Mostanra azonban változott a helyzet. A jelenlegi kirgiz elnök, Szadir Dzsaparov eltökélt szándéka, hogy újradefiniálja országa szerepét a regionális és tágabb értelemben vett nemzetközi kapcsolatokban, amit bizonyít, hogy többek között Üzbegisztánnal és Kínával is megállapodásokat írt alá az infrastruktúra és a tranzitfejlesztés terén való együttműködésről. A megújult optimizmus alapja az a bejelentett terv, hogy Kirgizisztán 2023 végére megkezdi a stratégiai jelentőségű Kína-Kirgizisztán-Üzbegisztán vasútvonal saját részének építését, habár a projekt finanszírozási mechanizmusának részletei továbbra is tisztázatlanok.

Amikor Dzsaparovot 2022. januárjában Kirgizisztán elnökévé választották, külpolitikai prioritásként a világ egyik legnagyobb aranybányájának, a Kumtor bánya államosítását, a szomszédos Üzbegisztánnal és Tádzsikisztánnal fennálló határviták rendezését, valamint a Kína-Kirgizisztán-Üzbegisztán vasútvonal befejezését jelölte meg. Eddigi eredményei ezeken a frontokon meglehetősen figyelemre méltóak. Tavaly a kirgizisztáni kormány hivatalos megállapodást kötött a kanadai Centerra bányavállalattal a Kumtor államosításáról. A bánya és az aranyexportból származó bevételek teljes ellenőrzése jelentősen növeli az ország gazdasági és pénzügyi függetlenségét.

2023. január végén, Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök látogatása során a két vezető kijelentette a két szomszédos ország közötti történelmi határmegállapodást ratifikáló belföldi eljárások befejezését, sőt, azóta átfogó stratégiai partneri szintje emelkedtek a kapcsolatok A kirgizisztáni-üzbegisztáni határmegállapodás erős lökést adhat Kirgizisztán és Tádzsikisztán közötti határvita feloldásának is, annak ellenére, hogy a két ország két rövid határháborút vívott a Fergána-völgyben 2021. áprilisában és 2022. szeptemberében. Az összecsapások együttesen több mint 150 ember halálát okozták. A Fergána-völgy termékeny földjein Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán osztozik, és külföldi szakértők régóta potenciálisan konfliktusveszélyes területnek tekintik. Dzsaparov többször kijelentette, hogy a kirgizisztáni-üzbegisztáni határegyezmény példaként szolgálhat egy hasonló megállapodáshoz Kirgizisztán és Tádzsikisztán között is.

A Kínát, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal összekötő vasútvonal építésével kapcsolatos összes technikai kérdés is rendezésre kerül lassan, beleértve a vasútvonal kirgizisztáni területen belüli útvonalával kapcsolatos megfontolásokat és a vasúti nyomtáv méretét. Így már csak a finanszírozási mechanizmusról kell dűlőre jutni, miután a Kína által készített megvalósíthatósági tanulmány idén nyáron elkészül. A tény, hogy kínai mérnökök irodákat létesítettek Biskekben és aktívan tevékenykednek az országban, azt bizonyítja, hogy ezúttal úgy tűnik, hogy minden fél elkötelezett a projekt megvalósítása mellett. A kínai állami vasúttársaság Tervezési és Felmérési Intézetének végleges megvalósíthatósági tanulmánya várhatóan június 1-jére készül el.

Ha a vasútvonal elkészül, nemcsak több százmillió dolláros tranzitbevételt generál Kirgizisztánnak, hanem az országot bekapcsolja az épülő, Oroszországot elkerülő kelet – nyugat szárazföldi infrastruktúra vérkeringésébe. A fejlemények komplett újradefiniálják Biskek geopolitikai helyzetét nemcsak Közép-Ázsiában, hanem Eurázsia egész területén is.

Dzsaparov már meg is kezdte a félkészülést a Közép-Ázsián túli diplomáciára miután kiderült, hogy még az idén Iránba és Pakisztánba utazik. Mindkettő ország a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagja, amelyek a regionális tranzitfolyosókként funkcionáló közép-ázsiai országokat próbálják megnyerni az iráni és pakisztáni tengeri kikötőknek és ezzel bekapcsolni a nagyvilággal folytatott kereskedelembe. Az egyezményekért cserébe Teherán es Iszlámábád katonai felszereléseket és fegyvereket ígér, köztük drónokat, amikkel már egy ideje édesgeti Tádzsikisztánt, Kirgizisztán regionális riválisát.

A kirgizisztáni és iráni tisztviselők 2022. szeptemberében a kereskedelmi és közlekedési kapcsolatok fellendítése érdekében tartott találkozói során az iráni hatóságok jószolgálati gesztusként földterületet jelöltek ki Kirgizisztán számára Bandar Abbász kikötőjében. Ibrahim Raisi iráni elnök emellett ígéretet tett arra, hogy megosztja Biskekkel országa tudományos és technológiai eredményeit és szakértelmét, ez többek között katonai tudásmegosztást is jelent.

Közép-Ázsia vasút-hálózatának összekapcsolása Irán és Pakisztán tengeri kikötőivel régóta stratégiai célja a közép-ázsiai országoknak. Jelenleg Üzbegisztán és Kazahsztán vasútvonalai Türkmenisztánon keresztül kapcsolódnak az iráni Bandar Abbász kikötőhöz. Ezeknek az összeköttetéseknek a jelentősége megnőtt, mivel az Oroszországon keresztül haladó északi útvonalak tarthatatlanná váltak Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt. A pakisztáni kikötők Afganisztánon keresztül történő lehetséges vasúti összeköttetései még mindig csak a tervezőasztalon léteznek, a munka nagy része Üzbegisztánra hárul.

Összességében, ha a kirgizisztáni politikai helyzet stabil marad Dzsaparovval az élen, a Kína-Kirgizisztán-Üzbegisztán vasútvonal átadása kulcsfontosságú mérföldkövet jelent az ország számára a körülhatárolt külpolitikai céljainak elérésében. (bitcoinbazis.hu)