A lapnak végül a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz (NAIH) segített, így kiderült, hogy a becslést a Pénzügyminisztérium készíti figyelembe véve a KSH a január-augusztusi általános fogyasztói árnövekedést, valamint a nyugdíjas fogyasztói árnövekedést a tárgyév első nyolc hónapjára.

A nyugdíjtörvény felhatalmazása alapján a kormány hozza meg a döntést az emelésről, és kormányrendeletet ad ki róla.

A nyugdíjtörvény rögzíti, hogy a nyugdíjakat januárban annyival kell emelni, amennyi az adott évre a költségvetésben tervezett fogyasztói árnövekedés. Ez a tavalyi évre 2,8 százalék volt. Arról is rendelkezik a jogszabály, hogy ha év közben kiderül, hogy az infláció a betervezettnél valószínűleg nagyobb lesz, a nyugdíjasoknak kiegészítő nyugdíjemelés vagy egyösszegű kifizetés jár novemberben.

Legalább 1 százalékos eltérés esetén novemberben – januárig visszamenően – kiegészítő nyugdíjemelést kell adni, a január-októberi különbözetet, plusz novemberre már emelt nyugdíjat, és decemberben is az emelt nyugdíjat kell folyósítani.

Ha az eltérés 1 százaléknál kisebb, akkor novemberben az egész évre szóló különbözetet egyben kell kifizetni, és januártól kell a novemberi pótlólagos emelést is tartalmazó emelt nyugdíjat adni.

A novemberi nyugdíjkorrekciónál „a nyugdíjasok fogyasztói árnövekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét” – idézi a törvényt a 24.hu.

A portál korábban próbált információhoz jutni a PM-től, az EMMO-től, de nem kaptak választ. Érdemi információ a közérdekű adatigénylésekre sem érkezett. A PM például azt írta, hogy nem adatkezelő és ugyanezt írta a Miniszterelnökség is. (napi.hu)