Ha ehhez még hozzávesszük a 2019 második félévi jelentős gyengülést is, akkor különösen ijesztő lehet a kép, áll az ÁrfolyamTudós.hu elemzésében. Hiszen tavaly az első fél évben még 310-320 között volt az euró jellemző ára. De milyen a nagy kép nemzetközi összehasonlításban, illetve hosszabb távon?

Forintgyengülés és koronazuhanás

Több európai devizánál komoly gyengülés kezdődött a koronavírus-válság kitörése idején, márciusban. Messze legerősebben a norvég korona gyengült, egy időben 26 százalékkal állt az euró/korona az év elejei szintje felett. A forint fele ekkorát sem esett a legrosszabb tavaszi pillanataiban (mintegy 12 százaléknál tetőzött az árfolyam). Akkoriban a cseh korona és a lengyel zloty sem maradt el egyébként fizetőeszközünktől túlságosan, 8-9 százalékkal is drágább lett az euró ezekben mérve. 

A svájci frankot és a svéd koronát nem mozgatta meg túlságosan a tavaszi válság. A román lejnél és még több más devizánál pedig a piaci mechanizmusok csak korlátozottan érvényesülnek, a jegybank ugyanis "menedzselt lebegtetést" alkalmaz. Vagyis rendszeresen közbelép az árfolyam alakítása érdekében. 

Az euróhoz kötött, vagy jegybank által stabilizált európai devizák:

• Bolgár leva
• Dán korona
• Horvát kuna
• Román lej
• Szerb dinár

Lengyel és cseh barátaink leköröztek

A mai napig mérve, ebben az évben bizony a fejlett európai országok szabadon lebegő devizái közül egyértelműen a forint gyengült leginkább, 9,8 százalékkal. Mostanáig a norvég koronát is sikerült megelőznie, alulmúlnia. A norvég deviza egyébként az olajárral mutat erős összefüggést, miután az ország legfőbb bevételi forrását a fekete arany jelenti. A forintot így leginkább a lengyel zlotyval és a cseh koronával lehet összevetni, amelyek sokkal kevesebbet estek. Így különösen jól látszik, hogy devizánk valóban milyen gyengécske.

A forint 2003-ban kezdett el valóban szabadon lebegni, azóta nem, vagy csak közvetve, például a kamatokon keresztül avatkoznak be az árfolyamába. 2004 óta a norvég korona mutatja a legnagyobb gyengülést, de szorosan nyomában a forint, annak nyomában pedig a román lej és az angol font is. A lengyel zloty és a cseh korona viszont erősödött ezalatt a közel 17 év alatt, meg persze a svájci frank is.

Forintgyengülés és európai devizák. Keresztárfolyamok az euróhoz képest, 2004 elejétől (Tradingview.com)

A feltörekvő piaci deviza-roncsderbi 

Ha viszont földrajzilag tekintünk távolabbra, Európán kívülre, akkor a forint már nem is tűnik annyira gyengülő devizának. Ugyanis valóságos roncsderbi tanúi vagyunk. 

Ebben az évben a nagyobb feltörekvő országok közül a brazil reál és a török líra versenyeznek az utolsóságért, mindkettő 40 százalék feletti mértékben gyengült (BRL és TRY). Még úgy is, hogy nemrég a török jegybank drasztikusan kamatot emelt, és maga Erdogan elnök ígérte meg a gazdaságpolitika korrekcióját. 

Brazília nyersanyag-kitettsége jelentős, de gyengült a hasonló cipőben járó Kolumbia (COP), Dél-Afrika (ZAR) vagy Nigéria pénze is (NGN). Az ausztrál dollár talán azért stabilabb, mert az ország nemrég kilábalt a téli járványhullámból. Másrészt ipari fémeket, szenet exportál, amelyek ára stabilabbak volt. 

Bár az orosz eszközökről, a rubelről (RUB) úgy tartják, hogy az olajáraknak van leginkább kitéve, az ukrán és a belarusz pénzek (UAH, BYN) hasonló mélyrepülést mutattak be. Az egyiptomi font pedig valószínűleg azért nem esett sokat, mert a korábbi években már óriási leértékelődésen ment keresztül.