Alkotmányellenes, érdektelen vagy rosszul megfogalmazott kérdések jellemzik a civilek által március 15-n meghirdetett népszavazási kezdeményezést – mondta a Kossuth Rádióban Lánczi Tamás politológus.

Tizenkilenc tárgyban népszavazást tartani az még a népszavazások hazájában, Svájcban vagy az Egyesült Államokban is nagyon problematikus lenne, ilyen sok kérdést képtelenség megjegyezni – mondta a 180 percben Lánczi Tamás politológus.

A Századvég Alapítvány vezető elemzője annak kapcsán nyilatkozott, hogy a március 15-ei civil demonstráció szervezői az Orbán-rendszer lebontásáért, az "új magyar köztársaságért" tizenkilenc "rendszerbontó" népszavazási kezdeményezést indítanak. A kezdeményezést a budapesti tüntetésükön jelentették be a rendezvény szónokai. Utóbbiak közt volt Lattmann Tamás nemzetközi jogász, Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas költő, drámaíró, Gulyás Balázs, a "Százezren az internetadó ellen" elnevezésű Facebook-csoport aktivistája, Vajda Zoltán, a "60ezren a magánnyugdíjukért" Facebook-csoport képviselője, valamint Kulka János Kossuth-díjas színművész.

Lánczi Tamás szerint a népszavazásra szánt kérdések egy része nem bocsátható ilyen voksolásra, mert alkotmányellenes lenne, egy másik részük érdektelen a választópolgárok számára, és olyanok is vannak köztük, amelyek politikai értelemben rosszul vannak megfogalmazva.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász a március 15-ei demonstráción népszavazási pontok egyik csoportjaként említette a korrupció elleni fellépésre vonatkozó kérdéseket, amelyek valódi vagyonnyilatkozatokat, nyilvános és átlátható közbeszerzéseket szorgalmaznak, "európai ügyészség" létrehozását, továbbá azt kívánják elérni, hogy ne lehessen titkosítani a nagy állami beruházások iratait. vajda Zoltán arról beszélt, népszavazási kérdéseikkel érnék el a kötelező kamarai tagság eltörlését, az egyéni magánnyugdíj-számlák létrehozását, az ingyenes elkerülő utakat és autópálya-szakaszokat, az állam dohánymonopóliumának megszüntetését, a boltok zárva tartásának feloldását, valamint azt is, hogy "Orbán a Várba költözzön". Gulyás Balázs elmondta még, nyilvánossá tennék az ügynöklistákat, valamint a paksi bővítés dokumentumait, megszüntetnék a közmunkások kizsákmányolását, a tankötelezettséget pedig visszaállítanák 18 éves korig.

Lánczi Tamás szerint több kérdés kacifántos, és európai uniós keretelvekre hivatkozik, ami nagyon távol áll egy átlag magyar ember életétől. Az egyik kérdés például azt tudakolja, a választópolgár egyetért-e azzal, hogy az országgyűlés foglalja törvénybe az Európai Unió zöldenergiáról szóló 2009/28/EK irányelvében foglalt célkitűzések teljesítésének kötelezettségét. A politológus szerint ebből már érzékelhető, hogy egyfajta kis politikai abszurdról van szó. Úgy véli, a probléma a politikai dilettantizmus, miközben a kezdeményezés mögött nem csak civilek, hanem profi politikai pártok állnak, mint a DK és az MSZP.

Lánczi Tamás szerint azon is érdemes egy pillanatra elgondolkozni, a szervezők miért éppen tizenkilenc kérdést tartottak népszavazásra bocsátandónak, hiszen a politikában mindennek szimbolikája van. Úgy véli, a magyar politikában a tizenkilences szám egyedül a Tanácsköztársaságra utal.

A politológus a Kossuth Rádió műsorában beszélt az áprilisban esedékes tapolcai időközi országgyűlési választásról is. Úgy látja, ez a terület karakterisztikájában nagyon eltér az országos átlagtól, olyan háromfejű választókerület, amelyben egyformán erős a Fidesz, a Jobbik és az MSZP, ezért teljesen nyitott lesz a küzdelem.

hirado.hu