenes retorikát.

A biztos szerint a magyar állam korlátozza a  menedékkérők nemzetközi védelem igényléséhez való jogát a 2 tranzit zónában, ahova eleve kevés embert engednek be.  Ezért sürgeti, hogy minden a területen jelenlévő menedékkérőnek adják meg a hozzáférést a nemzetközi védelmi eljárás igényléséhez, vagyis ahhoz, hogy legalább elbírálásra beadhassák a menedékkérelmet.

A jelentés szerint aggályra aggasztó a rendőri erőszak alkalmazása a külföldiek “eltávolításakor”, s az, hogy megfelelő jogalap nélkül tartanak fogva menedékkérőket,köztük gyerekeket a tranzitzónában.

A biztos felszólítja a kormányt, hogy azonnal hagyja abba a menekülők éheztetését. Ezzel kapcsolatban a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is közbelépett már,  s Mijatovic emlékeztet a februári látogatás óta 8 alkalommal derült ki , hogy menekülő emberek nem kaptak ételt tranzitzónában.

A jelentés kitér a civilek megbélyegzésére, az őket lejárató kampányokra, tevékenységük korlátozására, mely a biztos szerint “ teljesen  törvénytelen egy demokratikus társadalomban”. Emlékeztet: bár vonatkozó, homályosan fogalmazó törvényt nem tartják be egyelőre, nagyon káros következménye lehet az emberi jogvédők munkájára, ezért  “ezt a káros törvény vissza kell vonni”.

Mijatovicék szerint márpedig a kormánynak nemcsak, hogy tekintetbe kellene vennie a civilek véleményét, hanem bátorítani és állami forrásból kellene segíteni a munkájukat.

Az igazságügyi reform kapcsán is aggályainak ad hangot a ma közzétett jelentés, hangsúlyozva a szükségét annak,hogy a Handó Tünde-féle OBH működésének ellenőrzésére szükséges fékek és ellensúlyok fontosságát. A közeljövőben  létrehozandó közigazgatási bíróságok kapcsána jelentés üdvözli, hogy a kormány ezzel kapcsolatban egyes részleteket módosított a Velencei Bizottság ajánlása alapján, de továbbra is túl nagy szerep jut az igazságügyminiszternek a bírák kiválasztásában és e bíróságok működtetésében, ezért független belső irányítás (self-governance) létrehozását javasolja a tervezett közigazgatási bírósági rendszeren belül.

A jelentés szerint a nők esélyegyenlősége terén visszaesés történt Magyarországon 2010 óta (utolsó előtti helyen állunk mostanra ebben a tekintetben az EU-ban).

A nők politikai reprezentációja megdöbbentően alacsony, s a nőpolitika szorosan kapcsolódik a kormány családpolitikájához. 

Bár a kormány tesz erőfeszítéseket a nők munkaerőpiaci helyzetének a javításáért, az új családtámogatási rendszer például elsősorban gyermekeket szülő társadalmi szereplőként tekint a nőkre. Ez pedig magában foglalja a sztereotípiák megerősítésének veszélyét.

Az emberi jogi biztos szerint a kormánynak új stratégiát kellene kialakítania  nők elleni erőszak meglétének tudatosítása, az ilyen ügyek felderítési arányának növelése és a jelenség elleni küzdelem megerősítése érdekében, s ezért a rendőrségen és az igazságszolgáltatáson belül megfelelő, érzékenyítő képzést kellene biztosítani az ilyen ügyekkel foglalkozó szakembereknek.

atlatszo.hu