h i r d e t é s


Magyar rabszolgaság a "narancsligetben"

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam

Magyar rabszolgaság a "narancsligetben"

2017. december 11. - 07:44

 

Aki szegény, az a legszegényebb.

Az érdekvédelemben érdemes jogi és morális szempontból is szigorúan különválasztani egy törvényes akció (pl. sztrájk) következtében előálló károkat a szándékos károkozástól. Az egyik következmény, a másik cél. A munkáltató vagy menedzser személyével, a termel eszközzel, termékkel kapcsolatos anyagi károknál a munkáltatók sokszor érzékenyebbek a szimbolikus területen (hírnév, imázs, presztízs, vevői kapcsolat) keletkező károkra.

Különösen a maguk és márkatermékeik hírnevére sokat költő multik. Szándékos károkozásra gyakorlati megfontolásból sem biztatnék érdekvédőt, az ilyen magatartás ugyanis vesztes stratégia. Minden konfliktus általában abból keletkezik, hogy a munkáltató megszegi a törvényt, a szabályt, a normát. A sérelmet elszenvedő munkavállaló megvédéséhez előnyös pozíciót biztosít az elszenvedett sérelem, mivel ô áll a törvényes oldalon. Sértettként joggal számíthat a hatóságok és a közvélemény támogatására.

A konfliktuskezelésben nagy előnyt jelent, ha a munkáltató nem tiszteli a törvényt és ezért nyomást lehet rá gyakorolni hatóság, média vagy bíróság útján. Előfordult, hogy egy szakszervezeti vezető azzal ment csatába, őt nem érdeklik a törvények.

Elbukott az első menetben. Ma olyan a kárfelelősség, az üzemek belső ellenőrzése (kamerázás), a konkurenciaharc, hogy szándékos károkozásnál nagy a lebukás esélye, ami igen súlyos anyagi következményekkel járhat. Ilyen utcába direkt módon senkinek sem tanácsos belemenni.


 

h i r d e t é s

betöltés..