Frissítés: A 24.hu híre szerint Budapest is csatlakozott az európai nagyvárosokat tömörítő Eurocities kezdeményezéséhez, aminek értelmében szerda délben egy perc némasággal emlékeztek meg a koronavírus-járvány áldozatairól, és mindazokról, akik elszenvedik a pandémia következményeit.

A Válasz Online gyorselemzésében – megemlítve, hogy ma Magyarországon több mint 16 ezer család gyászolja a járvány miatt elhalálozott ismerősét, hozzátartozóját – rögzíti, hogy az ország nemzetközi szinten, a Worldometers adatai alapján, a második legrosszabb helyzetben van. Érvelése szerint a törpeállamok lakossága nem éri el az egy millió főt, így az ottani adatokat felfele kerekítik, ami miatt torzított képet mutatnak.

A cikk a kialakult helyzet hét legfontosabb okát is felvázolja:

• tömegesen rejtve maradt fertőzések: túl keveset tesztelnek Magyarországon, így nem követhető a Covid-19 fertőzés elterjedtsége
  
• Magyarország egészségügyi szempontból veszélyeztetett ország, azaz elterjedt népbetegség a szívbetegekségek, daganatos betegségek, diabétesz illetve általában elterjedtek az egészségtelen életmódok, hiányzik az egészségtudatosság: így a járvány második hulláma erősebben jelentkezik
  
• késlekedve elrendelt járványügyi intézkedések: a cikk szerint a kormány meg kellett volna hozzon egy sor korlátozó intézkedést, de mivel azok népszerűtlenek voltak – amelyre a politikai vezetőség érzékeny – elmulasztották ezeket meglépni
  
• az egészségügyben dolgozók alacsony létszáma: nincs elegendő szakképzett orvos, asszisztens, ápoló, illetve nincsenek méltányosan megfizetve. A Válasz Online megjegyzi: amíg a járvány alatt a kormány sportra közel 300 milliárd forintot csoportosított át, addig az egészségügyre csak 30-at.
  
• a beteg emberek későn fordulnak orvoshoz a tünetek súlyosbodása esetében is: nehéz felismerni, hogy egy Covid-19-es betegnek mikor kell kórházba vonulnia, azaz mikor nem elegendő már az oxigén, ezért az emberek többnyire csak akkor fordulnak segítséghez, amikor már valóban nagyon súlyosak a tünetek
  
• nem a megfelelő védőoltás-kampány: Magyarország külön utas oltástervet dolgozott ki az Európai Unió más tagállamaihoz képest, amely könnyen meglehet, hogy nem a legmegfelelőbb, így a járvány visszaszorításában nem hatékony, illetve a fertőzések növekedését nem akadályozza meg
  
• a magyar egészségügy fejlesztését 25 éve egyetlen kormány sem kezeli prioritásként.

Korábban írtuk: A Worldometeters járványra vonatkozó szerdai adatai szerint az egy millió lakosságra vetített elhalálozási szám globálisan a legmagasabb Gibraltárban (2,791), ezt követi Csehország (2,355) és San Marino (2,354) utána pedig Magyarország (1,965) és Belgium (1,958) következik. Romániában egymillió emberből 1,172 hal meg a Covid-19 fertőző megbetegedéshez kapcsolódó okokból.

A Wolrdometers adatai szerint Magyarország világszinten a 4. az 1 millió főre eső elhalálozások számában. Infógrafika: woldomerters / képernyőmentés.

A magyarországi helyzetről a 444.hu közölt összefoglaló cikket, amelyben négy pontot kiemelve ismerteti a helyzetet. E szerint világszinten példátlan terheléssel néznek szembe a magyar kórházak; a szűkebb régiós adatok szerint a helyzet csak Bulgáriához mérhető, és már a helyzet hasonló a tavalyi lombadriában tapasztalt válsághelyzethez; ahhoz képest Magyarország jelentősen jobban áll néhány szempontból, mint oltás, tudás, védőfelszerelés, viszont aggasztó az egészségügyi személyzet hiányának mértéke; az egészségügyi dolgozok figyelmeztető és segélykérő jelzéseit a kormány egyelőre álhírterjesztéssel és hazugsággal vádolja, így hárítva a felelősséget.

Magyarországon márciusban már többször regisztráltak hirtelen emelkedést a megfertőződött esetszámok tekintetében: tizenkétszer ugrott meg 300 esetszámmal, és március 15. óta négyszer 600-zal.

