h i r d e t é s

Komoly szerepe lehet egy vírusnak a földi időjárás alakulásában

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

Komoly szerepe lehet egy vírusnak a földi időjárás alakulásában

2019. október 31. - 10:44

Egy fitoplanktonokat megfertőző kórokozó közvetlenül befolyásolhatja a felhőképződést és a felszínt elérő napfény mennyiségét is.

Az Emiliania huxleyi nevű mikroszkopikus eukarióta - Forrás: ipon.hu

A fitoplanktonok fontos szerepet játszanak tengeri ökoszisztémákban, egy izraeli kutatócsoport legfrissebb eredményei szerint azonban az időjárás alakulásába is beleszólhatnak. Az Emiliania huxleyi nevű mikroszkopikus eukarióták (lásd a fenti képen) ugyanis egy vírus hatására ledobják meszes vázukat, amely a levegőbe kerülve aeroszolként viselkedik, vagyis visszaveri a napfény egy részét és befolyásolja a felhők képződését.

A szakértők az óceán és a légkör interakcióit kutatják, még pontosabban azt, hogy a vízi ökoszisztéma milyen hatással lehet az időjárásra. Ennek vizsgálata közben akadtak rá az EhV nevű vírusra, amely fitoplanktonokat fertőz meg. Mint kiderült, a vírusfertőzés hatására az E. huxleyi által ledobott, kalcium-karbonátból álló vázdarabok bekerülhetnek a tengeri aeroszolok közé, vagyis a vízpárával együtt átkerülhetnek a légkörbe.


Ilyen vázdarabokat dob le magáról a fitoplankton
Forrás: ipon.hu

Ezekről a tengeri aeroszolokról pedig egy ideje már tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak a légköri folyamatokban. Mivel a földfelszín 70 százalékát óceánok borítják, bőven van belőlük, és az atmoszférába kerülve például alkalmasak arra, hogy elősegítsék a felhőképződést, mivel rajtuk összegyűlhet a víz, illetve különféle kémiai reakcióknak is felületet biztosíthatnak. Ezen túl abba is jelentősen beleszólnak, hogy mennyi napfény éri el a felszínt, felületük ugyanis hatékonyan visszaveri a Nap sugarait.

A laborkísérletek során kiderült, hogy a rendkívül elterjedt E. huxleyi és az megfertőző vírus révén a vártnál nagyobb mennyiségű és méretű mészdarabok kerülnek a levegőbe, ami azt jelenti, hogy hatásuk az időjárásra még nagyobb lehet a korábban feltételezettnél. A légkörbe felszökő darabok 3–4 mikrométeresek, ráadásul eredetük miatt olyan alakúak, mint egy-egy apró ejtőernyő. Jellegzetes szerkezetük pedig egyrészt nagy felületet biztosít, másrészt jelentősen megnyújtja azt az időt, amit a levegőben képesek tölteni.

A kutatócsoport a vizsgálat következő szakaszában egy tényleges moszatvirágzásnál akarja vizsgálni a kis mészváz-darabok viselkedését és időjárásbefolyásoló szerepét. (ipon.hu)