h i r d e t é s

Kufr, azaz hitetlenség

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Kufr, azaz hitetlenség

2020. október 22. - 17:31

A Kufr nem egyenlő az ateizmussal, ami gyakorlatilag egy felfogás, ahol működhet etika, erkölcs.

„Kik hitetlenek, mindegy számukra, hogy intetted őket, vagy sem, nem hisznek.” (Korán 2:6)

„Lám! Allah nem szégyell példát vetni, akár hangyányi legyen az, vagy mi efölött. Hanem kik hisznek, tudják, hogy az Igaz az Úrtól való. De akik tagadnak, mondják: „Allah mit akar ezzel a példával?” Eltévelyít vele sokakat és helyes irányba vezet vele sokakat; de nem tévelyíti el azzal, csak a züllötteket,-„ (Korán 2:26)

Allah megerősíti módszerét, hogy magyarázza és felfoghatóvá tegye Útmutatását. Ez a módszer: példák és szimbólumok adása. Könnyen félrecsúszhatunk, ha a Korán útmutatásait szó szerint vesszük anélkül, hogy nem mélyedünk el a példabeszédek és jelképek mögötti jelentésben.

  1. Aki Isten felsőrendűségét elveti, tagadja a teremtést és az abból eredő rendet, az Isten törvényeit tagadja. Ha pedig Isten törvényeit tagadja, akkor a hívő érvrendszere sohasem fog találkozni a hitetlen érvrendszerével. Két külön világ, melyben bűn és erény összehasonlítása, közös értelmezése reménytelen.
  2. Aki a természetben, világmindenségben működő erőket, törvényszerűségeket aláveti saját szűk határok közt mozgó emberi gondolkodásának, az tagad, vele egyezkedni reménytelen. Ennek ítélete téves, megtévesztő. Nem mágia által bemutatott csodákat kell keresni és azokon elámulni, hanem körbenézni. A természet minden sejtjében ott van a milliónyi csoda, törvényszerűség, melyre nem nyitott szemünk. Ezek a példák azok, melyeknek értése ad útmutatást környezetünk és saját világunk felfogásához, hiszen mindenhol ugyanazok a törvényszerűségek működnek.
  3. Aki tagad, az meggyőzhetetlen, mert egója nem viseli el az alárendeltséget. Márpedig az alárendeltség nem csak a hit, hanem a tudás alapja is.

„Hogy tagadjátok Allahot, midőn halottak voltatok, s életre keltett, majd elmúltatok Általa, majd (újra) felélesztett titeket, majd Hozzá tértek meg? (Korán 2:28)

Csak a modern tudományok kialakulása után válhatott tisztává ennek az áyának az értelme. A Próféta idejében lehetetlen lett volna azon a szinten érteni, mint ma. Ez egy gyönyörű leírás arról, hogy mi teremtmények, miként keltünk életre élettelen anyagokból. Kémiai összetétele testünknek ugyanaz, mint a föld talajáé. Egy írástudatlan Próféta és követői nem tudhatták ezt! Ebből az élettelen stádiumból Ő ad nekünk életet, majd el is veszi azt. A Földi életből való távozásunk egy időben következik be a Túlvilági életbe való megérkezésünkkel. A Túlvilágon egy másik életünk veszi kezdetét, ahol Hozzá térünk meg.

„Kik tagadnak, soha nem segít rajtuk vagyonuk és gyermekeik Allahhal szemben egyáltalán. Ezek a Pokol követői, s ebben ők mindörökkön lesznek.” (Korán 3:116)

„Ó, kik hisznek! Legyetek megtartói az Igazságnak, megvallói Allahnak még akkor is, ha ez ellenetek lenne, vagy szüleitek, hozzátartozóitok (ellen), legyen az gazdag, vagy szegény. Allah az ő Oltalmazójuk. Ne kövessétek a vágyakat, amikor Igazságot tesztek, hogy azok elfordítsanak, vagy szembeállítsanak (az igazsággal). Mert bizony, Allah Értesült arról, amit tesztek (Korán 4:135)

