Európában éppen Magyarországot veszélyezteti a leginkább a nyugat-nílusi láz elterjedése, a gröndlandi jégtakaró nagyon rövid idő alatt el fog olvadni, az ipari forradalom előttihez képest 1,5 fokos felmelegedést pedig már úgy tűnik, nem kerülhetjük el – mondta Ürge-Vorsatz Diána CEU-professzor, az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) III. Munkacsoportjának alelnöke a Portfolio Biztosítás 2022 konferenciáján tartott online előadásában. Kim Donát, a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője a jegybank eszközoldali klímastressztesztjét ismertette a biztosítók számára, amelynek eredményeit év végén publikálhatják, Pamela Schuermans az EIOPA részéről pedig az európai szabályozás állását ismertette. - írja a Portfolio

A klímaváltozás nélkül nem történhetnének meg azok a szélsőséges események, amelyeket egyre gyakrabban tapasztalunk magunk körül és a világban – mondta előadásában Ürge-Vorsatz Diána, sorolva ennek szomorúi példáit. Nem véletlenül jellemezte az ENSZ főtitkára az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legutóbbi két jelentését úgy, hogy „Vörös kód az emberiségnek”, illetve a „Késleltetés az halál.”

Az ipari forradalom előbbihez képest 1,1 fokkal melegítette fel mára az emberiség a Föld átlaghőmérsékletét, egy 2,5 fokkal melegebb éghajlatra már 3 millió éve nem volt példa.  A mainál jóval melegebb is volt már korábban, de civilizáció csak nagyon stabil klímában alakultak ki a Földön, egy nagyon jól kalibrált éghajlatra építettük a civilizációnkat. Utoljára bőven a homo sapiens megjelenése előtt, 20-40 millió évvel ezelőtt volt olyan a klíma, ami várhatóan a 21. század második felében vár ránk. A grönlandi jégtakarító felolvadása önmagában 7 méteres tengerszint-emelkedést fog okozni, és nagyon hamar bekövetkezhet.

A tömeges erdőpusztulást Magyarországon már most látjuk, bizonyos fajok már nem élnek meg nálunk. Most még nagyon sok folyamat lassítható, és sok minden leállítható. A 1,5 fokos hőmérséklet- emelkedést biztosan túllépjük, nem fogjuk tudni megállítani. 2050-ben akár a 2,5 fokot is elérhetjük. A jó hír számunkra az, hogy kevesebb lesz a fagyos napok száma, 70-80 nappal is csökkenhet Közép-Európában, ezzel az előnnyel viszonylag kevés vidék rendelkezik. Egyelőre azonban a fagyos időszakok növekedését látjuk, könnyebben lecsúszik ugyanis a sarkokról a hideg légáramlat.

Egyre gyakoribbak az extrém nyári hőséghullámok: gyakoriságuk a 40-szeresére emelkedhet, és a városokban élők a legérzékenyebbek erre. Az összes csapadékmennyiség drámai változása nem várható Magyarországon, az eloszlása azonban jóval kellemetlenebb lesz: egyre több lesz az özönvíz és az aszályos időszak, illetve a villámárvízek kialakulása. Sajnos egyre több kórokozó megjelenésére is számíthatunk emiatt, a nyugat-nílusi láz Magyarországon lehet a legelterjedtebb egész Európában, a mentális egészség már most sérült, a természetközeliség és a lombfelületek növelése azonban sokat segíthet ebben. Ma kell elültetni azokat a fákat, amelyek a hőséghullámoktól megóvnak minket.

Kim Donát, a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője a jegybank eszközoldali klímastressztesztjét ismertette előadásában. A klímaváltozásból fakadó negatív jóléti hatások meg fognak jelenni időben, a biztosítások azonban enyhíthetik ezeket a negatív hatásokat. A felügyelet év végén tervezi publikálni az eszközoldalra vetített klímakockázatra vonatkozó eredményeit. Az MNB még a módszertan kialakítása elején jár, példaértékű ugyanakkor a holland példa, amely szabályozói átállásból fakadó és egy technológiai sokkot is alkalmaz az eszközállományon. Az EIOPA tőkeoldali stressztesztje és a holland stresszt egyaránt 1,5%-os veszteséget jelez előre a szektorban. A magyar biztosítóknál az eszközoldalon dominálnak a magyar államkötvények, ami klímaszempontból közepesen sérülékenyként jellemezhető.

Pamela Schuermans, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) biztosítás-politikai szakértője a biztosítói fenntarthatóság szabályozási szempontjairól adott elő. A biztosítókat is érintik a fenntarthatósági kockázatok, ugyanakkor fontos szerepük is van ezeknek a kockázatokban a csökkentésében. Szinte lehetetlen olyan kockázatokat biztosítani manapság, mint a kiberkockázat, klímaváltozás vagy épp egy pandémia – többek között ezek azok az indokok, amelyek miatt az EIOPA-nál kiemelt helyet foglalnak el a fenntartható pénzügyek. A fő stratégiai területek közül kiemelte szabályozói oldalról az ESG és fenntarthatósági kockázatok integrálását a biztosítói és nyugdíjalapok  működési elveibe. Ennek első lépéseként azt kellett tudni meghatározni, melyek a fenntarthatósági tevékenységek, ezeket már különféle EU-s jogszabályok tartalmazzák. Idén augusztustól a biztosítóknak új szabályoknak kell megfelelniük a Szolvencia II-n belül a fenntarthatósági kockázatok kapcsán – ismertette a szakértő. (Portfolio)