A magyar egészségügyi költések is alatta maradtak az uniós, valamint a szlovák és német átlagnak. A 4,8 százalékos kiadásunkkal szemben a szlovákok 7,4, a németek 7,2 százalékot tudtak az egészségügyre szánni. Az EU-átlag 7,1 százalék volt két évvel ezelőtt. A románok 4 százaléka viszont ezen a téren is elmaradt a magyartól.

A magyar GDP 14,3 százaléka ment el 2016-ban szociális feladatokra az Eurostat szerint, miközben az EU átlaga 19,1 százalék volt. Az egyes tagországok közt válogatva megállapíthatjuk, hogy erre a területre a térségbeli konkurensünk, Szlovákia is többet fordított (15,1 százalék). A legfejlettebbek közt is kiemelkedő Németország ennél is nagyvonalúbb tudott lenni, ott a GDP 19,3 százaléka jutott szociális célokra. Románia ugyanakkor a magyarnál kisebb arányban költött a szegényekre, rászorulókra: keleti szomszédunk a GDP-je 11,6 százalékát biztosította ilyen kiadásokra.

Talán meglepőnek tűnik, de az oktatásban nem állunk rosszul. Holott a forráshiány e területen is jelen van a panaszok alapján. A magyar kiadás a nemzeti össztermék 4,9 százaléka volt 2016-ban, miközben az uniós átlag 4,7 százalék volt, a szlovákok 3,8 százalékot költöttek, a németek 4,2 százalékot. A románok pedig csak 3,7 százalékot. Persze a rendelkezésre álló összeg nem minden, a költés szerkezete is nagyban befolyásolja, hogy milyen hatékonysággal tudja felhasználni adott terület a forrásokat. Mindenesetre érdemes leszögezni, hogy pusztán az össztermék alapján e téren nincs okunk szégyenkezni.

Nem sajnáltuk a pénzt a gazdaságfejlesztésekre sem. A magyar 7,1 százalék magasan felette van az uniós 4 százaléknak, de bőven veri a szlovák és a román 4,5 százalékot, a német 3,1 százalékról nem is beszélve. (mfor.hu)