A házszabály tervezett módosítása kapcsán a közvélemény és az ellenzék főleg azokra a változásokra figyelt az elmúlt hetekben, amelyek a parlamenti képviselők durva szankcionálásának lehetőségéről, jogaik csorbításáról szóltak. Csakhogy – miként arra a 444 felhívta a figyelmet – több olyan „akna” is van a várható módosítások között, amely alapvetően befolyásolhatja az ellenzéki politika mozgásterét.

Ilyen például az a terv, amely szerint a közös listán induló pártok ezután nem alakíthatnának külön frakciót. Egy másik: egy képviselő egy ciklusban csak egy parlamenti frakció tagja lehetne, ha ebből kilép, nem csatlakozhat másikhoz. Meghatároznák azt is, hogy független képviselők nem léphetnének be egy frakcióba sem. A frakciók nem egyesülhetnének és minden képviselőcsoportnak ugyanazt a nevet kellene viselnie a ciklusban.

A parlamenti logikát és szabályokat ismerve a most tervezett változtatásokkal nem a mostani ciklusban van terve a Fidesznek. Ami például a frakcióegyesülések tiltását illeti: az ellenzéknek is az az érdeke – például a parlamenti szereplések és az igénybe vehető állami támogatás miatt –, hogy minél több frakciója legyen. Épp ezért sokkal valószínűbb, hogy a kormánypárt már előretekint és az októberben sikeresnek bizonyult ellenzéki összefogás miatt megpróbálja megnehezíteni a 2022-es választásra az együttműködést. Ennek pedig egyik kulcseleme az, hogy a közös listát állító pártok nem alakíthatnának külön frakciót.

Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász szerint mindez elsőre még úgy tűnhet, mintha kedvező lenne az ellenzék számára. Az elmúlt kilenc évben ugyanis kiderült, több listával nem lehet legyőzni a Fideszt, vagy látszólag összefogásba tereli a pártokat ez a szabály. Csakhogy – mutatott rá a szakértő – valójában épp a fordítottjáról van szó. Egy példa erre: a törvényjavaslat szerint ha például a Momentum és a Jobbik közös listát állít 2022-ben, akkor kötelező közös frakcióban politizálnunk az egész ciklusban, amit vélhetően egyik fél sem tervez. Vagyis – az alkotmányjogász szerint – ezekkel a feltételekkel előfordulhat, hogy a vacilláló ellenzéki pártvezetők azt mondják: ne legyen közös lista, mert az közös frakcióval is jár. Így pedig végeredményben az történik, amit a Fidesz szeretne.

A DK képviselője, Arató Gergely szerint kicsinyes dolog a Házszabály ilyen módosítása, és „az ellenzék így is meg fogja találni a megfelelő jogi formákat a hatékony együttműködésre”. A politikus úgy látja, a módosítással a Fidesz a kisebb szervezetek frakcióhoz jutását próbálhatja megakadályozni, ezzel pedig az esetlegesen megalakuló új politikai formációk dolgát megnehezíteni.

A szocialista Mesterházy Attila szerint a cél nyilvánvalóan az, hogy a 2022-es választásokra megnehezítsék az ellenzéki összefogást. – Ennek ez a mostani változtatás csak az első része, a következő a választási törvény szabályainak újraírása lesz – mondta Mesterházy Attila.

Úgy látja, a Fidesz az irreálisan magas büntetésekkel egyrészt megfélemlítené az ellenzéki képviselőket, másrészt megpróbálja megakadályozni a hatékony, akár szervezeti szintű ellenzéki együttműködést is a parlamentben.

Célkeresztben a Párbeszéd

A Fidesz kérdésünkre azzal indokolta a tervezett módosításokat: a függetlenként mandátumot szerzett képviselők függetlenként, a pártszínekben bejutók pedig a támogatójuk frakciójában végezzék munkájukat, mert „ez tükrözi a választói akaratot”.

Meg kell akadályozni, hogy a többletjogosultságok miatt olyan képviselők alkossanak frakciót, akikre nem szavaztak kellő számban a választók. Elejét kell venni annak, hogy egy 0 százalékos párt innen-onnan összeverbuvált képviselőkkel hozzon létre képviselőcsoportot, ahogy ez a Párbeszédnél történt

 – írták. K. A.

nepszava.hu