A cikk megjegyzi, hogy „Ez nem azt jelenti, hogy naponta ennyien kerülnek kórházba covid-fertőzéssel, hiszen vannak, akik kikerülnek a rendszerből, mert hazaengedik őket, vagy meghalnak. A kormány nem közöl részletes adatokat, ezért nem ismerjük a pontos arányokat.”

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint az Európai Unió területén messze az átlag feletti a lakosságarányosan Covid-19-el kórházba kerülők száma: március 24-én ez Magyarországon 1 222 személyt jelent. 2020 tavaszán Lombardiában az egymillió főre vetített legmagasabb kritikus szám 1325 volt, ennyien voltak kórházban a megfertőződés miatt.

A kórházban lévő betegek száma. Infógrafika: 444.hu / képernyőmentés.

Az országban a szerdai adatok szerint 11 805 személy van kórházban, és 1423 személy van lélegeztetőgépen. Az Institute for Health Metrics and Evaluation előrejelzése szerin a magyar betegek száma növekvő tendenciát mutat.

A 444 cikke kitér arra, hogy a két helyzet összehasonlításánál azt is figyelembe kell venni, hogy jelenleg a magyar egészségügyben dolgozók jelentős része be van már oltva, így kevesebb eséllyel kapják el a betegséget, és válnak munkaképtelenné, szemben a tavalyi itáliai helyzettel, amikor ez nagyon nagy probléma volt. Másrészt jelenleg már jelentős tudás halmozódott fel a Covid-19 felismerését és kezelésmódját illetőleg, képzettségben és tapasztalatban nem állnak rosszul a magyar orvosok és asszisztensek, illetve az sem elhanyagolható, hogy tudják mivel állanak szemben.

Az IHME napi elhalálozási számának előrejelzése Magyarországra. Infografika: IHME / képernyőmentés.

Önkéntesség a megoldás?

Ezzel együtt súlyos gondot jelent az egészségügyi személyzet hiánya, amit hétfőn a Magyar Orvosi Kamara is egyértelműen jelzett:

„ A COVID-19 betegség minden eddiginél erősebben támad. A baj nagy, és ha nem vigyázunk, még nagyobb lesz. A népességarányos halálozási mutatókban napok óta elsők vagyunk a világon, a kórházi osztályok túlnyomó része már Covid-osztály, az intenzív osztályok sokszoros terhelés alatt vannak, a műtők leálltak, az ott lévő lélegeztetőgépeken is már Covid-betegek küzdenek az életükért. A vezényelhető egészségügyi dolgozók elfogytak, a kórházak önkénteseket keresnek a kórházi munka segítésére” – áll a drámai állásfoglalásban, amelyben a lakosságot is ellátja konkrét tanácsokkal, és továbbította az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) felhívását önkéntesek toborzására.

Szerdán az MTI szemlézte az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettesének tájékoztatását, amely szerint hétfőtől szerdáig mintegy ötszáz egészségügyi szakon tanuló, illetve ilyen végzettségű önkéntes jelentkezett a koronavírus-járvány elleni védekezés segítésére.

Takács Péter – az Okfő főigazgató-helyettese elmondta, hogy tavaly, az őszi második hullám idején hirdetett a mostanihoz hasonló akciót, amire akkor több mint ezren jelentkeztek, megjegyezve, hogy az idei első napi adatból kiindulva a jelentkezők száma bőven meghaladhatja a tavalyit.

Úgy fogalmazott, hogy a szakképzése szerinti területen mindenki hasznos tud lenni a koronavírus elleni küzdelemben, ezért is várják az orvosok mellett gyógyszerészek, diplomás ápolók és egészségügyi tanulók jelentkezését is.

Takács Péter hangsúlyozta: jó pár területen, főként a "terhelt" északi régióban elkezdtek átszervezéseket az egészségügyben. Az érintett területeken a rutinos egészségügyi munkatársak végzik majd a fertőzöttek intenzív kórházi ellátását. Az akcióba jelentkezők az átvezényeltek feladatait veszik át, esetenként szakrendelésben, illetve oltópontokon folyó munkában segítenek – tudatta az OKF főigazgató-helyettese.

Kedden egy önkéntes orvostanhallgató írt a közösségi médián a tapasztalatairól, amelyet a Telex – a szerző hozzájárulásával – leközölt. A portál megjegyzi, hogy az egyedi, személyes és konkrét tapasztalaton alapuló beszámoló nem általánosítható, mindazonáltal „nagyon érzékletesen mutatja meg a jelenlegi helyzetet.” (transindex.ro)