A kisbefektetők örülnének, ha jó állami cégek részvényeivel gyarapodna a pesti parkett.

Állami cégeket és más nagyvállalatokat vinne a tőzsdére Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) BÉT50 konferenciáján. A nagy állami cégek tőzsdére vitele azonban nem számít eredeti ötletnek, a válság kirobbanása előtt Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök is felvetette már ezt.

Polgárosodást hozott volna

Az úgynevezett Új Tulajdonosi Program gondolati alapvetését Gyurcsány 2005-ben megjelent, Útközben című könyvében körvonalazta. A programot magát 2008 áprilisában mutatták be.

Az Új Tulajdonosi Program a hazai polgárosodási folyamatot felgyorsítani kívánó, a munkát, a tudást, valamint a tulajdont a középpontba állító stratégia része. Lényege, hogy állami vállalatok tulajdonrészeihez kívánja juttatni, mégpedig kedvezményesen a lakosságot, lehetőséget teremtve ezzel számukra a vagyoni gyarapodáshoz.

Ez a gyarapodás azonban csak saját rész biztosításával, a tulajdonnal való felelős gazdálkodással realizálódik, elősegítve ezzel a megfelelő megtakarítási; pénzügyi kultúra kialakulását. Fontos mellékkövetkezménye lesz a programnak a bevont vállalatok hatékonyság-növekedése, a Budapesti Értéktőzsde élénkítése - állt a program bevezetőjében.

Közműcégeket a tőzsdére

A tervezet szerint a tőzsdére vitték volna egyebek között a Szerencsejáték Zrt.-t, az MVM-et, az Állami Autópályakezelő Zrt.-t, ami azóta Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. néven működik. A tőzsdére került volt a Magyar Posta, a MNV ingatlanportfóliója, és egy halom közműcég: a Mavir, amely most már az MVM részévé vált, és a regionális vízműszolgáltatók is.

Gyurcsány úgy kalkulált, hogy a kisbefektetők, mivel kockázatkerülők, önszántukból csak mintegy 800 milliárd forintért vásárolhatnak részvényeket, de ösztönzőkkel ez a mennyiség akár 3 ezer milliárd forintra is feltornázható, emellett ott voltak még akkor a magánnyugdíjpénztárak is, amelyeknek a választható portfóliós rendszerben sok részvényt kellett vásárolniuk, sőt a jó magyar cégek iránt a külföldi intézmények is érdeklődhetnek.

A tőzsdei bevezetések előkészítése 2008-ban kezdődött volna, az első cégek 2009-ben kerültek volna a parkettre, a program 2010-ben fejeződött volna be. A válság azonban közbeszólt, a lenullázódott árfolyamok korában már nem volt értelme bármilyen céget is a piacra vinni. Gyurcsány megbukott, a programja pedig a kukában landolt.

Matolcsy leporolta a tervet

A MNB februárban publikált 330 pontos versenyképességi programja számos ötletet átvett az Új Tulajdonosi Programból.  A 41. pont neve: állami vállalatok bevezetése kisbefektetői részvényprogrammal. Ez fontos és jelentős lépés lenne a tőzsdei kapitalizáció növelésében.

Ugyanakkor - akár a hazai, akár a nemzetközi példák alapján - a tőzsdei bevezetéssel az államnak nem szükséges a befolyásáról vagy akár a többségi tulajdonáról lemondania egy tőzsdei bevezetés során. Az állam szempontjából a tulajdonosi szerepének a tőzsdei befektetőkkel történő megosztása költségvetési szempontból azonnali pozitív hatással bír. Továbbá az államnak más közvetett jellegű és hosszabb távon érvényesülő előnye is származhat a hatékonyabb működésből a magasabb foglalkoztatáson és adóbevételeken keresztül.

Matolcsy emellett a bankok tőzsdei bevezetését is javasolta, és egy modern vállalati kötvénypiac mellett is érvelt. Utóbbit a Növekedési Kötvényprogrammal támogatja az MNB. Emellett adókedvezményekkel serkentené az új tőzsdei kibocsátásokat, illetve a lakosság részvényvásárlását.

Jó ötlet, de el lehet rontani

Az állami cégek tőzsdei bevezetésének alapvetően jók lehetnének a hatásai

 - mondja Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke. A szakember szerint lenne igény stabilan működő, jó osztalékot fizető állami vállalatok papírjaira. A Szerencsejáték Zrt. vagy az MNV ingatlan-portfóliója sokakat érdekelhet, a Budapest Bank részvényeit, vagy azok egy részét is érdemes lehet bevezetni a tőzsdére.

El is lehet rontani azonban a kibocsátásokat. A közműcégek jelentős része anyagi gondokkal küzd, olyan társaságokat pedig, amelyek csak állami segítséggel tudnak fennmaradni, nem érdemes kivinni a tőkepiacra. "Az a lényeg, hogy gazdaságilag stabil, jól működő cégek jöjjenek a tőzsdére" - mondja Dióslaki.

napi.hu