Kuala Lumpur - egy csepp Európa Délkelet-Ázsiában
Kuala Lumpur a 32 millió lakosú, természeti szépségekben bővelkedő Malajzia fővárosa az elmúlt évtizedekben igazi világvárossá fejlődött. Rövid történelme ellenére pedig bővelkedik a változatos látnivalókban. Ez többek között annak köszönhető, hogy építészetében keveredik a régi és az új, a különböző vallások és kultúrák stílusjegyei. Az alábbiakban a város európai vonásait mutatjuk be.
Forrás: wanderwell.hu
A kezdetek
A későbbi Malajzia területét a 18-19. században felváltva birtokolták a hollandok és britek, ám 1824-től utóbbiak uralma alá került a térség. Bár a maláj államok névlegesen megőrizhették függetlenségüket, uralkodóik angol befolyás alatt álltak. Kuala Lumpurt 1857-ben alapították a közelben felfedezett ónbányák kiaknázására, de nevének jelentése (sáros mocsár) sokat elárul a kezdeti idők viszonyairól. A mindenféle tervszerűséget nélkülöző, faházakból álló településen gyakran pusztítottak árvizek, tüzek és járványok. Ez az áldatlan állapot azonban a 19. század végére megváltozott.
A brit korszak
Az 1880-as évekre Kuala Lumpur közigazgatási központ lett (Selangor állam székhelye), és egy újabb hatalmas tűzvész után a brit kormányzó irányításával a város nagy része már tervszerűen, téglából épült újjá. Az építkezésekre a brit gyarmati stílus nyomta rá bélyegét, amelyet a világ számos pontján megtalálhatunk, de legérintetlenebb formájában Kubában és Dél-Amerikában maradt meg.
A beruházások leginkább a kormányzati és egyéb középületeket, valamint az infrastrukturális beruházásokat érintették (pl. vasútállomás), de a gazdag polgárok is koloniális stílusban építkeztek, így Kuala Lumpur belvárosa egységes európai képet kapott, annak ellenére, hogy a britek csak a lakosság elenyésző hányadát alkották.
Keleti hatások
Az európai hatások mellett a maláj és a nagy számú indiai és kínai közösség is saját városnegyedeket épített magának. Az indiaiakat még az angolok telepítették be az ónbányászat miatt, míg a kínaiakat a bővülő kereskedelmi lehetőségek vonzották a városba. Az eltérő vallások és kultúrák egymás mellett élése azonban nem volt mindig zavartalan. A szegényebb malájok és a tehetős kínaiak közötti ellentét főleg az 1957-es függetlenség után éleződött ki. Ugyanebben az évben Kuala Lumpur a Maláj Államszövetség fővárosává vált, és minden korábbinál nagyobb ütemű fejlődés vette kezdetét.
Amennyiben még többet olvasnál erről az érdekes városról, keresd a WanderWell blogbejegyzéseit!
Modern építészet
A fiatal állam az 1980-as évektől hatalmas fejlődésen ment keresztül, ami a főváros építészetére is rányomta bélyegét. Kuala Lumpur ma már 8 milliós világváros, amelynek építészetét modern épületek, bevásárlóközpontok és felhőkarcolók uralják. Utóbbiak közül kiemelkedik a Petronas-ikertorony, amely a város jelképének számít.
