Lengyelország úgy döntött, lemondja az izraeli tisztviselők látogatását, miután az izraeli fél utolsó pillanatban megváltoztatta a küldöttség összetételét, ami arra enged következtetni, hogy a tárgyalások elsősorban a tulajdon-visszaszolgáltatással kapcsolatos kérdésekre összpontosítanának,

- mondta a varsói külügyminisztérium a honlapján közzétett nyilatkozat szerint.

Az Izraeli Társadalmi Egyenlőségügyi Minisztérium főigazgatója, Avi Cohen-Scali által vezetett küldöttség varsói látogatása hétfőn lett volna esedékes.

Jáir Lapid az ellenzéki Kék-Fehér lista másodikja Twitteren kelt ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Jiszráel Katz megbízott külügyminiszter ellen az izraeli delegáció útjának törlése miatt, mondván,

a lengyel kormány ismét kínos helyzetbe hozta az izraeli kormányt a holokauszt-emlékezés kapcsán.

Ha Netanjahu és Katz nem állítják le ezt, és hagynak fel a holokauszt tárgyalásával, a világ tudni fogja, hogy a holokauszt emléke nem szent az izraeli kormánynak. Ezt a szégyent orvosolni kell.

Szombaton több ezer nacionalista gyűlt össze a lengyel fővárosban a holokauszt idején lefoglalt zsidó tulajdon visszaszolgáltatásáról szóló amerikai törvény ellen. A tiltakozás a lengyel közéletben zajló antiszemita gyűlöletbeszéd drámai emelkedése közepette történt, és az utóbbi idők egyik legnagyobb zsidóellenes utcai tüntetésének tűnt.

Lengyelország kormányzó jobboldali pártja, a Jog és Igazságosság (PiS), valamint a centrista és liberális ellenzék nem tulajdonított jelentőséget a Donald Trump amerikai elnök által 2018 májusában aláírt törvénynek, ragaszkodva ahhoz, hogy ez nem lesz hatással Lengyelországra.

A US Justice for Uncompensated Survivors Today (JUST) Act – mely 447-es törvény néven ismert – előírja, hogy az Egyesült Államok Külügyminisztériuma jelentést tegyen a Kongresszusnak, hogy egyes európai országok, köztük Lengyelország, hogyan kezelik a második világháború idején jogellenesen lefoglalt zsidó tulajdon visszaszolgáltatását. A varsói tüntetők szerint a kártérítés kifizetése tönkretenné a lengyel gazdaságot.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök szombaton egy kampánygyűlésen visszhangozta a tüntetők érzéseit, mondván, a lengyelek azok, akik kártérítést érdemelnek.

A zsidó szervezetek, különösen a Zsidó Világszervezet, kárpótlást akarnak a holokauszt túlélőinek és családjaiknak, igazságszolgáltatásként a népirtásnak kitett lakosságnak.

Lengyelország az egyetlen olyan európai uniós ország, amely nem fogadta el az elrabolt vagy nemzeti vagyonra vonatkozó kártalanítást szabályozó törvényeket, és a WJRO vezetője, Gideon Taylor, szombaton megjegyezte, hogy az ilyen tulajdon „továbbra is a lengyel gazdaság hasznát szolgálja.”

Az izraeli delegáció útjának lemondása tovább rontja a két ország közötti feszült kapcsolatot.

Lengyelország teljes egészében lemondta részvételét a V4-ek jeruzsálemi találkozóján februárban és bekérette az izraeli nagykövetet is, miután a zsidó állam új megbízott külügyminisztere azt mondta, a lengyelek

az anyatejjel szívják magukba az antiszemitizmust. Az izraeli külügyminiszter szavai rasszisták és elfogadhatatlanok,

 reagált Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök akkoriban.

A lengyelek távolmaradása miatt a V4-ek csúcstalálkozója törlése került, helyette a magyar, szlovák és cseh vezetők kétoldalú megbeszéléseket folytattak Izraelben.

Jiszráel Katz egy TV-interjúban tette a kijelentést, miután ugyanazon a napon  Netanjahu kinevezte megbízott külügyminiszternek. A pozíciót 2015 óta Netanjahu töltötte be.

Morawiecki még az interjút megelőzően törölte izraeli útját, miközben folytatódott a diplomáciai vita Netanjahu előző héten Varsóban tett észrevételei miatt a lengyel-náci kollaborációval kapcsolatban. A lengyel miniszterelnök döntésében valószínűleg szerepet játszott, hogy országában hamarosan választásokra kerül sor.

Holokauszt túlélők fia vagyok, és egy holokauszt túlélőkből álló közösségben születtem és nőttem fel,” mondta Katz a 13-as csatornának. „A holokauszt emléke egy olyan dolog, ami nem lehet kompromisszum számunkra… és mi nem fogjuk elfelejteni vagy megbocsátani.

Határozottan volt lengyel együttműködés a nácikkal. Ahogy Jichák Samir [egykori miniszterelnök], akinek az apján lengyelek ölték meg, mondta, az ő nézete szerint a lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust. Ezen nincs mit szépíteni.

Másnap Katz az Izrael Rádiónak azt nyilatkozta, hogy

a lengyelek részt vettek a zsidók elpusztításában a Holokauszt idején. Lengyelország lett a zsidó nép legnagyobb temetője.

A lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője, Michal Dworczyk az állami rádiónak Katz észrevételeit „szégyenletesnek” nevezte.

A krízis a V4 találkozó előtti csütörtökön vette kezdetét Varsóban, amikor Netanjahut az Izrael és Lengyelország közötti vitatott megállapodásról kérdezték, mely lezárta a lengyel kormány által elfogadott Holokauszt-törvény miatt kialakult diplomáciai patthelyzetet. A törvény bűncselekménynek nyilvánította a náci Németország Lengyelországban elkövetett bűneinek áthárítását a lengyel államra vagy népre.

Az izraeli miniszterelnök tagadta a történelmi revizionizmussal kapcsolatos felvetéseket: „Itt kijelentem, hogy volt lengyel kollaboráció a nácikkal. Ismerem a történelmet, és nem mosom tisztára,” mondta, hozzátéve, hogy nem elhanyagolható számú lengyel működött együtt a nácikkal, és „nem ismerek egy olyan személyt sem, akit bepereltek volna ezért a kijelentésért.”

A Jerusalem Post azóta eltűnt cikke azonban úgy tűnik, rosszul idézte Netanjahu szavait, amikor azt írta, hogy a miniszterelnök szerint a „lengyel nemzet” együttműködött a nácikkal. Míg más riportokban „a lengyelek együttműködtek a nácikkal” verzió jelent meg. A miniszterelnöki hivatal később tisztázta Netanjahu szavait, megerősítésül lejátszva az elhangzottakról készült felvételt.

Andzrej Duda lengyel elnök Twitteren megjegyezte, amennyiben megerősítést nyernek Netanjahu kijelentései, a Visegrádi Négyek országainak le kellene mondani a jeruzsálemi találkozót, ahova a négy miniszterelnök Netanjahu meghívására utazott volna.

Ebben a szituációban Izrael nem jó helyszín a találkozóra.

Az izraeli nagykövetség Lengyelországban aznap este kapcsolatba lépett a lengyel vezetéssel, és akkor még úgy tűnt tisztázta a helyzetet.

Anna Azari nagykövet közölte, hogy Netanjahu „soha nem említette a ‘lengyel nemzetet’ ebben a kontextusban… A Jerusalem Post már megváltoztatta a cikkét, megjegyezve, hogy a korábbi változat pontatlan volt – Netanjahu miniszterelnök kérésére.”

ujkelet.live