A mintegy 450 ezer KATA adónem alá eső, jellemzően kisvállalkozó jövőbeli nyugdíja duplán veszélynek van kitéve. Egyrészt a KATÁ-sok járulékalapja a (2022-ben ráadásul jelentősen, 200.000 Ft-ra növekvő) minimálbér alatt lesz jócskán, másrészt ugyanebből kifolyólag a szolgálati évek számításánál is un. arányosítást kell alkalmazni az esetükben. A KATA adónemet választók így dupla bajban lesznek, nem véletlen, hogy egyre több szó esik mostanában arról, hogy meg kell változtatni a KATA szabályozást, sőt vannak, akik a KATA eltörlése mellett kardoskodnak. De mi a helyzet? miért nem lesz nyugdíjuk ezeknek a vállalkozóknak? 

2022-től minden KATA adónem alá tartozó vállakozót fenyeget a kettős nyugdíjveszély 

A kisadózó vállalkozás 2022-ben is a főállású kisadózó után havi 50.000 forint, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet (ahogyan ezt az elmúlt években megszokhattuk) - olvashatjuk a nyugdijguru.hu szakértői oldalon.

A kisadózó vállalkozás maga választhatja meg, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű – minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint – tételes adót fizet, vagy sem.

A főállású kisadózó e jogállás időtartama alatt:

• biztosítottnak minősül, ennek következtében
• a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) meghatározott valamennyi ellátásra (egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátásokra) és
• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.) meghatározott valamennyi ellátásra (így álláskeresési járadékra, nyugdíj előtti álláskeresési segélyre) 
  
  jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapját a a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) határozza meg.

A nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül:

• a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő számításának, és 
• a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának 
  
  a módja.

A nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő megállapításánál a főállású kisadózói jogviszony teljes időtartamát figyelembe kell venni. 

A hölgyek nyugdíja esetében ez kiemelten fontos

Ez a rendelkezés különösen fontos a nők kedvezményes nyugdíját igényelni kívánó főállású kisadózó hölgyek számára, hiszen a katás időtartamuk teljes egészében beszámít a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe (ennek kell legalább 40 évnek lennie), azon belül is a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idővel szerzett szolgálati időbe (ennek kell legalább 32 évnek lennie). Vagyis a főállású katás időtartam maradéktalanul beszámít a jogosító időbe.

Ezzel szemben abban az esetben, ha a főállású kisadózónak a törvényben meghatározott ellátás számítási alapja a mindenkori minimálbérnél kevesebb, a biztosítási időnek csak az arányos időtartamát veszik figyelembe szolgálati időként a nyugdíj összegének kiszámítása során. 

Erről a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. §-a rendelkezik, amelynek (1) bekezdése szerint ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a nyugdíjszámítás során a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe.

Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem és a mindenkori minimálbér arányával. A (2) bekezdés szerint ezt a rendelkezést a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.

2021. december 31-éig csak az 50 ezer forint tételes adót fizető katás vállalkozókat fenyegette kettős veszedelem a nyugdíjuk tekintetében, de a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről benyújtott törvényjavaslat tükrében a 75 ezer forint tételes adót fizető katások is ebbe a körbe kerültek - érvel Dr. Farkas András nyugdíjszakértő.

Az egyik veszedelem az, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) körébe tartozók nyugdíjszámítás során figyelembe vehető szolgálati ideje az arányosítás miatt rövidebb lesz, és e rövidebb (arányosított) szolgálati idő alapján kell majd megállapítani azt a nyugdíjszorzót, amellyel a számított nettó életpálya átlagkeresetüket meg kell szorozni a nyugdíj összegének meghatározásához. 

A másik veszedelem az, hogy e számított nettó átlagkeresetet is csökkenti a katás időszakban beszámítható kereset nagyon alacsony összege.

Az 50 ezer forint tételes adót fizető főállású KATA-s vállalkozó:

Ha a főállású kisadózó 50 ezer forint tételes adót fizet, akkor a nyugellátásra jogosító szolgálati idejét a nyugdíjjárulék alapját képező kereset (2022. január 1-jétől 108 ezer forint) és a mindenkor érvényes minimálbér (2022. január 1-jétől 200 ezer forint) arányában kell meghatározni, vagyis 2022-ben egy katás nap csak 0,54 napnyi szolgálati időnek számít a majdani nyugdíjszámítás szempontjából. 

Ha egész évben katás valaki, akkor 2022-es év 365 napja helyett csak 197 nap olyan szolgálati időt szerez, amely a nyugdíjszámítás során majd beszámítható lesz. 

Az 50 ezer forint tételes adót fizető katások helyzete az előző néhány évhez képest is tovább romlott e tekintetben, mert:

• 2016-ban még 267 napnyi, 
• 2017-ben 257 napnyi,
• 2018-ban 250 napnyi, 
• 2019-ben 236 napnyi, 
• 2020-ban 228 napnyi, 
• 2021-ben 222 napnyi 

szolgálati időt szerezhettek. 

A számításnál ráadásul figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.

A KATA adónem magában foglalja a nyugdíjjárulékot is

Miután a KATÁ-s tételes adó magában foglalja a nyugdíjjárulékot is, az éves keretösszeg szempontjából az alábbiak szerint kell figyelembe venni a főállású kisadózó nyugdíjjárulék-alapot képező keresetét:

50 ezer Ft tételes adó fizetése esetében:

• 2016-ban havi 81.300 Ft, 
• 2017-ben havi 90.000 Ft, 
• 2018-ban havi 94.400 Ft, 
• 2019. első félévében havi 94.400 Ft, második félévében havi 98.100 Ft, 
• 2020. első félévben havi 98.100 Ft, második félévben 102.000 Ft, 
• 2021-ben 102.000 Ft, 
• 2022. január 1-jétől 108.000 Ft (a figyelembe vehető kereset egyik évben sem érheti el az éves keretösszeget)

Ugyanezen összegek 75 ezer Ft tételes adó fizetése esetében a következők:

• 2016-ban havi 136.250 Ft, 
• 2017-ben havi 150.000 Ft, 
• 2018-ban havi 158.400 Ft, 
• 2019. első félévében havi 158.400 Ft, második félévében havi 164.000 Ft, 
• 2020. első félévben havi 164.000 Ft, második félévben havi 170.000 Ft, 
• 2021-ben havi 170.000 Ft, 
• 2022. január 1-jétől havi 179.000 Ft (ez esetben sem lépheti át egyik esetben sem az éves keretösszeget).

(Profitline)