Az Iszlám jog magasabb szinten áll, mint a korábbi Római Jog, vagy más emberi jogi létesítmény.
Sokkal áthatóbb, szókimondóbb, mint a finomkodó, spekulációra alkalmas Görög filozófusok joghirdetése. A belső mozgatókat kutatja. Minden motivációnkat, cselekedeteinket Allah előtt éljük meg és realizáljuk, így Ő mindenről tud.
Néhányan a gazdag oldalára állnak, reménykedve abban, hogy kapnak valamit tőlük. Mások pedig a szegényeket istápolják, mert hat rájuk az ő védtelenségük. Mindkét viselkedés hibás. Igazságot kell keresni, nem félelmet, vagy előnyt. Ami a jogos érdekeket illeti, a gazdag és szegény egyaránt Allah védelme alatt áll, de egyik sem várhatja el, hogy mások felett plusz jogokat, kiváltságokat élvezzenek.

Ó, kik hisznek! Higgyetek Allahban, az Ő Prófétájában, a Könyvben, ami az Ő Prófétájára kinyilatkoztatott és a Könyvben, mi előtte nyilatkoztatott ki. Aki tagadja Allahot, az Ő Angyalait, az Ő Könyveit, az Ő Prófétáit és a Végítélet Napját, az messzi eltévelyedéssel tévelyedett el.” (Korán 4:136)

Ez a Monoteizmusról szóló tiszta nyilatkozat. Mindegy, hogy melyik Könyv, Próféta vagy Angyal essen szóba, ha valakinek igaz hite van ezekben, Allahban és a Végítélet Napjában, akkor hívőnek tekintendő

  1. Az igazság nem korlátozódik egy könyv követőjére sem. Az igazság egyetemes és az emberiség egészére érvényes. Ahogy a gravitáció mindenkire éppúgy hat, nem részesíthető senki sem előnyben, vagy hátrányban saját elgondolása, tézise miatt.
  2. A mikrokörnyezetre is igaz ugyanez a tétel. Családon belül sincs kiváltság igazság tekintetében. A jogalkalmazás folyamán tilos tekintetbe venni, hogy ki kinek hozzátartozója, a tanúvallomás tekintetében pedig tilos tekintettel lenni a családi kötelékre, ha az igazság a tét.

„Azok, kik tagadják Allahot, az Ő Prófétáit és el akarják választani Allahot az Ó Prófétáitól, mondván: „Hiszünk néhányban és tagadunk néhányat.” Ezek között akarják az utat venni,- (Korán 4:150)

Ezek ők, a hitetlenek valóban. Előkészítettük a hitetleneknek az iszonyú büntetést.” (Korán 4:151)

„Tagadnak, akik mondják: „Mert bizony, Allah a harmadik a háromból (Szentháromságból egy).” Nincs más Isten, csak az Egy Isten. Ha nem fejezik be azt, amit mondanak, megérinti azokat, kik hitetlenek közülük, a fájdalmas büntetés.” (Korán 5:73)

„Átkot szór Dávid és Jézus, Mária fia nyelve azokra, kik tagadnak Izrael fiai közül, miáltal engedetlenek voltak és törvényt sértettek. (Korán 5:78)

  1. A hit vagy teljes, vagy nem létezik. Ha Isten lebocsájt egy könyvet saját törvényével, nem lehet előállítani azt a helyzetet, hogy egyik részét elfogadom, a másikat nem. Isten nem specifikál. Általános Igazságot ad az ember kezébe, melyet a kor embere specifikálhat saját idejére és helyére, de az általános téziseket nem változtathatja meg, azokat kétség nélkül el kell fogadnia.
  2. Mivel az ember sosem azt nézi, hogy miként szolgálhat, hanem azt, hogy miként uralhat egy helyzetet, Isten törvényeit átírják, hogy e cél teljesüljön. A Korán előtti Szent Könyvek ezt az esetet példázzák. Mai állapotukban nem azok, amik eredeti állapotaikban lehettek. Az eredeti állapotukról pedig senki sem tud. Az Iszlám elfogad minden Ábrahámi alapon működő Monoteizmust és azok Szent Könyveit. Istentagadásnak tartja azok átírását.

Címkék: