Rámutatott: az EU Alapvető Értékek Chartája világosan rögzíti, hogy a művészet és a tudomány szabad, az akadémiai szabadságot tiszteletben kell tartani, de az EU mindeddig nem háborodott fel túlságosan azon, hogy a magyar kormány szisztematikusan aláássa a tudomány szabadságát.

Orbán a tudománypolitikában lassan, kis lépésekkel halad a célja felé: a tudomány támogatását szolgáló szervezetet már évekkel ezelőtt feloszlatta, és helyére kormányhivatalt állított. A CEU kiszorítása az országból még inkább kihívás volt az EU alapvető értékeivel szemben, hiszen az egyetemek a középkor óta azok az európai intézmények, amelyek az autonómia fogalmát felerősítették.

Az EU tiltakozott a CEU elűzése ellen, de nem tudta megakadályozni azt.

Orbán legújabb csapása a tudomány ellen az MTA működését teljesen átstrukturáló törvény. Az akadémiai kutatóközpontjai az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz kerülnek, amelynek vezetése fele részben közvetlenül Orbán által kinevezettekből áll, és egyben létrejön a Nemzeti Tudományos Tanács, amely a magyarországi kutatás alapkérdéseiről hivatott dönteni, és amelynek összetétele a kormány kezében van. A törvényi szabályozás következményei nem kétségesek:

az MTA elveszíti szerepét kutatási intézményként, költségvetését az idei 175 millió euróról 2020-ra már 52 millióra csökkentették.

Helyette az új kutatási hálózattal központi intézmény jött létre, amelyben már nem születnek a kormány akaratától eltérő döntések.

Nehéz elképzelni ennél súlyosabb beavatkozást a tudomány szabadságába – írta a szerző.

Az európai értékek megsértésének potenciális következményeivel természetesen tisztában van a magyar kormány. Ezúttal azonban nem nyílt provokációra törekszik, hanem igyekszik leplezni, hogy mi történik valójában. A szerző azzal az érvvel kapcsolatban, hogy az intézkedés célja csupán a magyar tudomány versenyképességének növelése, rámutat, hogy az EU-hoz 2004-ben csatlakozott államok közül

a magyar tudomány érte el a legjobb eredményeket az európai kutatási projektekre kiírt pályázatokon,

annak ellenére, hogy a magyar kormány a kutatásokra fordított összegeket 2013-ben jelentősen csökkentette. Ám már most látható, hogy milyen következményei lesznek a versenyképességre nézve Orbán CEU-val és MTA-val kapcsolatos politikájának. A magyar kormány azt a politikát követi, amely ellen saját propagandája szerint fellép.

A szerző kitért arra, hogy Palkovics László szeret példaként a német kutatási szervezetekre hivatkozni, de e szervezetek vezetői ezekre az állításokra Orbán Viktorhoz intézett nyílt levélben reagáltak. A levél aláírói arra jutnak, hogy a magyar tudomány tervezett átszervezése „hosszútávon veszélyezteti a kutatást, és a versenyképesség, valamint a minőség romlásához vezet”. A német tudományos szervezetek megtették, amit tudtak, de a tudomány magyarországi autonómiája európai ügy, mert egy uniós tagállamban történik, és

így azt mutatja meg, mit jelent az EU számára a tudomány szabadsága.

Az európai politika reagálása ambivalens. Egy szóvivő ugyan bejelentette, hogy meg fogják vizsgálni a rég elfogadott törvényt, de az elmúlt évek tapasztalata alapján kétséges, hogy van-e politikai akarat az akadémiai szabadság megsértésének büntetésére. Az EU Bizottsága és az Európai bíróság képes nagyon gyorsan cselekedni, ezt mutatja a lengyel példa, például a lengyel legfelső bíróság elnökének kényszernyugdíjazása kapcsán. Magyarország esetében azonban halogatás mutatkozik, és ennek egyik oka az, hogy a lengyel PiS kormányzó párttól eltérően a Fidesz az Európai Néppártban foglal helyet: Orbánnak elég nagy befolyást biztosít, hogy az EPP egyelőre nem akar lemondani a Fidesz-képviselők szavazatairól. Ilyen körülmények között nem valószínű, hogy a következő periódusban csökkenne a Fidesz súlya.

Az EPP az európai választás előtt még úgy tett, mintha meg akarna válni a Fidesztől, most Járóka Líviát jelölte az Európai Parlament alelnökének, és a tervek szerint Deutsch Tamás lesz az uniós pénzek felhasználását ellenőrző bizottság alelnöke. Mindennek az árát a magyar tudomány fizeti meg – írta a szerző. (huppa.hu)